Mit kíván a magyar nemzet?

  • Dercsényi Dávid
  • 2014. március 15.

Publicisztika

Röviden: vagány magyarokat.
Kifejtősen: úgy fest, hogy Magyarország a kutyát sem érdekli. Gazdái – úgy is mint lakói –, a magyarok nem mutatnak érdeklődést iránta.

A konszenzusra kihegyezett magyar közjogi berendezkedést (vagyis azt a tényt, hogy bizonyos fontos témákban és tárgyakban kétharmados parlamenti többséggel lehet csak bizonyos törvényeket hozni) úgy próbáltuk meg kiiktatni, hogy egy Fidesz nevű pártot kétharmados felhatalmazással juttattunk be a parlamentbe. A dolog („demokrácia”) lényege került ezzel a szemétbe: a konszenzus kényszere ugyanis nem valamiféle népfrontos összeborulásról és „ne vitatkozzanak annyit a parlamentbe'!”-mentalitásról szólt, hanem a dialógus és a kompromisszum kényszeréről. Lehet mondani, hogy ezt a kényszert egy Orbán Viktor nevű politikus volt képtelen elviselni, de az ország volt az, aki elfogadta ezt a személyiséget, mi több, a kedvét lelte és leli benne.

Büdös a politika, na. És akinek büdös a politika, az nem törődik az országával, nem törődik mással, s végső soron magával sem. És aki leszarja a saját életét, azt mások is leszarják. Mert megtehetik.

Sajnos egy demokráciában ismerni kell, mi történik, követni kell a híreket – fárasztó, ugye. De hát otthon is követjük, hogy mi történik a családtagjainkkal, képben vagyunk a barátaink viselt dolgai felől. Az anyafölddel miért kéne másként bánni? Törődöm vele, mert fontos nekem, mert a magam élete is fontos.

De hát tele vagyunk tökös politikusokkal Orbántól Gyurcsányig, miért ne bízzuk rájuk magunkat? A tökösség nem abban áll, hogy valaki kemény szavakat használ, nagyokat mond. Sokkal tökösebb az a választópolgár, aki nem elvakultan, a hit szintjén politizál, de kiteszi pártszimpátiáját, meggyőződését a kétség veszélyének, a kritika erejének, s képes felülbírálni döntését. Aki képes példának okáért vitatkozni. Nem pedig szájkaratézni, vagdalkozni, a mindenáron szerzett győzelem vágyában égve szajkózni hitelveit.

Sőt. Azért kell foglalkozni a politikával, hogy a politika ne foglalkozhasson veled. Az elforduló, kivonuló néptömegeket teszi magáévá a politika a legdurvább erőszaktétellel. Rád száll, elveszi a magánéletedet, a vagyonodat, trafikodat, vállalkozásodat, a perspektívádat. Azzal áltatod magad, hogy kihagyod az életedből a politikát, holott épp ekkor nyom rá a konyhaasztalra, és kezd abuzálni.

Ha ehhez a tökösséghez, bátorsághoz és folyamatos törődéshez nem fűlik a fogunk, akkor lassan, de biztosan Ukrajnában találjuk magunkat, ahol az embereknek már nem volt más lehetőségük, mint a Majdan. „Na, jó, de mit érnek el? Mire mennek a nagy bátorságukkal? Mire mennek a tökös gyerekek?” Akármire és akárhogy, de legalább megtettek minden tőlük telhetőt. És ezt legalább elmondhatják (ők, vagy róluk az emlékezők). Mint például Bauer Sándor. Akiről nagyon kevesen tudnak.

false

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.