Sausic Attila

Keletnémet „fülkeforradalom”

avagy az államszocializmus bosszúja

Publicisztika

Az AfD úgy válhatott a felmérésekben a második legerősebb párttá országosan, hogy – Szász-Anhalton kívül – minden keletnémet tartományban a legnépszerűbb politikai erő lett.

Az elmúlt egy évben az Alternative für Deutschland (Alternatíva Németországért) országos népszerűsége 10-ről 20 százalékra duplázódott; Kelet-Németországban azonban egyenesen 30 százalék körül mozog. Így azután nem megkerülhető kérdés, miért vonzódik majd minden harmadik keletnémet a parlamenti politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő párthoz.

Gyom és virág

Helmut Kohl 1990-ben azt ígérte a keletnémeteknek, hogy hamarosan „virágzó tájakon” élhetnek; a virágba borulás időtartamát három-négy évre tette. Azokban az években azonban egy egészen más folyamat zajlott: a keletnémet gazdaság összeomlása.

A volt NDK-ban ugyanaz történt, mint más posztszocialista országokban: e társadalmak nem csekély része a demokráciát és a kapitalizmust a hamarosan bekövetkező jólét ígéreteként értette félre. Közülük a keletnémetek várakozása, bizakodásuk gazdag nyugati honfitársaikban volt a leginkább megalapozott. Annál nagyobb megrendülést okozott a rendszerváltást követő évek káosza.

Jó harminc évvel később a keletnémet táj olyan mezőre emlékeztet, amelyet nem kevés helyen parlagon hagytak gazdái: sok helyütt hasznos ipari létesítmények szökkennek a magasba, másutt viszont csak a gaz virágzik a folyamatosan elnéptelenedő országrészben, ahonnan az egyesítés óta – mértéktartó becslés szerint – 1,7 millióan vándoroltak el. Az egy főre eső bruttó hazai termék és az átlagjövedelem fokozatosan közelíti, de messze nem éri el a nyugatnémetet: kerekítve mindkettő az utóbbi 80 százaléka.

Elegendő lenne magyarázatként a gazdaság, az újraegyesítés anyagi kárvallottjainak számbavétele?

A piacgazdaságra való átállás sokkját nem csupán a munkanélküliség és a létbizonytalanság drámai növekedése okozta; nem keveseknek támadt az a benyomásuk, hogy a nyugatnémet politika és gazdaság rátelepedése a volt NDK-ra egyfajta „gyarmatosítás”, ami másodrangú állampolgárokká fokozza le őket.

A rendszerváltást követő évtizedekben a keletnémetek egyre nagyobb része fordult el a nyugatról áttelepült pártoktól. Az első össznémet választáson még feltehető volt, hogy a keletnémet kommunista utódpártra szavazó 10 százalék a régi rendszer híveiből és haszonélvezőiből verbuválódik; a Demokratikus Szocializmus Pártjának egyre növekvő népszerűsége közel 30 százalékra – immár Baloldal néven – 2009-ben arra engedett következtetni, hogy a keletnémetek jelentős része úgy véli: ha ez a demokrácia és a kapitalizmus, akkor köszöni, nem kér belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.