Pénteken 0 óra után váltak véglegessé az ellenzéki előválasztás első fordulójának miniszterelnök-jelölti és választókerületi eredményei. Ki nyerte és ki bukta a legnagyobbat?
Nyertesek
Márki-Zay Péter egyértelműen az előválasztás legnagyobb meglepetését okozta azzal, hogy párttámogatás és látható szervezeti háttér nélkül is simán, Jakab Pétert fölényesen megelőzve jutott be a második fordulóba. Bár nagy szimbolikus jelentősége volt annak is, amikor a 2018-as országgyűlési választás előtt megnyerte a hódmezővásárhelyi időközit, mostanra építette fel magát komoly országos politikai szereplővé, aki az első forduló után kialakult helyzetben legalábbis királycsináló lehet.
Váratlanul jó eredményét sokan fogják még elemezni, ami biztosan elmondható, hogy nem Jakab Péter vagy Fekete-Győr András, hanem ő gyűjtötte be az ellenzék állapotával és eddigi vezetőivel is elégedetlen Fidesz-ellenes szavazókat, és hogy nagyon erős volt az online szavazatokban. A második forduló előtt két lehetséges út áll előtte: vagy visszalép Karácsony Gergely javára, vagy megpróbálja meggyőzni Jakabot és Fekete-Győrt arról, hogy őt támogassák, és ezzel Karácsonyt kényszeríti visszalépésre.
Dobrev Klára, az első forduló első helyezettje nyilván elégedett lesz az eredményével, előnye tetemesnek mondható, még ha el is marad attól, amit az előválasztás első napjai után a legoptimistább DK-sok vártak. Vidéken hatalmasat tarolt, Budapesten viszont tudott rajta hozni Karácsony, különösen a legnagyobb részvételt produkáló választókerületekben volt gyengébb Dobrev. Ennek valószínűleg nem az az oka, hogy itt ennyivel népszerűtlenebb a DK, mint vidéken, hanem az, hogy magas részvételnél már a szűk pártválasztói rétegen túlról is sok szavazat érkezik, kevésbé érvényesül a mozgósítási előny, mint alacsony részvételnél.
Ha a második fordulóban Karácsony és Márki-Zay is állva marad, Dobrev egyértelmű esélyes. Amennyiben lesz visszalépés (ami azért valószínűbb), abban bízhat a DK jelöltje, hogy az ő szavazói ugyanakkora vagy még nagyobb számban elmennek még egyszer, a kiesett/visszalépett jelöltek csalódott szavazói viszont lehet, hogy másodjára otthon maradnak. Bárhogy is alakul, a legkevesebb, amit elmondhatunk, hogy Dobrev éles versenyre készteti Karácsonyt, amit a főpolgármester májusi bejelentkezésekor kevesen gondoltak volna.
A vidéki DK-sok miniszterelnök-jelöltjükhöz hasonlóan sikeres előválasztást zártak. Országosan a DK nyerte a legtöbb körzetet (pedig az előzetes becslések inkább a Jobbikot várták az első helyre), de még fontosabb, hogy sok ellenzéki szempontból befutó vagy nyerhető körzetet hoztak el Budapesten kívül. Szakács László pécsi, Sziráki Pál szolnoki, Konczer Erik tatabányai, Bősz Anett érdi, Jószai Teodóra szigetszentmiklósi győzelme nagy valószínűséggel mandátumot ér majd 2022-ben, de az úgynevezett billegő körzetek közül is a DK hódított el a legtöbbet, presztízsértékű siker például Czeglédy Csabáé Szombathelyen (Ungár Péterrel szemben) és Csonka Balázsé Veszprémben (Mesterházy Attila ellenében). Vidéken esélyesnek tűnő pozícióból csak két fontos körzetet bukott el a DK, az offshore-ügybe keveredet Ráczné Földi Judit veszített Székesfehérváron, Hegedűs Andrea pedig Miskolcon.
A budapesti momentumosok is meglepetést okoztak. Míg a párt miniszterelnök-jelöltje katasztrófális eredményt ért el, és országosan az OEVK-kban is gyengébben szerepelt a Momentum, mint a DK, az MSZP-Párbeszéd vagy a Jobbik, a fővárosban 18-ból öt körzetet elvittek, amivel itt ők nyerték a pártok versenyét (ha az MSZP-t és a Párbeszédet külön számoljuk). Ráadásul a Momentumnak nem volt olyan jelöltje, akinek elve bebiztosított lett volna a győzelme, Hadházy Ákos, Orosz Anna és Szabó Szabolcs mégis nagy különbséggel, Hajnal Miklós és Tóth Endre pedig szoros versenyben győzött.
A Párbeszéd hét választókerületben nyert, ami nem rossz egy önállóan alig mérhető párttól, de igazán értékessé akkor válik, ha hozzátesszük, hogy ebből öt győzelem biztos befutó körzetben született (Mellár Tamásé Pécsen, Tordai Bencéé a II. kerületben, Szabó Tímeáé Óbudán, Jámbor Andrásé Józsefvárosban, Dorosz Dávidé Dunakeszin), egy pedig nyerhető körzetben (a Párbeszéd frakcióját választó Márki-Zay Péteré Hódmezővásárhelyen). A Párbeszéd egyetlen komolyabb vereségét egy MSZP-s politikus szenvedte el, Burány Sándor az előző ciklushoz hasonlóan megint Karácsonyék frakciójához csatlakozott volna, ha győz Kispesten, de alulmaradt a DK-s Arató Gergellyel szemben. Miután az MSZP körülbelül a várakozásoknak megfelelően szerepelt, az MSZP-Párbeszéd szövetség együttesen nagyjából annyi egyéni képviselőt juttathat a következő parlamentbe, mint a DK.
