Magyar világszám; Snoblesse Oblige

  • .
  • 2009. július 2.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. június 25. Tisztelt Szerkesztőség! Több okból is jóleső örömmel olvastam Csont András méltató kritikáját a Budapesti Wagner-napok Ring-produkciójáról, benne a spiritus rector-karmester Fischer Ádám kétszeri megemlítésével.
Pár lappal s rovattal odébb (Snoblesse Oblige) az ugyanezen sorozat idei zárásaként június 26-án és 28-án - 2006 után szerencsére ismét - műsorra kerülő Parsifal karmestereként már Fischer Ivánt tüntetik fel.

Annak reményében, hogy a Parsifalról is olvashatunk majd lapjukban recenziót (nézzék meg ismét, tudom, érdemes lesz!), itt és most "eredményt hirdetek": mint 2006-ban - s azóta minden évben, minden előadást a Budapesti Wagner-napokon - az idei két Parsifalt is Fischer Ádám vezényli.

Tisztelettel,

Kelen Tamás

Budapest

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.