"Ráállhatnánk arra is, hogy állandóan sírunk"

  • .
  • 2009. október 1.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. augusztus 20. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2009.
szeptember 3., szeptember 17.

Tisztelt Dávid Gábor munkáslevelező!

Such rádióelnök jövedelmével kapcsolatban ön felrója nekem, hogy "elhúzódó szövegértelmezési" problémám akadályozott meg abban, hogy idejében szembesüljek az elnök megbízási szerződésének sajátosságaival, hiszen 2008. március 2-től elnökösködöm.

Nos, igaza van. Megbízatásom első két hónapjában eszembe sem jutott megvizsgálni, mennyiért dolgozik az elnök. A májusi mérleg elfogadása után azonban intézkednem kellett volna a szerződése szerint járó cca. négymillió forint havi folyósításáról. Ekkor "szövegértelmezési nehézségeimen" felülkerekedve inkább tárgyalni kezdtünk vele, mert aggályosnak találtuk, hogy a szerződés értelmében egy év havi négymilliója után a következő sikeres mérleg alapján havi kilencmilliót kell majd (idén júliustól) kiutalni. Ön egy sor kérdést tesz fel. Például, hogy "Vállalt-e Such kockázatot? Sokallja Rangos a rádiót nyereségessé tevő elnöki munkáért kialkudott kompenzációs csomagot? Sokkolja őt? Ki mondja meg, hogy mi a sok? Mihez képest?" Válaszaim: Nem. Igen. Nem. Az utolsó kettőre részletesen felelek.

Tizenhárommilliárdnyi költségvetési pénz célirányos felhasználása felelősség, de kockázatnak nem nevezném. 350 ember elbocsátása gyötrelmes elnöki próbatétel, de szintén nem kockázat. Három rádiócsatornára szánt közpénzből gazdaságilag kettőt működtetni - végképp nem kockázat. Az üzleti eredmény megtippelhetően jó lesz.

Hogy ki mondja meg, mi a sok? Az előző kuratóriumi elnökség, például, megmondhatta volna. De a jelenlegi is megmondhatja - majd, ha szerződéskötési helyzetbe kerülve alkudozik az új megbízási díjról. Végül, kérdésére, hogy "nem kellene a 'köznek' (és Rangosnak) örülnie, h. d., hálásnak lennie, hogy végre valaki sikeresen (...) sáfárkodik a rábízott - 'állami' - szervezet erőforrásaival, a köz, azaz mindanynyiunk épülésére?" Azt mondom, örülök. Viszont két sikeres év után 210 millió forintnyi hálát - az elnök önbecsülésén kívül - semmi nem tesz indokolttá.

Ui. A meggymagos a saját ötletén gazdagodott meg, mielőtt a gaz kommenisták céltáblájává vált. Nem értem, hogy jön ez Suchhoz. Meg Gyurcsány hogy kavarodik az egészbe? Hacsak úgy nem, hogy én is, mint gaz kommenista, irigykedem a jól megérdemelt teljesítménybérre. Muhaha - ha megengedi.

Rangos Katalin

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.