Kirill Haratyjan

Putyin és az üresség

Oroszország a Prigozsin-lázadás után

Publicisztika

A Prigozsin-puccs hírére az oroszok egy része megdöbbent, mások legszebb álmaikat látták megvalósulni, ismét mások a tettek mezejére léptek. A világ pedig végre megtudhatta, mi a Putyin-rezsim titka: a puszta semmi.

Nincs az égvilágon semmiféle politikai koncepciója, ideológiája, ami a létezését legitimálná – csak a „különleges katonai művelet”. Ez pedig azt jelenti, hogy a Kreml nem képes az ukrajnai háború befejezésére – még akkor sem lenne az, ha hirtelen ráállna a tárgyalásokra. Mindezt a Prigozsin-lázadás után kialakult helyzet különösen éles megvilágításba helyezte.

A lázadás ideológiája

A világraszóló eseménysorozat június 23-án este, Jevgenyij Prigozsin harcias nyilatkozataival kezdődött: a Wagner magánhadsereg tulajdonosa példátlanul durván bírálta Szergej Sojgu honvédelmi minisztert, Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, és ezzel, áttételesen, a főnöküket, Vlagyimir Putyint. A Wagner nem sokkal ezelőtt vette be Bahmut városát, aminek hatalmas lélektani jelentősége volt az Ukrajna elleni háború menetében. A becslések szerint legalább tíz-, de akár húszezer áldozatot követelő ostrom után a wagneristákat mégis visszavonták a frontról, és közölték velük, hogy önálló alakulatként nem maradhatnak fenn, be kell tagozódniuk a honvédelmi minisztérium alakulataiba. Minden bizonnyal ez váltotta ki Prigozsin konfrontatív nyilatkozatait, majd pedig a Wagner „hadmozdulatait”: elfoglalták a Déli Katonai Körzet parancsnokságát és az egymillió lakosú Rosztov-na-Donu városát. A Wagner sereg egy része megindult Moszkvának, és már alig kétszáz kilométernyire voltak Sojgutól, Geraszimovtól és Putyintól, amikor megtorpantak.

A harcosokat és a gazdát állítólag a Lukasenkával folytatott telefonbeszélgetés állította meg és csendesítette le. Ám hihetőbbnek tűnik az a verzió, hogy a Wagner csapat egyszerűen nem tudta, mitévő legyen: bevesszük Moszkvát, és akkor mi történik? Így aztán, amikor büntetlenséget ígértek nekik, inkább megfordultak, és elindultak visszafelé. A katonák és a parancsnokok egy része (úgy 2 ezer fő) azóta már Belarusz területéről fenyegeti Litvániát és Lengyelországot, másik részük Afrika felé vette az irányt, a harmadik mégiscsak aláírta a szerződést a honvédelmi minisztériummal, a maradék pedig visszatért a civil életbe. Attól tartok, nem lesz békés az együttélés velük.

Ám Jevgenyij Prigozsinnak – mindazon hangüzenetei alapján, amelyeket a lázadás előtt, alatt és után a Telegram csatornáján közzétett – egyáltalán nem csak az volt a baja, hogy a Wagnert megalázták. Az ágyútöltelék-gyúrásban felettébb jártas főszakács legfőbb kifogása az volt, hogy a honvédelmi minisztérium vezetése és a vezérkari főnök nem folytat valódi, totális háborút Ukrajnában. Prigozsin szerint Ukrajna legyőzéséhez Oroszország teljes katonai, ipari és pénzügyi kapacitását mozgósítani kell. Moszkvai menetelésének ideológiai célja az volt, hogy felrázza és maximális intenzitású hadviselésre bírja az orosz katonai-politikai vezetést. Azt követelte, hogy ne csak tessék-lássék háborúzzanak, hanem nyíltan álljanak bele, és ennek megfelelően alakítsák a társadalmi közmegegyezést. Azaz tegyék nyilvánosan világossá a fő céljaikat!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.