Sausic Attila

Keletnémet „fülkeforradalom”

avagy az államszocializmus bosszúja

Publicisztika

Az AfD úgy válhatott a felmérésekben a második legerősebb párttá országosan, hogy – Szász-Anhalton kívül – minden keletnémet tartományban a legnépszerűbb politikai erő lett.

Az elmúlt egy évben az Alternative für Deutschland (Alternatíva Németországért) országos népszerűsége 10-ről 20 százalékra duplázódott; Kelet-Németországban azonban egyenesen 30 százalék körül mozog. Így azután nem megkerülhető kérdés, miért vonzódik majd minden harmadik keletnémet a parlamenti politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő párthoz.

Gyom és virág

Helmut Kohl 1990-ben azt ígérte a keletnémeteknek, hogy hamarosan „virágzó tájakon” élhetnek; a virágba borulás időtartamát három-négy évre tette. Azokban az években azonban egy egészen más folyamat zajlott: a keletnémet gazdaság összeomlása.

A volt NDK-ban ugyanaz történt, mint más posztszocialista országokban: e társadalmak nem csekély része a demokráciát és a kapitalizmust a hamarosan bekövetkező jólét ígéreteként értette félre. Közülük a keletnémetek várakozása, bizakodásuk gazdag nyugati honfitársaikban volt a leginkább megalapozott. Annál nagyobb megrendülést okozott a rendszerváltást követő évek káosza.

Jó harminc évvel később a keletnémet táj olyan mezőre emlékeztet, amelyet nem kevés helyen parlagon hagytak gazdái: sok helyütt hasznos ipari létesítmények szökkennek a magasba, másutt viszont csak a gaz virágzik a folyamatosan elnéptelenedő országrészben, ahonnan az egyesítés óta – mértéktartó becslés szerint – 1,7 millióan vándoroltak el. Az egy főre eső bruttó hazai termék és az átlagjövedelem fokozatosan közelíti, de messze nem éri el a nyugatnémetet: kerekítve mindkettő az utóbbi 80 százaléka.

Elegendő lenne magyarázatként a gazdaság, az újraegyesítés anyagi kárvallottjainak számbavétele?

A piacgazdaságra való átállás sokkját nem csupán a munkanélküliség és a létbizonytalanság drámai növekedése okozta; nem keveseknek támadt az a benyomásuk, hogy a nyugatnémet politika és gazdaság rátelepedése a volt NDK-ra egyfajta „gyarmatosítás”, ami másodrangú állampolgárokká fokozza le őket.

A rendszerváltást követő évtizedekben a keletnémetek egyre nagyobb része fordult el a nyugatról áttelepült pártoktól. Az első össznémet választáson még feltehető volt, hogy a keletnémet kommunista utódpártra szavazó 10 százalék a régi rendszer híveiből és haszonélvezőiből verbuválódik; a Demokratikus Szocializmus Pártjának egyre növekvő népszerűsége közel 30 százalékra – immár Baloldal néven – 2009-ben arra engedett következtetni, hogy a keletnémetek jelentős része úgy véli: ha ez a demokrácia és a kapitalizmus, akkor köszöni, nem kér belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.