"Ráállhatnánk arra is, hogy állandóan sírunk"

  • .
  • 2009. október 1.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. augusztus 20. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2009.
szeptember 3., szeptember 17.

Tisztelt Dávid Gábor munkáslevelező!

Such rádióelnök jövedelmével kapcsolatban ön felrója nekem, hogy "elhúzódó szövegértelmezési" problémám akadályozott meg abban, hogy idejében szembesüljek az elnök megbízási szerződésének sajátosságaival, hiszen 2008. március 2-től elnökösködöm.

Nos, igaza van. Megbízatásom első két hónapjában eszembe sem jutott megvizsgálni, mennyiért dolgozik az elnök. A májusi mérleg elfogadása után azonban intézkednem kellett volna a szerződése szerint járó cca. négymillió forint havi folyósításáról. Ekkor "szövegértelmezési nehézségeimen" felülkerekedve inkább tárgyalni kezdtünk vele, mert aggályosnak találtuk, hogy a szerződés értelmében egy év havi négymilliója után a következő sikeres mérleg alapján havi kilencmilliót kell majd (idén júliustól) kiutalni. Ön egy sor kérdést tesz fel. Például, hogy "Vállalt-e Such kockázatot? Sokallja Rangos a rádiót nyereségessé tevő elnöki munkáért kialkudott kompenzációs csomagot? Sokkolja őt? Ki mondja meg, hogy mi a sok? Mihez képest?" Válaszaim: Nem. Igen. Nem. Az utolsó kettőre részletesen felelek.

Tizenhárommilliárdnyi költségvetési pénz célirányos felhasználása felelősség, de kockázatnak nem nevezném. 350 ember elbocsátása gyötrelmes elnöki próbatétel, de szintén nem kockázat. Három rádiócsatornára szánt közpénzből gazdaságilag kettőt működtetni - végképp nem kockázat. Az üzleti eredmény megtippelhetően jó lesz.

Hogy ki mondja meg, mi a sok? Az előző kuratóriumi elnökség, például, megmondhatta volna. De a jelenlegi is megmondhatja - majd, ha szerződéskötési helyzetbe kerülve alkudozik az új megbízási díjról. Végül, kérdésére, hogy "nem kellene a 'köznek' (és Rangosnak) örülnie, h. d., hálásnak lennie, hogy végre valaki sikeresen (...) sáfárkodik a rábízott - 'állami' - szervezet erőforrásaival, a köz, azaz mindanynyiunk épülésére?" Azt mondom, örülök. Viszont két sikeres év után 210 millió forintnyi hálát - az elnök önbecsülésén kívül - semmi nem tesz indokolttá.

Ui. A meggymagos a saját ötletén gazdagodott meg, mielőtt a gaz kommenisták céltáblájává vált. Nem értem, hogy jön ez Suchhoz. Meg Gyurcsány hogy kavarodik az egészbe? Hacsak úgy nem, hogy én is, mint gaz kommenista, irigykedem a jól megérdemelt teljesítménybérre. Muhaha - ha megengedi.

Rangos Katalin

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.