Semjén Zsolt bukszája

Publicisztika

Nincs ma kínosabb annál a szövegnél, amit Semjén Zsolt terjesztett be a készpénzhasználat terjesztéséről szóló törvényhez. De kinek lesz ez jó?

Vajon mi lehet Semjén Zsolt munkásságának mélypontja? A tenyésztett rénszarvas kilövése? A vadászati kiállítás megrendezése csilliárdokért? Hogy százoldalas könyvet adott ki A józan ész ellenforradalma címen, benne vele készített interjúkkal, felszólalásokkal, köszöntőbeszédekkel, és ebből a zagyvaságból a KDNP ötezer darabot rendelt kilencmillió forintért, holott ingyen is letölthető?

Ha csak a szöveget nézzük, A józan ész ellenforradalma magasan vinné az első díjat bármilyen hülyeségversenyen, jelentőségét tekintve azonban messze nem olyan fontos, mit mondjuk egy előterjesztés. Semjén Zsolt igazi parlamenti munkásember, számos jogszabály benyújtása fűződik a nevéhez, általában olyanok, amelyeket minimális önérzettel rendelkező politikus nem vesz a nevére. Mint a Rákos-Dubajról szóló törvény vagy a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés.

Szabadság záloga

Ezen színvonaltalan előterjesztések közül a legújabb a készpénzhasználathoz való joggal kapcsolatos törvények módosítása. Semjén mint szakavatott törvényíró – látjuk, hogy milyen sok területen bizonyult már szakértőnek, miért lenne kivétel ez alól a pénzügy – egymás után sorra vette azokat a jogszabályokat, amelyeket módosítani kell. A szöveg nagy része unalmas, fogyasztóvédelmi törvény, kereskedelemről szóló törvény, amelyekbe be kell írni, hogy fizetni lehet kártyával és készpénzzel. Azért mindenképp emlékezzünk meg a törvény preambulumáról, kár lenne ugyanis a parlamenti jogszabálytervezetek vad és sivár világában veszni hagyni.

Ilyenek vannak benne: „A készpénz nemcsak törvényes fizetőeszköz, a készpénzhasználati jog védelme a személyes szabadság, adatvédelem és társadalmi igazságosság egyik alapköve. (…) A készpénzzel történő fizetés lehetőségének a választása, a készpénz használata az állampolgárok szabadságának a záloga. A készpénz biztonságot nyújt.”

Nem kamu, tényleg ezt terjesztette be a magyar kormány miniszterelnökhelyettese 2025-ben az Országgyűlésnek. És ez még nem minden. „Az elmúlt évek eseményei – gazdasági világválság, járványhelyzet, szomszédban dúló háború – nyomán a biztonságérzet elengedhetetlen a magyar emberek számára.

Ezt a biztonságérzetet képes nyújtani a készpénz, és annak használata.”

Alusisakot fel

Az én biztonságérzetemet momentán egy nyolcszámjegyű összeg a számlámon sokkal inkább erősítené, mint egy tízezres a farzsebemben, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy a magyar kormány egyik tagja végre háborúnak nevezte a háborút, nem pedig fegyveres konfliktusnak és hasonlónak. Nem lepődnék meg, ha kikerülne a végleges szövegből ez a kifejezés. De menjünk tovább: „A készpénz nem csak egy fizetési eszköz az állampolgárok számára, hanem óvatossági és megtakarítási célt szolgál.”

Tehát 2025-ben azt javasolja egy ország miniszterelnök-helyettese, hogy tedd befőttesüvegbe a mátyáskirályost, mert ez megtakarítás. Rögtön eszembe jutottak azok a képek, amikor seprűvel hordták össze az utcán az értéktelenné vált pengőt, az is milyen jó megtakarítás volt – úgy egy percig. Most, amikor az infláció miatt a számlákon és befőttesüvegekben tárolt pénz értéke brutális mértékben csökkent, amikor több ezer milliárd forint égett el, azt mondani, hogy a készpénz az óvatosság és megtakarítás, elképesztően arrogáns vagy elképesztően ostoba – vagy mindkettő.

Az összeesküvés-elmélet hívők is megtalálják a nyugalmat, mert Semjén azt is hozzáteszi: „Míg a készpénz az egyéné, addig a bankkártya a banké, így ha az ember nem akar a bankkal kapcsolatba kerülni, akkor a készpénz erre is biztosíték.” Fantasztikus. Alusisakot fel!

Kinek jó?

A készpénzhasználat erősítése bornírt hülyeség, és egyébként szembe megy azzal, amit a kormány az elmúlt években a készpénz visszaszorítása érdekében tett. Ha lett volna minimális előrelátás a valamikori pénzügyi kabinetben, már a kötelező pénztárgéphasználatnál előírta volna, hogy csak olyan rendszert lehet kiépíteni, ami támogatja a kártyás fizetést, ehelyett később tette kötelezővé azt, miután mindenki beszerezte az erre nem feltétlenül alkalmas gépet, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy folyamatosan szorult vissza a készpénzhasználat, és ebben egészen innovatív volt a pénzügyi szektor és az állam is: az érintésmentes kártyákat Magyarországon vezették be először, sokkal korábban, mint Nyugat-Európában, és az azonnali banki utalások is rendkívül könnyűvé tették a fizetést. Ezt köpi most szembe Semjén Zsolt.

Az egyetlen kérdés, hogy miért?

A szövegben egy elem van, ami esetleg magyarázatot adhat arra, mi értelme van a készpénzes fizetésnek. Ez a földvásárlás.

A folyamatos szigorítás után 2024-től lényegében nem lehet földvásárlást készpénzben intézni – van kivétel, de azok családon belüli és egyéb, nem tipikus ügyletekre vonatkoznak. Most meg majd megint lehet. Öt forintért is, meg ötmilliárdért is. Mert ez a szabadság záloga – vagy valami másé.

Kinek könnyebb?

Az egész sztorinak nyilvánvalóan az a lényege, hogy ha nincs nyoma, akkor könnyebb lopni.

De kinek segítene lopni a kormány? Ugye, senki se gondolja komolyan, hogy Rogánné a Birkint egy nájlonszatyornyi tízezresért vette, Matolcsy Ádám pedig leszámolta a húszasokat a Lambo motorháztetőjén, és nevetve csóválta a fejét az eladó, mert a tizenharmadik köteg folyton lecsúszott, úgy kellett utána kapni. Nem Tiborcz és nem Mészárosné Andika ügyeit kell összeborzolni – eleve az már olyan mennyiségű vagyon, amit nem is lehet készpénzzel helyettesíteni, mert nem férne el. Meg hát minek is, ezek a pénzek már tiszták.

Ami nem tiszta, ahol még számít a kesbe-okosba, az jóval lejjebbi szint. A lidlis szatyorban elférő, a kenőpénzes, a balra ütök, nekem fütyöl szint. Ahol jobb, ha nincs nyoma se az összegnek, se annak, hogy honnan is jött az a pénz. Ez az a kör, amelyik most jól fog járni. A lakosságnak pedig baromira mindegy az egész.

Ha már itt tartunk, érdemes lenne az építőiparban is enyhíteni a szabályozást. Most ugyanis viszonylag alacsony érték felett csak utalással vagy kártyával lehet fizetni alapanyagokért. Ha itt esetleg visszaállna a készpénzes fizetés lehetősége, az igazán nagy segítség lenne a bányatulajdonosoknak, a vasútépítőknek és a szállodafelújításban, irodaházbizniszben érdekelteknek egyaránt.

Számlát meg írunk kézzel utólag. Ha nagyon muszáj.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.