Balog, Czomba, Pintér, Vona

Szegények, cigányok meg a gerrymandering

  • Becker András
  • 2012. február 27.

Publicisztika

A kedélyes eszmecsere keretében Vona pártelnök háborítatlanul definiálhatta újra – immár ki tudja, hanyadszor – a „cigánybűnözés” fogalmát, mintegy megadva azt a kontextust és hangulatot, amelyben aztán a belügyminiszter ekképp ecsetelte a tömeges közmunkáztatás előnyeit: „Amíg ott dolgozik, biztosan nem lop. Előtte, utána lehet, de addig nem.”

Soha nem érdemes direktben beszélni, kommunikációs alapvetés ez, akárhogy is feszít odabent az igazság, mert a végén mindig nagyobb a kár, mint amekkora az élvezet volt. Ennek leginkább Lázár János a megmondhatója, akire az „annyit is ér” jobban ráégett, mint a kedvenc autómárkája lézerestül – de a többi kormányzati férfiú száján is kibukik néha valami védhetetlen, amiből aztán sértődött magyarázkodás lesz. Vagy jogszabály. Az meg már a hazai politika leginkább az orosz rulettre emlékeztető sajátossága, hogy az eredmény (magyarázkodás vagy intézkedés) a kiinduló mondásból szinte soha nem jósolható meg. Balog államtitkár például rendszeresen beszél az iskolai felzárkóztatás szükségességéről, ami alatt ő leginkább az iskolai szegregációnak az unió törekvéseivel kevéssé kompatibilis újrahonosítását érti – és lám, már ki is írták azt a pályázatot, amelyben célként szerepel valamiféle Roma Oktatási Integrációs Hálózat, meg a hasonlóképp speciális roma pedagógiai szakszolgálat megvalósítása. Hogy mi is lesz a speciális roma integráció intézményrendszere, azt nem tudjuk, csak azt, hogy ott csak cigány gyerekek fognak integrálódni. Mondhatni kizárólag.

Eddig sem haltak éhen

Vagy itt van Czomba Sándor államtitkár, aki a parlamentben azzal érvel a 47 ezer forintos közfoglalkoztatotti minimálbér humanizmusa mellett, hogy a szegények amúgy is lopnak, minimum az adót meg a járulékokat, hiszen érdekes módon eddig sem haltak éhen, pedig csak 28 500 forint volt a segély. (Ha jól értjük, a foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint nemcsak a segélyhez, hanem a közmunkáért kapott bérhez is hozzá lehet lopni azt, ami elég a megélhetéshez.) A felzárkózási államtitkár ehhez még annyit tesz hozzá magyarázatként, mintegy felemelve a rá bízott szerencsétlenek fejét, hogy  „a közmunka köztudottan kevesebbet ér, mint a rendes munka”.

 


Fotó: MTI

Ezt a vonalat aztán Pintér belügyminiszter vitte végig a Közgázon, ahol is a Tárcatükör nevű rendezvényen Vona pártelnök társaságában pontosíthatta az immár konkrét intézkedésekben is körvonalazott társadalomképet. A kedélyes eszmecsere keretében Vona pártelnök háborítatlanul definiálhatta újra – immár ki tudja, hanyadszor – a „cigánybűnözés” fogalmát, mintegy megadva azt a kontextust és hangulatot, amelyben aztán a belügyminiszter ekképp ecsetelte a tömeges közmunkáztatás előnyeit: „Amíg ott dolgozik, biztosan nem lop. Előtte, utána lehet, de addig nem.” Nem olyan bonyolult ez, mint amennyire feszeng Pintér a politikailag tisztességes beszéd még megmaradt keretei között: a közfoglalkoztatott megélhetési szegény, és hát igen, egy kicsit cigány is, de mi nem ezért, hanem szociális alapon tételezzük bűnelkövetőnek, elvégre Európában vagyunk.

 

Hunyjuk le a szemünket

Sokan azt hiszik, hogy a Fidesz kicsit elmérte a lehetőségeit az új választási törvényben megvalósított primitív gerrymanderinggel, és a keleti országrészben, ahol már amúgy is csak ketten maradtak, a Jobbik le fogja tolni a pályáról. Pedig dehogy mérte el, csak józanul végiggondolta annak a következményeit, ami a fejekben és a szavakban sok tekintetben már meg is történt. Hunyjuk csak be egy percre a szemünket, és máris nem a Közgázon vagyunk, ahol Török Gábor próbálja gyámoltalan mondatokkal szalonképessé varázsolni a botrányt, hanem valahol a közeli jövőben, és talán nem itt, hanem a nagy nemzeti közszolgálati Ludovikán: ugyanezt a duót halljuk, ugyanezt is mondják, a különbség csak annyi, hogy a politikusok érkezésekor Vona államtitkár „Adjon az isten!”-nel köszön, mire a vigyázzállásban sorakozó hallgatói állomány kórusban dübörgi a választ: „Szebb jövőt!”

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.