Neorendőrök

  • t.
  • 1996. december 12.

Publicisztika

Mint hírlik, sikerült megtalálni Bodrácska főrendőr utódját a kiváló Balogh János ezredes személyében. A derék kopó neve régi szép emlékeket idéz, amikor még Pongor őrnagy (később ales) oszlatta a tömeget, ha épp arra járt. Pongor Sándor állt ott szolid polgári ruhában, kezében
Mint hírlik, sikerült megtalálni Bodrácska főrendőr utódját a kiváló Balogh János ezredes személyében. A derék kopó neve régi szép emlékeket idéz, amikor még Pongor őrnagy (később ales) oszlatta a tömeget, ha épp arra járt. Pongor Sándor állt ott szolid polgári ruhában, kezében bömbinek nevezett tölcsérszerű tárggyal, és ha beintett, kezdődhetett a tánc. Legényei, bizonyos Balogh János főhadnagy vezetésével, nekiláttak a tömegoszlatás fáradságos, ám lélekemelő munkájának. Áldásos tevékenységének emlékét máig szívében őrzi az immár hatalmat gyakorló demokratikus ellenzék egy jelentősebb csoportja. Talán ezért is esett rá a választás. Ha az eddig egymás lelövöldözésével és kézigránát-hajigálással elfoglalt maffia az utcára találna menni, leszámolás helyett tüntetés céljából, hát Balogh jól feloszlatná őket.

Az, hogy Balogh főrendőr lett, annyit jelent, sokan roppant büszkék lehetnek magukra a daliás időkből. Tőlem a mai magyar parlament elnöke vette el az útlevelet, téged a mai Budapest főrendőre vert orrba, s. k. Van most egy divatja a rendőrromantikának. A Magyar Televízió politikai magazinműsora (A Hét) rátalált a film noiros hangvételre, a feszültségkeltés és a karakterrajz amúgy játékfilmes eszközeire. Vegyük például a múlt heti adást. Először portréfilm az új országos rendőrfőkapitányról, akit most ugye "fel kell építeni". Kemény fiú, ez rögtön látszik rajta. A festői szépségű BAZ megyéből érkezik a fővárosba, ott régen nagy divatja volt a kriminalitásnak, ma - Forgács tevékenysége nyomán is - majdnem a legjobb felderítési statisztikákkal bírnak az országban. Forgács keveset beszél, egy főrendőr ne is legyen szószátyár ember, a riport mégsem rövid: sok vágókép, irodába érkezés, irodából távozás, kimerevített képek, lassítások, mint Sam Peckinpah-nél vagy John Woo-nál. Feliratok: "Csak egy zsaru vagyok", noha ez el sem hangzik a szövegben. Forgács László országos rendőrfőkapitány mindenesetre komoly imidzsteremtési esélyt kapott a közszolgálatitól, filmszakmai segítséget, és aki látta, biztos, hogy keménykezű, kevés beszédű, tökös zsarut lát bele, akivel legalábbis egy 21 részes sorozatot szeretne végigizgulni. A felépítendő imidzset ki kell emelni, arra rá kell erősíteni, és ezt kollégáink is tudják A Hétnél. A következő riportban megjelent Cs. Attila, akiről a bulvárlapok olvasói már régen tudhatják, hogy az elhunyt Prisztás mellett őt tartja a szakmai közvélemény jelentős keresztapának. Cs. Attila a legmegfelelőbb film noiros helyszínen nyilatkozik: ökölvívó-edzőteremben, érezze a hülye néző, hogy itt kemény világ van. Aztán bemegy valami rendőrségi ingatlanra, mellette a bodyguardok - nota bene: ő sem egy apróvad -, a háromajtós szekrény lányosan pirulva húzná össze magát látványuktól.

Balogh tömegoszlató rutinját is felplankolja majd a jól kézben tartott közszolgálati médium, "hogy is volt az, Balogh úr, mikor a hídnál megjelentek a motorosok, a tömeg meg azt skandálta: Ha megépül ez a gát, leúsznak a Yamahák?" Balogh úr majd mesél, meg megmutatja, hogy kérném szépen, így ütöttem azt a szakállas, otromba fejét, és indulhat a 21 részes tévémozi, de az is lehet, hogy végtelenítik majd, mint a Dallast.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.