A szégyen biztos

Publicisztika

Biztosan nem igaz az, hogy Veres János szocialista expénzügyminiszter uniós biztosi jelölésének csak egyetlen elkötelezett híve és feltétlen támogatója van (Veres János), sőt, ezt a halmazt még nem is csak Veres János családtagjaival kell bővebbnek látnunk. Veres Jánost szerkesztőségünk is számos biztosi posztra a legmesszebbmenőkig felkészültnek tartja.

Mert Veres János már bizonyított: legutóbb pénzügyminiszterként, amikor tárcavezetése alatt a költségvetési hiány majd' 10 százalékról 4 százalék körülire csökkent, de még inkább azelőtt, szintén pénzügyminiszterként, amikor ugyanez a hiány 5 és fél százalékról 10 százalékra nőtt, ráadásul úgy, hogy ezt - egy darabig legalábbis - sikerült eltitkolnia kábé mindenki elől, beleértve az uniót is. Veres János ezért kiválóan alkalmas lenne a költségvetési biztos posztjára, elvégre ő, a jó útra tért markecoló biztosan észrevenné, ha valamelyik seggfej kis tagállam falmelléki pénzügyminisztere meg akarná őt lopni.

De az sem lenne tragédia, ha nem ez az állás jönne össze. Veres Jánost korábbi ragyogó színesfém-kereskedői múltja egyértelműen predesztinálja a környezetvédelmi biztosi posztra (a fémhulladék újrahasznosítása terén szerzett felbecsülhetetlen tapasztalatok miatt), vagy a munkaügyi biztosi posztra (a foglalkoztatás kiszélesítése terén szerzett érdemei magukért beszélnek, más kérdés, hogy egykori cégének beszállítóit áfacsalásért elítélték: ez is csak Veres ártatlanságát és jóhiszeműségét bizonyítja, mert őt meg nem). Sőt, az energiaügyi biztosi posztot sem tartanánk túlzásnak, végtére is a felvásárolt színesfém közt biztosan akadt vezeték, huzal, kábel is, és ezek döntő szerepét az európai energiaügyben nem tudjuk eléggé hangsúlyozni. Hiszen az energiát vezetéken továbbítják az európaiak, naná, majd retikülben vagy nejlonzacskóban viszik egyik helyről a másikra.

Hogy az MSZP elnöksége mennyire gondolja komolyan Veres promotálását, majd elválik, híreink szerint nem rajonganak az ötletért, csak lehet, hogy senki nem bírja megmondani neki emberbaráti okokból, hogy János, ugyan menj má' a marhaságoddal. Pedig nekik kell egy listát a miniszterelnök orra alá dugniuk, hogy aztán ő rábökjön egy névre: a jelölés hivatalosan a kormányfő kompetenciája. Az elnökség így Bajnait nyomasztja, az elnökség életét meg a szocialista frakció keseríti - ők a hírek szerint komolyan gondolják Verest. Még azt se zárnánk ki, hogy nem gonoszságból: a szocialista frakcióból nézve biztos úgy látszik, hogy Veres jó lesz Európának, Európa meg Veresnek.

De nem látszik jól. Játsszunk el egy pillanatra a feltevéssel: Bajnai Veres nevét mondja be Barrosónak. Az Európai Bizottság elnöke, mit van mit tenni, rábólint: Veres a magyaron kívül más nyelven ugyan alig pöntyög (a saját stábjával nem lenne képes, csak tolmács útján érintkezni!), a nemzetközi politikában ismeretlen, és amikor utoljára (és először) dolga akadt az unióval, átverni próbálta: de ha ragaszkodtok a svindlerhez, a ti dolgotok. A legtöbb, amit megtehet, hogy valamelyik kevésbé jelentékeny biztosságot bízza rá. A jelölteket ezek után a - masszívan jobboldali többségű - Európai Parlament illetékes szakbizottságának kell jóváhagynia. Öt évvel ezelőtt Kovács László csúnyán bebukott az energiaügyi bizottság előtt: pedig ő flottul beszél angolul, és róla tudták is, hogy kicsoda. Csak épp látványosan nem értett az energiához, ezért ha haza nem is küldték, azt bízták rá, amije nincs az uniónak: az adópolitikát. Félig kidobták, és már az is nagy blamázs volt.

Verest, aki nem ért semmihez, és nem beszél nyelveket, egészen fogják. És nem csak a szégyen biztos: már Veres jelölése is mellékszerepre ítéli Magyarországot az Európai Bizottságban.

Jól látjuk azt, hogy az MSZP a szétesettség súlyos fázisába jutott: ha a Somogy megyei lista második helyéről nem tudnak kulturáltan, illedelmesen megegyezni, miért tudnának a biztosi állásról. És azt is látjuk, hogy egy olyan költségvetést kell elfogadniuk, amit - legyen bár mégannyira is a talpon maradás egyetlen útja - szívből gyűlölnek. A miniszterelnöknek a magyar biztost a következő hetekben kell kijelölnie; és pár napja azt is mondta még, hogy ha a büdzsé nem megy át, lemond. A szocialista párt, ha még józan eszénél van, ezt a két dolgot - a jelölést és a költségvetés elfogadását - nem kapcsolhatja össze.

Találjanak mást, fog menni.

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.