Vesztesek
Jakab Péter esetében azt sejteni lehetett, hogy felülmérik a közvélemény-kutatások, azt nem, hogy ennyire. Az előválasztás legnagyobb kudarca, hogy Márki-Zay Pétertől jócskán lemaradva kiesett a versenyből. Külön érzékenyen érintheti, hogy hiába pozícionálta magát a "vidéken legerősebb" jelöltként, a fővároson kívül is alig náhány körzet volt, ahol ő nyerte a miniszterelnök-jelöltek versenyét, Dobrev Klára a legtöbb helyen felülmúlta. Az előválasztás után már nehezen mondhatja a Jobbik, hogy ők az ellenzék legerősebb pártja.
Ehhez képest az egyéni jelöltjeik szereplése egészen elfogadható, bár a várakozásoktól némileg elmarad. Fájó vereséget szenvedtek például Szigetszentmiklóson, Ózdon, Komáromban, Szentendrén vagy Nagykanizsán. Több jobbikos jelölt is kihívó nélkül vagy gyakorlatilag esélytelen kihívóval szemben győzött, így azt legalább Jakab Péter javára lehet írni, hogy jól tárgyalt a többi párttal és esetenként erős pártonkívüli, civil jelölteket nyert meg a Jobbik frakciójának.
Karácsony Gergely számára sem alakult jól az első forduló. Májusban a legtöbb elemző még sima győzelmet várt tőle, mégis Dobrevtől jókora lemaradással végzett a második helyen, és a második forduló előtt lényegében ki van szolgáltatva Márki-Zay Péter jóindulatának/belátóképességének. Ahol magas volt a részvétel, többnyire jól szerepelt Karácsony, ami igazolhatja, hogy vannak tartalékai a gyengébb pártkötődéssel rendelkező ellenzékiek körében, viszont vidéken számos körzetben harmadik-negyedik helyre szorult, ami biztosan nem erősíti a 2022-es esélyességébe vetett választói hitet.
A többi jelölttel folytatott tárgyalások mellett az is nagy kérdés, változtat-e a taktikán Karácsony a második forduló előtt, például jobban rájátszik-e a DK-ellenességre vagy keményít-e az álláspontján alkotmányossági, elszámoltatási kérdésekben, ahogy azt Márki-Zay szeretné. Nagy meccs lesz a második forduló időpontjának és az online szavazás mikéntjének meghatározása is, Karácsony - az első fordulós eredmények fényében érthető módon - azt szeretné, ha később kezdődne és két hétvégét is magába foglalna a második forduló, illetve ha nem kellene újból elvégezni az azonosítást az online szavazáshoz. Dobrev és a DK értelemszerűen mindkét kérdésben ellenérdekelt.
Fekete-Győr András utolsó helyével kalkuláltak a momentumosok, de ennél azért többet vártak, főleg azután, hogy Fekete-Győr egész jól szerepelt a két miniszterelnök-jelölti vitán. Megalázó volt, ahogy sorra jöttek a kétszámjegyű szavazatszámok az egyéni választókerületekből,
az pedig külön megdöbbentő, hogy még a budapesti körzetek többségében sem tudta megelőzni Jakab Pétert a Momentum elnöke.
Nem csoda, hogy a sajtóban egyből felmerült a Momentum esetleges tisztújításának kérdése. Fekete-Győr egyedül azzal vigasztalódhat, hogy sikerült "megtisztítania" az ellenzéket Tóth Csabától, és Mesterházy Attila is csúnyán kikapott egyéniben.
A budai DK-sok szereplése egy kicsit ronthat az általános jó hangulaton Dobrevéknél. Molnár Gyula és Komáromi Zoltán mindenképp esélyesnek számított, Gy. Németh Erzsébettől és Kálmán Olgától pedig azt lehetett várni, hogy megszorongatják a riválisaikat, mégis kikaptak mind a négyen, Gy. Németh és Kálmán ráadásul elég csúnyán. Pesten négy körzetet azért elhozott a DK, bár Varju Lászlónak nem volt ellenfele, Oláh Lajos inkumbens volt és segítette, hogy a Jobbik és a Momentum is jelöltet állított ellene, Barkóczi Balázs mögé pedig a Momentumot leszámítva az összes párt beállt. A DK egyetlen komoly versenyben aratott fővárosi győzelmét Arató Gergely szállította, aki Kispesten Burány Sándort és Paróczai Anikót előzte meg.
Az LMP nagyon jól nem tudott volna kijönni abból, ha tárgyalásokon osztják fel egymás között a körzeteket a pártok, de sok sikerélménye az előválasztáson sem volt. Előzetesen négy nyerhető körzetben számítottak esélyesnek, ebből kettőt megnyertek (Csárdi Antal a Belvárost, Hohn Krisztina Gödöllőt), Ungár Péter viszont kikapott Szombathelyen, Keresztes László Lóránt pedig Pécsett. Mindkét vereséget még fájóbbá teszi, hogy kis különbséggel maradt alul az LMP-s jelölt. Az LMP így összesen két mandátumra számíthat az egyéni körzetekből. A többi párt elvileg ígéretet tett arra, hogy a frakciót biztosítják nekik, ami azt jelenti, hogy a közös lista első 40 helyéből legalább hármat meg kellene kapniuk. Többre valószínűleg nem számíthatnak, így a hat párt közül messze az övék lehet a legkisebb frakció.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
