Orvosi eset – ezt sugallja Márki-Zay Péterről a Fidesz hódmezővásárhelyi Facebook-oldala fizetett hirdetésben.
Az egy perc nyolc másodperces videó részlet Orbán Viktor miniszterelnök beszédéből, amelyet a Fidesz-kongresszuson mondott el:
„A polgári politika szabályai szerint a legyőzött ellenféllel szemben nagyvonalúnak kell lenni. Szeretünk azzal is hízelegni magunknak, hogy a lovagiasság született magyar erény. Ezért ne is feszegessük, hogyan történhetett, hogy a vásárhelyi polgármester ápolóit kijátszva eljutott Budapestre (a publikum nevet), és egyszer csak a baloldali lista élén találta magát. Legyünk nagyvonalúak. Legyünk nagyvonalúak, és lépjünk túl ezen. De nem léphetünk túl azon a bizonyított és már a baloldal által is bevallott tényen, hogy külföldi államok, szervezetek, maga Brüsszel is pénzt adott nekik a mi legyőzésünkre”.
Ez régóta várható volt, kölcsönkenyér visszajár.
Tavaly január 8-án, a választási kampány idején Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje kampányvideójában arról beszélt, ha kormányra kerülnek, az állami egészségügyet akarják fejleszteni, és „nem Orbán grazi magánklinikás útjait biztosítani”. Ezzel MZP egy régóta közismert politikai összeesküvés-elméletre célzott, eszerint a miniszterelnököt titokban egy grazi pszichiátriai magánklinikán kezelik. (Ezt soha semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. Márki-Zay előtt Vona Gábor is szóba hozta ezt a dolgot 2016-ban, azzal, hogy amint őt, úgy Orbánt is érték méltatlan támadások, „hogy Grazban kezelteti magát”, de ezt Vona elutasítja, ilyen eszközökkel szerinte nem szabad küzdeni.)
A Telex kérdésére, hogy van-e bármilyen konkrét bizonyítéka MZP-nek vagy a stábjának arra, hogy Orbán Grazban járt volna, az derült ki, hogy nincs. Márki-Zayék azonban úgy ítélhették meg, hogy szabad ilyen eszközökkel küzdeni. Tisztában voltak azzal, nem kell valamit tényszerűen bizonyítani ahhoz, hogy sokan beszéljenek róla és elfogadják. (A Political Capital és a Medián kutatása, amely az álhírek, tévhitek, összeesküvés-elméletek jelenlétét vizsgálta a magyar közvéleményben, 2018-ban arra jutott, hogy a grazi pletykát sok ember készpénznek veszi, még a Fidesz-szavazók negyede is.)
A hírportál után január 15-én a Lakmusz is tárgyalta ezt az összeesküvés-elméletet, mivel Márki-Zay megjegyzése nyomán sok ember kezdett beszélni róla. A tényellenőrző portál sorra vette az évek óta terjedő állítólagos bizonyítékokat. A képeken azonban a miniszterelnök autója nem Grazban hanem Balatonfüreden áll. Az állítólagos kezelésről szóló számla sem valódi.
Bár nem véleménycikket írtak, a két cikk szerzőinek mondataiból is az a meggyőződés érződött, hogy jóérzésű ember nem állíthatja be pszichiátriai betegnek az ellenfelét, viccből sem. Egyetértettem, és ezt gondolom most is, a Fidesz hódmezővásárhelyi fizetett hirdetése láttán. Aki más embert elkezd nyilvánosan diagnosztizálni, az alapján, amit mond, az akasztott ember házában emleget kötelet. Mert nem lehet elfelejteni, hogyan állította Magyarországon a hatalom a saját szolgálatába a pszichiátriát, embereket megnyomorítva. Erről szól Mező Gábor Levelek az elmegyógyintézetből című tanulmánya a Hamvas Intézet Arc és Álarc című folyóiratában.
Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós először 1989-ben megjelent riportkönyve, az Őrjítő mandragóra ugyanilyen sorsra jutott embereket mutat be. Az egyik történet kapcsán megkérdezett pszichiáter főorvos, Samu István elmagyarázza, miért bonyolult feladat ténylegesen megállapítani valakiről már azt is, hogy téveszmében hisz: „ha a téveszmék az emberi tudat elvont területén jelentkeznek, nehéz a döntés, hogy téveszméről van-e szó vagy tévedésről, amelyhez az egyén mereven ragaszkodik. Az sem könnyíti a minősítést, hogyha a természettudományos világképhez fordulunk, s ami ezzel ellentétben áll, azt az elmebetegségre jellemző téveszmék kategóriájába soroljuk. A vallásos meggyőződések, hiedelmek, hagyományok sokféleségét és elterjedtségét figyelembe véve szembeötlő, hogy az absztrakt gondolkodás síkján jelentkező eszméket, ha tévesek, sem lehet egyszerűen az elmebetegség fogalomkörébe tartozó téveszméknek nyilvánítani.” Merthogy „az emberiség történelmében a téveszmék, tévedések, nézetek olyan rögeszmésen merev, nemcsak egyéneket, hanem tömegeket megmozgató mozaikjait találjuk, amelyek kaleidoszkópszerűen állandó változást mutatnak, mégpedig úgy, hogy amit az élet ma látszólag igazol, azt a másik nap megcáfolja vagy túlhaladja az idő.” Ezért tehát „azokat a tömegeket, melyeknek olykori téveszméi részint valóságos tapasztalatokon, részint fikciókon vagy pszichés indukción alapulnak, nem lehet elmebeteg csoportként zárt osztályon gyógykezelni, sem pedig a kollektíván belül az egyéni felelősség alól felmenteni”.
Ez az írás a közszereplők felelősségéről szól. Arról, Márki-Zay Péter és Orbán Viktor is hozzájárult a maga módján ahhoz, hogy gyarapodjon az eszközként használható nyelvi aljasságok tára a nyilvános közbeszédben.
A miniszterelnök megjegyzése kétségtelenül konkrétabb, és nyomatékot ad neki a tisztségének kijáró figyelem és áhítat, amelyre szemlátomást igényt tart. Ápolós poénja, ahogy ez az egész egyperces, érzékelteti, mit gondol a polgári politika szabályairól. Tavalyi ellenfelét továbbra sem nevezi a nevén. A hódmezővásárhelyi polgármesteri tisztség az ő előadásában lekicsinylő minősítés (lásd még Hadházy, a szőrét hullató rossz vidéki róka), mintha abszurd lenne egy vidéki politikus miniszterelnöki ambíciója. Nincs tekintettel azokra a vásárhelyiekre, akik a 2018-as időközi és a 2019-es rendes önkormányzati választásokon megválasztották MZP-t, azokra sem, akik Lázárral szemben is rá szavaztak tavaly (kb. a vásárhelyiek fele). Csakis egy fővárosba szakadt vidéki akarhatja így megsérteni önérzetében a másik vidékit. Most is ironizál a lovagiasságon, ami ellenfelei mellett a híveinek sem ígér túl sok jót.
Orbán Viktor normális, de nagyvonalú sohasem lesz.
(A címlapkép a félreértések elkerülése végett nem montázs: egy kocka a Fidesz feliratos videóhirdetéséből.)
