Heil Péter

Ellopott jövő

Mennyi támogatás jön az EU-ból, mennyi nem, és miért tragédia ez?

Publicisztika

Ismét magasra csaptak az indulatok a magyar uniós források körül. Pedig elmozdulás nem történt – a frontok rég befagytak. A csapok nem zárultak be teljesen, de a kohéziós és újjáépítési források többsége továbbra is zár alatt van. Az országot érő, helyrehozhatatlan kár pedig eurómilliárdokban mérhető.

Amikor a közvélemény-kutatók a magyarokat megkérdezik, mit gondolnak az Európai Unióról, két dolog biztos. Az elsöprő többség jónak és fontosnak gondolja, hogy a közösség tagjai vagyunk, és a tagság előnyei között mindig dobogós helyen szerepelnek a fejlesztési támogatások. Pedig EU-pénzből sokkal kevesebb jön, mint amire jogosultak lennénk, és ami jön, az sem oda kerül, ahova szánták.

Az elvben – az EU 2021–2027 közötti költségvetése szerint – Magyarországnak szánt eurók sorsáról számvetést készíteni nem könnyű. Nem is a kérdést övező bonyolult politikai játszmák miatt. Hanem azért, mert a kormány szándékosan félreinformálja a nyilvánosságot, hogy a gonosz brüsszeli birodalom ármánykodását még drámaibb színekben mutathassa be. Szerencsére a tények makacs dolgok, és némi kutatómunkával ki is deríthetők.

Mennyi jöhetne, mennyi jön, és mennyi nem jön?

A 2021–2027-es EU-költségvetésből Magyarországnak megítélt összes támogatás majdnem 19 600 milliárd forint (49 milliárd euró) volt. Ezek döntő része három forrásból származik:

– a kohéziós (területfejlesztési) alapokból;

– a Covid-válság hatásait enyhíteni hivatott újjáépítési alapból (hivatalos nevén Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF); ennek egy része közvetlen támogatás, egy része kedvezményes kamatozású hitel;

– és a közös agrárpolitikából (KAP).

A fentiekből jelenleg mintegy 9100 milliárd forint hozzáférhető – ebben a területfejlesztési pénzek egy része és az agrártámogatások egésze van benne. Az Európai Bizottság felfüggesztett 7800 milliárdot; 2700 milliárd forint pedig végleg elveszett. A területfejlesztési pénzek lassan csordogálnak, újjáépítési támogatást pedig egyáltalán nem kapunk. Az unió az agrárforrások lehívását eddig nem korlátozta. Így ezen az ágon mintegy 150 ezer gazda kap folyamatosan szubvenciót Brüsszeltől. Igaz, a támogatás negyede a gazdák 1 százalékát kitevő legnagyobb birtokosokhoz, 70 százaléka pedig a felső 10 százalékukhoz vándorol.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.