Heil Péter – Hegedűs Krisztina

Perben és haragban

Hogyan morzsolja fel a magyar jogállam lebontása EU-tagságunk alapköveit?

Az Európai Unió és Magyarország közötti jogállami vitában látszólag eseménytelenül telnek a hónapok. Félő, hogy a csend nem a közeledés, hanem a távolodás jele.

Közvélemény-kutatók és elemzők egyetértenek abban, hogy az EU-tagság a magyar választók körében egyértelműen népszerű. Évek óta ezt mutatják az unió felmérései, és a hazai kutatások is. A számok tanúsága szerint a polgárok véleménye merőben eltér a kormány álláspontjától az európai politika szinte összes lényegi kérdésében. Legalább kétharmaduk szeretné például az euró bevezetését, vagy azt, hogy az unió közös kül- és biztonságpolitikát folytasson. Az ATV számára pár hónapja készített közvélemény-kutatás szerint még az Oroszország elleni szankcióknak is többsége van, bombás plakátkampány ide vagy oda.

Szokásos éves tusnádfürdői igehirdetése alkalmával Orbán Viktor az Európai Uniót három „alapértékkel” azonosította, úgymint „migráció, LMBTQ és háború”. Nos, a jelek szerint ebben sincs egy hullámhosszon a választóival. A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Alapítvány tavaly publikált felmérése szerint a magyaroknak az unióról elsősorban a pénzügyi támogatások, a gazdasági fejlődés, a szabadság, a boldogulás, illetve az európai népeket összekötő történelmi közösség, az unión belüli szabad mozgás, munkavállalás és tanulás jutnak eszébe. Továbbmenve, a magyarok az EU-átlagot jelentősen meghaladó mértékben bíznak az Európai Unió intézményeiben, és az unió bizalmi indexe jóval meghaladja a magyar Országgyűlését vagy épp a kormányét. A kutatás szerint a magyarok 71 százaléka vélekedik pozitívan az unióról, és a lakosság majdnem fele egyenesen azt szeretné, ha az unió fontos további hatásköröket is kapna. A kilépést viszont mindössze 8 százalék választotta volna. Tizenkét szavazóból csak egy.

Mindez annak dacára van így, hogy a Fidesz kormányzása legelejétől kezdve zajos csatában áll az EU-val, és országlása megannyi kudarcáért kivétel és gondolkodás nélkül az uniót okolja. Az állóháborúnak – tudjuk mindannyian – nemcsak politikai, hanem hatalmas anyagi tétje is van. Az, hogy Magyarország mintegy 15 ezer milliárd forintnyi forráshoz két és fél évvel azok odaítélése után sem jut hozzá, egészen példátlan. A kár, amit az ország ezzel máris elszenvedett, százmilliárdokban mérhető. A gazdaság és az államháztartás siralmas helyzetére tekintettel Orbánéknak igencsak össze kellene kapniuk magukat, hogy megoldást találjanak. Ők azonban a sietségnek eddig semmi jelét sem adták. Hogy az EU-val és a többi tagállammal fennálló nézeteltérésekre miért nincs megoldás, arra elvben két válasz létezne. Az egyik a súlyos inkompetencia – hiszen aligha kell hosszú hónapoknak, ne adj’ isten éveknek eltelniük ahhoz, hogy egy kormány a saját maga által elbaltázott jogszabályokat kijavítsa. De gondoljunk bármit a kabinet tehetségéről vagy az államigazgatás állapotáról, muszáj megvizsgálni a másik lehetőséget is. Jelesül azt, hogy Orbánék valójában nem is akarnak megegyezni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.