Kovács László: Betekintés a Fidesz brüsszeli tevékenységébe

  • Kovács László
  • 2019. május 22.

Publicisztika

Kohl kancellár azt kérte Pötteringtől, hogy állítsa le az Európai Néppárt frakciójában részt vevő Fidesz képviselők áskálódását.

A napokban a Magyar Narancs idézte az országgyűlés elnökének, a Fidesz egyik alapító tagjának, Kövér Lászlónak siófoki nyilatkozatát, amely szerint „a volt kommunista külügyér, Kovács László a Medgyessy-kormány jelöltjeként úgy került 2004-ben a Magyarországnak járó Európai Biztosi posztra, úgy ment át a szűrőn, mint melegített kés a vajon, ellenben Navracsics Tibort, az Orbán kormány volt igazságügy-miniszterét alig fogadták el azért, mert fideszes.”

Ha valaki hiteles képet akar kapni a történtekről, és a Fidesz módszereiről,

annak meg kell ismernie a folyamat részleteit. Kövér László, aki velem egy időben ugyancsak az MSZMP Központi Bizottságának apparátusában dolgozott – vagyis szintén kommunista volt –, jól emlékszik.

A hetvenes évek közepétől valóban az MSZMP, az állampárt Központi Bizottságának Külügyi osztályán dolgoztam. Feladatom a kapcsolatok kiépítése volt a nemzetközi kommunista mozgalomhoz tartozó MSZMP és a nyugat-európai szociáldemokrata pártok között. A nyolcvanas években, az akkori pártközpont két reformszellemű osztálya, a gazdaságpolitikai osztály és a külügyi osztály néhány vezető munkatársa együtt dolgoztunk a rendszerváltás előkészítésén, a magyar külgazdasági és külpolitikai kapcsolatok Nyugat felé történő és hazánk számára előnyökkel járó kinyitásán. Ebbe a körbe tartozott a bizalmas párbeszéd megkezdése az Európai Közös Piac brüsszeli apparátusában dolgozó szociáldemokrata politikusokkal, a Közös Piac és a Magyarország közötti, számunkra előnyös megállapodások létrehozása, hazánk csatlakozása a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF) és a Világbankhoz. A szovjet blokk többi országához képest sokkal aktívabb és szélesebb körű együttműködést alakítottunk ki az euro- atlanti közösség tagállamaival, majd a rendszerváltás után ennek folytatásaként hazánk csatlakozott az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Horn Gyula közvetlen munkatársaként, később a Horn-, majd a Medgyessy-kormány külügyminisztereként végzett munkám nyilvánvalóan elősegítette biztosi jelölésem elfogadását. A Fidesz akkori európai parlamenti képviselői viszont éppen azzal segítették elfogadásomat, amivel azt akadályozni igyekeztek. Az Európai Parlament képviselői között

azt híresztelték, hogy Putyinnal együtt jártam Moszkvában a KGB Akadémiájára, baráti kapcsolatban vagyunk,

amiből természetesen egy szó sem volt igaz. Az ellenem folytatott kampány mélypontja az volt, amikor az Európai Parlament valamennyi képviselőjének email-postájába elküldtek egy sokszorosított fényképet, amelyen egy kb. ötvenfős „pufajkás” alakulat volt látható. Az első sorban ülő parancsnok képe alatt egy kézzel írott szöveg jelezte, hogy a képen „az a Kovács László látható, aki 1956 novemberében a forradalmat és a szabadságharcot leverő szovjet hadsereg oldalán harcolt, és akit a Medgyessy-kormány az Európa Bizottság tagjának jelölt”. A képen látható férfi akkor kb. 50 éves lehetett, én viszont még középiskolás diák voltam. Pár nap múlva a magyar bulvársajtóban meg is jelent egy férfi fényképe, aki úgy nyilatkozott, hogy azon a képen ő szerepel.

A Fidesz akcióján felháborodva felkerestem az Európai Néppárt (EPP) német keresztény demokrata vezetőjét, Hans-Gert Pötteringet,

aki az őt is felháborító ügy kivizsgálását ígérte. Két nap múlva újra találkoztunk és akkor elmondta, hogy felhívta Kohl kancellárt, akinek korábban közeli munkatársa volt, és aki megerősítette neki, hogy az ellenem felhozott vádaknak nincs semmilyen alapjuk. Horn Gyulával együtt dolgoztunk a rendszerváltásért, a magyar külpolitika nyugati nyitásáért és azon, hogy Magyarország az Euro-atlanti Közösség része legyen. Elmondta, hogy Kohl kancellár azt kérte tőle, állítsa le az Európai Néppárt frakciójában részt vevő Fidesz képviselők áskálódását, amit meg is tett.

Számomra elégtételt jelentett, hogy a következő napokban az Európai Parlament számos, különböző nemzetiségű jobboldali képviselője fejezte ki felháborodását a Fidesz alaptalan rágalmai miatt, ami így végül a Fidesz képviselőit az Európai Parlamentben vezető Szájer Józsefre és társaira ütött vissza.

A szerző politikus, hat évig volt az MSZP elnöke, volt külügyminiszter, volt EU-biztos.

(Kiemelések tőlünk: magyarnarancs.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.