Heil Péter

Ellopott jövő

Mennyi támogatás jön az EU-ból, mennyi nem, és miért tragédia ez?

Publicisztika

Ismét magasra csaptak az indulatok a magyar uniós források körül. Pedig elmozdulás nem történt – a frontok rég befagytak. A csapok nem zárultak be teljesen, de a kohéziós és újjáépítési források többsége továbbra is zár alatt van. Az országot érő, helyrehozhatatlan kár pedig eurómilliárdokban mérhető.

Amikor a közvélemény-kutatók a magyarokat megkérdezik, mit gondolnak az Európai Unióról, két dolog biztos. Az elsöprő többség jónak és fontosnak gondolja, hogy a közösség tagjai vagyunk, és a tagság előnyei között mindig dobogós helyen szerepelnek a fejlesztési támogatások. Pedig EU-pénzből sokkal kevesebb jön, mint amire jogosultak lennénk, és ami jön, az sem oda kerül, ahova szánták.

Az elvben – az EU 2021–2027 közötti költségvetése szerint – Magyarországnak szánt eurók sorsáról számvetést készíteni nem könnyű. Nem is a kérdést övező bonyolult politikai játszmák miatt. Hanem azért, mert a kormány szándékosan félreinformálja a nyilvánosságot, hogy a gonosz brüsszeli birodalom ármánykodását még drámaibb színekben mutathassa be. Szerencsére a tények makacs dolgok, és némi kutatómunkával ki is deríthetők.

Mennyi jöhetne, mennyi jön, és mennyi nem jön?

A 2021–2027-es EU-költségvetésből Magyarországnak megítélt összes támogatás majdnem 19 600 milliárd forint (49 milliárd euró) volt. Ezek döntő része három forrásból származik:

– a kohéziós (területfejlesztési) alapokból;

– a Covid-válság hatásait enyhíteni hivatott újjáépítési alapból (hivatalos nevén Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF); ennek egy része közvetlen támogatás, egy része kedvezményes kamatozású hitel;

– és a közös agrárpolitikából (KAP).

A fentiekből jelenleg mintegy 9100 milliárd forint hozzáférhető – ebben a területfejlesztési pénzek egy része és az agrártámogatások egésze van benne. Az Európai Bizottság felfüggesztett 7800 milliárdot; 2700 milliárd forint pedig végleg elveszett. A területfejlesztési pénzek lassan csordogálnak, újjáépítési támogatást pedig egyáltalán nem kapunk. Az unió az agrárforrások lehívását eddig nem korlátozta. Így ezen az ágon mintegy 150 ezer gazda kap folyamatosan szubvenciót Brüsszeltől. Igaz, a támogatás negyede a gazdák 1 százalékát kitevő legnagyobb birtokosokhoz, 70 százaléka pedig a felső 10 százalékukhoz vándorol.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.