Kovács László: Betekintés a Fidesz brüsszeli tevékenységébe

  • Kovács László
  • 2019. május 22.

Publicisztika

Kohl kancellár azt kérte Pötteringtől, hogy állítsa le az Európai Néppárt frakciójában részt vevő Fidesz képviselők áskálódását.

A napokban a Magyar Narancs idézte az országgyűlés elnökének, a Fidesz egyik alapító tagjának, Kövér Lászlónak siófoki nyilatkozatát, amely szerint „a volt kommunista külügyér, Kovács László a Medgyessy-kormány jelöltjeként úgy került 2004-ben a Magyarországnak járó Európai Biztosi posztra, úgy ment át a szűrőn, mint melegített kés a vajon, ellenben Navracsics Tibort, az Orbán kormány volt igazságügy-miniszterét alig fogadták el azért, mert fideszes.”

Ha valaki hiteles képet akar kapni a történtekről, és a Fidesz módszereiről,

annak meg kell ismernie a folyamat részleteit. Kövér László, aki velem egy időben ugyancsak az MSZMP Központi Bizottságának apparátusában dolgozott – vagyis szintén kommunista volt –, jól emlékszik.

A hetvenes évek közepétől valóban az MSZMP, az állampárt Központi Bizottságának Külügyi osztályán dolgoztam. Feladatom a kapcsolatok kiépítése volt a nemzetközi kommunista mozgalomhoz tartozó MSZMP és a nyugat-európai szociáldemokrata pártok között. A nyolcvanas években, az akkori pártközpont két reformszellemű osztálya, a gazdaságpolitikai osztály és a külügyi osztály néhány vezető munkatársa együtt dolgoztunk a rendszerváltás előkészítésén, a magyar külgazdasági és külpolitikai kapcsolatok Nyugat felé történő és hazánk számára előnyökkel járó kinyitásán. Ebbe a körbe tartozott a bizalmas párbeszéd megkezdése az Európai Közös Piac brüsszeli apparátusában dolgozó szociáldemokrata politikusokkal, a Közös Piac és a Magyarország közötti, számunkra előnyös megállapodások létrehozása, hazánk csatlakozása a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF) és a Világbankhoz. A szovjet blokk többi országához képest sokkal aktívabb és szélesebb körű együttműködést alakítottunk ki az euro- atlanti közösség tagállamaival, majd a rendszerváltás után ennek folytatásaként hazánk csatlakozott az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Horn Gyula közvetlen munkatársaként, később a Horn-, majd a Medgyessy-kormány külügyminisztereként végzett munkám nyilvánvalóan elősegítette biztosi jelölésem elfogadását. A Fidesz akkori európai parlamenti képviselői viszont éppen azzal segítették elfogadásomat, amivel azt akadályozni igyekeztek. Az Európai Parlament képviselői között

azt híresztelték, hogy Putyinnal együtt jártam Moszkvában a KGB Akadémiájára, baráti kapcsolatban vagyunk,

amiből természetesen egy szó sem volt igaz. Az ellenem folytatott kampány mélypontja az volt, amikor az Európai Parlament valamennyi képviselőjének email-postájába elküldtek egy sokszorosított fényképet, amelyen egy kb. ötvenfős „pufajkás” alakulat volt látható. Az első sorban ülő parancsnok képe alatt egy kézzel írott szöveg jelezte, hogy a képen „az a Kovács László látható, aki 1956 novemberében a forradalmat és a szabadságharcot leverő szovjet hadsereg oldalán harcolt, és akit a Medgyessy-kormány az Európa Bizottság tagjának jelölt”. A képen látható férfi akkor kb. 50 éves lehetett, én viszont még középiskolás diák voltam. Pár nap múlva a magyar bulvársajtóban meg is jelent egy férfi fényképe, aki úgy nyilatkozott, hogy azon a képen ő szerepel.

A Fidesz akcióján felháborodva felkerestem az Európai Néppárt (EPP) német keresztény demokrata vezetőjét, Hans-Gert Pötteringet,

aki az őt is felháborító ügy kivizsgálását ígérte. Két nap múlva újra találkoztunk és akkor elmondta, hogy felhívta Kohl kancellárt, akinek korábban közeli munkatársa volt, és aki megerősítette neki, hogy az ellenem felhozott vádaknak nincs semmilyen alapjuk. Horn Gyulával együtt dolgoztunk a rendszerváltásért, a magyar külpolitika nyugati nyitásáért és azon, hogy Magyarország az Euro-atlanti Közösség része legyen. Elmondta, hogy Kohl kancellár azt kérte tőle, állítsa le az Európai Néppárt frakciójában részt vevő Fidesz képviselők áskálódását, amit meg is tett.

Számomra elégtételt jelentett, hogy a következő napokban az Európai Parlament számos, különböző nemzetiségű jobboldali képviselője fejezte ki felháborodását a Fidesz alaptalan rágalmai miatt, ami így végül a Fidesz képviselőit az Európai Parlamentben vezető Szájer Józsefre és társaira ütött vissza.

A szerző politikus, hat évig volt az MSZP elnöke, volt külügyminiszter, volt EU-biztos.

(Kiemelések tőlünk: magyarnarancs.hu)

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.