Sausic Attila

Keletnémet „fülkeforradalom”

avagy az államszocializmus bosszúja

Publicisztika

Az AfD úgy válhatott a felmérésekben a második legerősebb párttá országosan, hogy – Szász-Anhalton kívül – minden keletnémet tartományban a legnépszerűbb politikai erő lett.

Az elmúlt egy évben az Alternative für Deutschland (Alternatíva Németországért) országos népszerűsége 10-ről 20 százalékra duplázódott; Kelet-Németországban azonban egyenesen 30 százalék körül mozog. Így azután nem megkerülhető kérdés, miért vonzódik majd minden harmadik keletnémet a parlamenti politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő párthoz.

Gyom és virág

Helmut Kohl 1990-ben azt ígérte a keletnémeteknek, hogy hamarosan „virágzó tájakon” élhetnek; a virágba borulás időtartamát három-négy évre tette. Azokban az években azonban egy egészen más folyamat zajlott: a keletnémet gazdaság összeomlása.

A volt NDK-ban ugyanaz történt, mint más posztszocialista országokban: e társadalmak nem csekély része a demokráciát és a kapitalizmust a hamarosan bekövetkező jólét ígéreteként értette félre. Közülük a keletnémetek várakozása, bizakodásuk gazdag nyugati honfitársaikban volt a leginkább megalapozott. Annál nagyobb megrendülést okozott a rendszerváltást követő évek káosza.

Jó harminc évvel később a keletnémet táj olyan mezőre emlékeztet, amelyet nem kevés helyen parlagon hagytak gazdái: sok helyütt hasznos ipari létesítmények szökkennek a magasba, másutt viszont csak a gaz virágzik a folyamatosan elnéptelenedő országrészben, ahonnan az egyesítés óta – mértéktartó becslés szerint – 1,7 millióan vándoroltak el. Az egy főre eső bruttó hazai termék és az átlagjövedelem fokozatosan közelíti, de messze nem éri el a nyugatnémetet: kerekítve mindkettő az utóbbi 80 százaléka.

Elegendő lenne magyarázatként a gazdaság, az újraegyesítés anyagi kárvallottjainak számbavétele?

A piacgazdaságra való átállás sokkját nem csupán a munkanélküliség és a létbizonytalanság drámai növekedése okozta; nem keveseknek támadt az a benyomásuk, hogy a nyugatnémet politika és gazdaság rátelepedése a volt NDK-ra egyfajta „gyarmatosítás”, ami másodrangú állampolgárokká fokozza le őket.

A rendszerváltást követő évtizedekben a keletnémetek egyre nagyobb része fordult el a nyugatról áttelepült pártoktól. Az első össznémet választáson még feltehető volt, hogy a keletnémet kommunista utódpártra szavazó 10 százalék a régi rendszer híveiből és haszonélvezőiből verbuválódik; a Demokratikus Szocializmus Pártjának egyre növekvő népszerűsége közel 30 százalékra – immár Baloldal néven – 2009-ben arra engedett következtetni, hogy a keletnémetek jelentős része úgy véli: ha ez a demokrácia és a kapitalizmus, akkor köszöni, nem kér belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.