Összeegyeztetni a populizmust a józansággal: sikerül-e a lehetetlen Webernek Budapesten?

  • Haskó László
  • 2019. március 10.

Publicisztika

S akarja-e egyáltalán?

Ez régóta igaz a magyar politikára és újabban sajnos ez a helyzet unió szerte is, de főleg a magukat kereszténydemokratának hirdetők táborában, ahol kiderülni látszik, hogy nem „egy a tábor, egy a zászló”. Illetve pontosan az a bibi, hogy a zászló egy, és fennen lobog, míg a tábor bizony egyre szerteszétebb. A táborlakók közti választóvonalat (pirossal) a magyar kormányfő húzgálja, mind szűkebb területet hagyva azoknak, akik még nem tagadták meg a kereszténydemokrata elveket. Nincs könnyű helyzetben a táborvezetés, hisz az a kérdés, hogy is kaphatnának több voksot a májusi választáson: populizmussal vagy elvhűséggel? Nagyon ide-oda billeg a mérleg nyelve.

Nagyjából ugyanannyit visz a rév, mint amennyit hoz a vám.

Meglehet, ízlés dolga lesz a döntés. És aggódhatunk, hogy vajon milyen lesz az uniós ízlésünk a következő évtizedben. Parlagi, mint Orbáné vagy óvatos, mint Merkelé volt?

A kulcsszerep Weber csúcsjelölté. Ő a zászló. Orbán is lobogtatja, meg a zömmel északi, de kisebb, ám elvhűbb pártok, akik nem vagy elég nehezen viselik el a táborban a felcsúti típusú magyar virtust. Weber – mint annyian az ő helyében – megpróbálja a lehetetlent: mind a populisták, mind pedig a kereszténydemokraták támogatását megszerezni. Természetesen nem fog sikerülni, ahogyan Antall Józsefnek sem sikerült ez az egykori MDF-ben.

A weberi trükk sem újdonság:

három teljesíthetetlen feltételt szabott a populista brigadérosnak:

1. költöztesse vissza a CEU-t Bécsből. – Ez a legnagyobb képtelenség, ez nagy valószínűséggel akkor sem menne, ha Orbán térdre borul Soros előtt. Ugyanis a CEU – lévén ép eszű önálló intézmény – aligha akar hetente székhelyet cserélni, különösen nem csábító hely nekik a mai Budapest.

2. Orbán kérjen bocsánatot. Nem is érdemes részletezni, kitől. Semmi sem áll távolabb tőle, mint a meakulpázás. Inkább küldi el Brüsszelbe Puskás Öcsi (Felcsúton őrzött) dinamó gatyáját, minthogy ő bárkit megkövetne.

3. Hagyja abba a közpénzen való pártplakátos szándékos népbutítást. Ugyan, hogy mondhatna le róla? Hiszen ez az ő lényege.

És Weber is csak a lényegét fogja adni. Megkísérli a kecske jóllakatását a káposzta elfogyasztása nélkül. Talán fölfüggesztik a Fidesz tagságát a Néppártban, hogy mehessen minden tovább. S akkor merre már nem is kérdés.

 

A szerző sebész.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.