Risus sardonicus, vagyis szardíniai mosoly: eddig ingyen volt, már a tetanuszoltásért is fizethetünk

  • Haskó László
  • 2020. augusztus 13.

Publicisztika

Csökkentették a rendelők készletezési lehetőségét. Felírják, kiváltod.

A risus sardonicus, vagyis szardíniai mosoly elég jellegzetes tünete a tetanuszfertőzésnek, amelyet egy Clostridium tetani nevű anaerob (oxygén nélkül is szaporodni képes) baktérium okoz. Régen, amikor a közlekedést és a csatákat lovakkal intézték, gyakorta került lóürülék a talajra. A lovak ürüléke – mint a növényevő állatoké általában – rengeteg bélbaktériumot, közte Clostridiumokat is tartalmaz. Ezért régebben a közlekedési és a csatatéri sebesülések után igen gyakran alakult ki a tetanusz fertőződés, melyet magyarul a klinikai kép miatt merevgörcsnek neveztek el. Dermesztő látvány lehetett az ívben megfeszülő test az arcot az akarattól függetlenül torzító szardíniai mosollyal.

Ráadásul a betegség gyógyíthatatlan, a kínhalál elkerülhetetlen volt.

Mára eltűntek a lovak az utakról és a csataterekről, ezért sokkal ritkább a tetanuszfertőzés. Továbbá a halálozási ráta is nagyon jelentősen csökkent, köszönhetően az orvosi intenzív terápia nyújtotta lehetőségeknek. Mindazonáltal az orvosok és a betegek nagyon ragaszkodnak a tetanusz elleni oltáshoz. Kisgyermek korban 1941 óta kötelező védőoltást kapunk, a Di-Per-Te oltásban a torokgyík és a szamárköhögés után a TE tetanuszt jelöl. Mindezeknek hála igen ritka a merevgörcs és a risus sardonicus. Mégis a magyar háziorvosoknak és sebészeknek a fegyvertárában az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el a tetanusz ellenes oltóanyag. Beadása szakmailag kötelező bizonyos fajta sebzéses sérülések esetén.

Csaknem mindig szükség van rá, ezért a sérültek ezt ingyen (térítésmentesen) kapják. Pontosabban kapták eddig.

Miniszterelnökünknek és mindenható belügyminiszterének az a rögeszméje, hogy az orvosok pazarolnak, mértéktelenül kezelik a betegeket. Szentül hiszik, hogy a spórolás hatékonyabbá teszi a magyar egészségügyet. Például a járványveszélykor csak húszezer lélegeztető gépet vásároltak potom 300 milliárdért, holott – ha nem smucigok – vehettek volna ötvenezret is. Az a plusz harmincezer is elfért volna a ferihegyi raktárban a húszezer mellett.

Hála a nemzeti bank kiváló monetáris politikájának,

euróért és dollárért sokkal több forintot kell adnunk, mint tíz évvel ezelőtt. Így fordult elő az, hogy egy adag tetanusz megelőző injectio már 4200 forintba fáj Orbán és Pintér uraknak. Azaz csak fájna! Mert nem olyan fábul vannak ők faragva!

Gyorsan csökkentették a rendelők készletezési lehetőségét és azt a bölcs megoldást eszelték ki, hogy az orvos írja föl receptre a védőoltást. A beteg meg váltsa ki 4200 forintért, mert támogatás ugye nincsen rajta. Úgyhogy lesz megint szardíniai mosoly. Viszont évente legalább három lélegeztető gépnek lesz munkája.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.