"Ráállhatnánk arra is, hogy állandóan sírunk"

  • .
  • 2009. október 1.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. augusztus 20. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2009.
szeptember 3., szeptember 17.

Tisztelt Dávid Gábor munkáslevelező!

Such rádióelnök jövedelmével kapcsolatban ön felrója nekem, hogy "elhúzódó szövegértelmezési" problémám akadályozott meg abban, hogy idejében szembesüljek az elnök megbízási szerződésének sajátosságaival, hiszen 2008. március 2-től elnökösködöm.

Nos, igaza van. Megbízatásom első két hónapjában eszembe sem jutott megvizsgálni, mennyiért dolgozik az elnök. A májusi mérleg elfogadása után azonban intézkednem kellett volna a szerződése szerint járó cca. négymillió forint havi folyósításáról. Ekkor "szövegértelmezési nehézségeimen" felülkerekedve inkább tárgyalni kezdtünk vele, mert aggályosnak találtuk, hogy a szerződés értelmében egy év havi négymilliója után a következő sikeres mérleg alapján havi kilencmilliót kell majd (idén júliustól) kiutalni. Ön egy sor kérdést tesz fel. Például, hogy "Vállalt-e Such kockázatot? Sokallja Rangos a rádiót nyereségessé tevő elnöki munkáért kialkudott kompenzációs csomagot? Sokkolja őt? Ki mondja meg, hogy mi a sok? Mihez képest?" Válaszaim: Nem. Igen. Nem. Az utolsó kettőre részletesen felelek.

Tizenhárommilliárdnyi költségvetési pénz célirányos felhasználása felelősség, de kockázatnak nem nevezném. 350 ember elbocsátása gyötrelmes elnöki próbatétel, de szintén nem kockázat. Három rádiócsatornára szánt közpénzből gazdaságilag kettőt működtetni - végképp nem kockázat. Az üzleti eredmény megtippelhetően jó lesz.

Hogy ki mondja meg, mi a sok? Az előző kuratóriumi elnökség, például, megmondhatta volna. De a jelenlegi is megmondhatja - majd, ha szerződéskötési helyzetbe kerülve alkudozik az új megbízási díjról. Végül, kérdésére, hogy "nem kellene a 'köznek' (és Rangosnak) örülnie, h. d., hálásnak lennie, hogy végre valaki sikeresen (...) sáfárkodik a rábízott - 'állami' - szervezet erőforrásaival, a köz, azaz mindanynyiunk épülésére?" Azt mondom, örülök. Viszont két sikeres év után 210 millió forintnyi hálát - az elnök önbecsülésén kívül - semmi nem tesz indokolttá.

Ui. A meggymagos a saját ötletén gazdagodott meg, mielőtt a gaz kommenisták céltáblájává vált. Nem értem, hogy jön ez Suchhoz. Meg Gyurcsány hogy kavarodik az egészbe? Hacsak úgy nem, hogy én is, mint gaz kommenista, irigykedem a jól megérdemelt teljesítménybérre. Muhaha - ha megengedi.

Rangos Katalin

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.