Vajon mi lehet Semjén Zsolt munkásságának mélypontja? A tenyésztett rénszarvas kilövése? A vadászati kiállítás megrendezése csilliárdokért? Hogy százoldalas könyvet adott ki A józan ész ellenforradalma címen, benne vele készített interjúkkal, felszólalásokkal, köszöntőbeszédekkel, és ebből a zagyvaságból a KDNP ötezer darabot rendelt kilencmillió forintért, holott ingyen is letölthető?
Ha csak a szöveget nézzük, A józan ész ellenforradalma magasan vinné az első díjat bármilyen hülyeségversenyen, jelentőségét tekintve azonban messze nem olyan fontos, mit mondjuk egy előterjesztés. Semjén Zsolt igazi parlamenti munkásember, számos jogszabály benyújtása fűződik a nevéhez, általában olyanok, amelyeket minimális önérzettel rendelkező politikus nem vesz a nevére. Mint a Rákos-Dubajról szóló törvény vagy a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés.
Szabadság záloga
Ezen színvonaltalan előterjesztések közül a legújabb a készpénzhasználathoz való joggal kapcsolatos törvények módosítása. Semjén mint szakavatott törvényíró – látjuk, hogy milyen sok területen bizonyult már szakértőnek, miért lenne kivétel ez alól a pénzügy – egymás után sorra vette azokat a jogszabályokat, amelyeket módosítani kell. A szöveg nagy része unalmas, fogyasztóvédelmi törvény, kereskedelemről szóló törvény, amelyekbe be kell írni, hogy fizetni lehet kártyával és készpénzzel. Azért mindenképp emlékezzünk meg a törvény preambulumáról, kár lenne ugyanis a parlamenti jogszabálytervezetek vad és sivár világában veszni hagyni.
Ilyenek vannak benne: „A készpénz nemcsak törvényes fizetőeszköz, a készpénzhasználati jog védelme a személyes szabadság, adatvédelem és társadalmi igazságosság egyik alapköve. (…) A készpénzzel történő fizetés lehetőségének a választása, a készpénz használata az állampolgárok szabadságának a záloga. A készpénz biztonságot nyújt.”
Nem kamu, tényleg ezt terjesztette be a magyar kormány miniszterelnökhelyettese 2025-ben az Országgyűlésnek. És ez még nem minden. „Az elmúlt évek eseményei – gazdasági világválság, járványhelyzet, szomszédban dúló háború – nyomán a biztonságérzet elengedhetetlen a magyar emberek számára.
Ezt a biztonságérzetet képes nyújtani a készpénz, és annak használata.”
Alusisakot fel
Az én biztonságérzetemet momentán egy nyolcszámjegyű összeg a számlámon sokkal inkább erősítené, mint egy tízezres a farzsebemben, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy a magyar kormány egyik tagja végre háborúnak nevezte a háborút, nem pedig fegyveres konfliktusnak és hasonlónak. Nem lepődnék meg, ha kikerülne a végleges szövegből ez a kifejezés. De menjünk tovább: „A készpénz nem csak egy fizetési eszköz az állampolgárok számára, hanem óvatossági és megtakarítási célt szolgál.”
Tehát 2025-ben azt javasolja egy ország miniszterelnök-helyettese, hogy tedd befőttesüvegbe a mátyáskirályost, mert ez megtakarítás. Rögtön eszembe jutottak azok a képek, amikor seprűvel hordták össze az utcán az értéktelenné vált pengőt, az is milyen jó megtakarítás volt – úgy egy percig. Most, amikor az infláció miatt a számlákon és befőttesüvegekben tárolt pénz értéke brutális mértékben csökkent, amikor több ezer milliárd forint égett el, azt mondani, hogy a készpénz az óvatosság és megtakarítás, elképesztően arrogáns vagy elképesztően ostoba – vagy mindkettő.
Az összeesküvés-elmélet hívők is megtalálják a nyugalmat, mert Semjén azt is hozzáteszi: „Míg a készpénz az egyéné, addig a bankkártya a banké, így ha az ember nem akar a bankkal kapcsolatba kerülni, akkor a készpénz erre is biztosíték.” Fantasztikus. Alusisakot fel!
Kinek jó?
A készpénzhasználat erősítése bornírt hülyeség, és egyébként szembe megy azzal, amit a kormány az elmúlt években a készpénz visszaszorítása érdekében tett. Ha lett volna minimális előrelátás a valamikori pénzügyi kabinetben, már a kötelező pénztárgéphasználatnál előírta volna, hogy csak olyan rendszert lehet kiépíteni, ami támogatja a kártyás fizetést, ehelyett később tette kötelezővé azt, miután mindenki beszerezte az erre nem feltétlenül alkalmas gépet, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy folyamatosan szorult vissza a készpénzhasználat, és ebben egészen innovatív volt a pénzügyi szektor és az állam is: az érintésmentes kártyákat Magyarországon vezették be először, sokkal korábban, mint Nyugat-Európában, és az azonnali banki utalások is rendkívül könnyűvé tették a fizetést. Ezt köpi most szembe Semjén Zsolt.
Az egyetlen kérdés, hogy miért?
A szövegben egy elem van, ami esetleg magyarázatot adhat arra, mi értelme van a készpénzes fizetésnek. Ez a földvásárlás.
A folyamatos szigorítás után 2024-től lényegében nem lehet földvásárlást készpénzben intézni – van kivétel, de azok családon belüli és egyéb, nem tipikus ügyletekre vonatkoznak. Most meg majd megint lehet. Öt forintért is, meg ötmilliárdért is. Mert ez a szabadság záloga – vagy valami másé.
Kinek könnyebb?
Az egész sztorinak nyilvánvalóan az a lényege, hogy ha nincs nyoma, akkor könnyebb lopni.
De kinek segítene lopni a kormány? Ugye, senki se gondolja komolyan, hogy Rogánné a Birkint egy nájlonszatyornyi tízezresért vette, Matolcsy Ádám pedig leszámolta a húszasokat a Lambo motorháztetőjén, és nevetve csóválta a fejét az eladó, mert a tizenharmadik köteg folyton lecsúszott, úgy kellett utána kapni. Nem Tiborcz és nem Mészárosné Andika ügyeit kell összeborzolni – eleve az már olyan mennyiségű vagyon, amit nem is lehet készpénzzel helyettesíteni, mert nem férne el. Meg hát minek is, ezek a pénzek már tiszták.
Ami nem tiszta, ahol még számít a kesbe-okosba, az jóval lejjebbi szint. A lidlis szatyorban elférő, a kenőpénzes, a balra ütök, nekem fütyöl szint. Ahol jobb, ha nincs nyoma se az összegnek, se annak, hogy honnan is jött az a pénz. Ez az a kör, amelyik most jól fog járni. A lakosságnak pedig baromira mindegy az egész.
Ha már itt tartunk, érdemes lenne az építőiparban is enyhíteni a szabályozást. Most ugyanis viszonylag alacsony érték felett csak utalással vagy kártyával lehet fizetni alapanyagokért. Ha itt esetleg visszaállna a készpénzes fizetés lehetősége, az igazán nagy segítség lenne a bányatulajdonosoknak, a vasútépítőknek és a szállodafelújításban, irodaházbizniszben érdekelteknek egyaránt.
Számlát meg írunk kézzel utólag. Ha nagyon muszáj.
