Orbán Viktor nem látja a talpától a Putyint

Publicisztika

A miniszterelnök az ukrán elnök személyében olyan embert vett célba, akinek hazáját éppen leigázzák az oroszok. 

Nagyon szerette volna azt hazudni a választóknak Orbán Viktor, hogy a választásig hátralévő időben a béke angyalaként repked majd a magyar és az európai égbolton, hiszen a háború előtt, mint mondotta, „békemisszión” járt Vlagyimir Putyinnál, a háború kitörése után pedig agyonkommunikálta a béke szót.

Mostanra azonban úgy alakult, hogy mégsem puttóként csapkodja elcsökevényesedett szárnyait a verőfényes délutáni napsütésben, hanem kilapítva fekszik a véráztatta földön:

Oroszország lábtörlője lett belőle az Európai Unió ajtajában, miközben a közösség tagországainak vezetői ugyanott ajtónálló szerepet vállaltak.

Mit tehet ekkor egy lábtörlő? Leginkább semmit. De ezt a mi lábtörlőnket nem ilyen anyagból szőtték, nem véletlenül sikerült máig fennmaradnia: a velünk élő kommunizmus esztétikusnak kevéssé nevezhető háztartási leleménye, a műanyag tejeszacskóból készült szőnyeg ugyanis lassabban bomlik le, mint a kognitív disszonancia. Kész politikai praktikum.

A miniszterelnökszerű lábtörlő (vagy lábtörlőszerű miniszterelnök) tehát alapanyagának természetéből fakadón nem ismeri el az elmúlással járó szenvedő szerkezetet, bár a békére való áhítozás hazugságával, Isten lássa lelkét, megpróbálta. Csak nem sikerült neki. Ahogy annyi minden más sem. Ezért van, hogy a csálé szövés hézagait újra és újra lőrésnek érzékeli – kivéve természetesen ott, ahol nem látja a talpától a Putyint.

A lőrés tévképzete pavlovi reflexként idézi fel Orbán Viktor orrában a lőpor szagát, mert hát hiszen csak volt ő is katona! És miniszterelnökünk ilyenkor jó szokásához híven azonnal tüzet nyit.

Lőtt már sokszor Soros Györgyre, lőtt az Európai Bizottság egykori elnökére, lőtt Gyurcsány Ferencnek (na jó, na jó!) látszó miniszterelnök-jelöltekre, lőtt a melegekre, lőtt a kormányoldaltól független újságírókra, lőtt bárkire, aki csak egy kicsit is mást gondol a világról, mint ő. De a legtöbbször mégis, és ez egyáltalán nem meglepő logikai bukfenc:

Brüsszelre lő. Sőt újra harcba hív ellene!

Ami viszont nagyon is meglepő (nem, nem az): most már Volodimir Zelenszkijre is lő. Az ukrán elnök személyében pedig egy olyan embert vett célba, akinek hazáját éppen leigázzák az oroszok. És fölösleges érv 1956, fölösleges érv Nagy Imre. A lövöldözés állandó zajában nem hallhatók az érvek, és még az sem, hogy legközelebbi szövetségesei is kocogtatják már a vállát, hogy ez így nagyon nem lesz jó.

De hát az van, hogy aki Putyin talpán kívül mindenhol lőrést lát, az szinte soha nem nyújt segítő kezet.

Ezért van, hogy nem segítség jutott hát a hajléktaloknak, hanem vegzálás; nem segítség jutott a szegényeknek, hanem létezésük tagadása, esetleg éhbérért közmunka; nem segítség jutott a romáknak, hanem intrika és szegregáció; nem segítség jutott a tanároknak, hanem listázás és fenyegetés; nem segítség jutott a kisegyházaknak, hanem NAV-ellenőrzés és pénzelkobzás; és nem segítség jutott a migránsoknak sem, hanem drótkerítés.

Orbán Viktor csak egyetlen embert nem vesz célba: az pedig nem más, mint a háborús bűnös orosz elnök.

„Rezsicsökkentésedet imádd, és csak neki szolgálj!” – kezdődik a miniszterelnök tízparancsolata.

A második helyen pedig így folytatódik:

„Putyin nevét szádra ne vedd!”

A többit felesleges felsorolni; a harmadik parancsolattól kezdve ugyanis a maradék nyolc tökéletes ellentéte annak, ami az eredeti tízparancsolatban szerepel.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.