Szüret és termés

  • 2004. szeptember 30.

Publicisztika

"Miért nem merült fel benne, hogy törvény ide vagy oda, ez a pénz nem jár neki, azért, mert azt az adófizetõk adták össze, köztük a nálánál nagyságrendekkel szegényebbek? Hogy a parlament alelnökének akkor is türtõztetnie kell magát és családját az állami támogatásoktól, ha egyébként már régóta foglalkoznak mezõgazdasággal, és a földdel kelnek meg fekszenek? És ha ezt nem érti, mennyi pénzre mondaná, hogy elég? Hanyadik százmilliónál kezdene el pirulni, hogy nem, ezt már nem kérem, hisz gazdag ember vagyok, és adják másnak?" - írtuk nem is olyan régen e hasábokon, Wekler Ferenc ültetvényes ügyei kapcsán.

"Miért nem merült fel benne, hogy törvény ide vagy oda, ez a pénz nem jár neki, azért, mert azt az adófizetők adták össze, köztük a nálánál nagyságrendekkel szegényebbek? Hogy a parlament alelnökének akkor is türtőztetnie kell magát és családját az állami támogatásoktól, ha egyébként már régóta foglalkoznak mezőgazdasággal, és a földdel kelnek meg fekszenek? És ha ezt nem érti, mennyi pénzre mondaná, hogy elég? Hanyadik százmilliónál kezdene el pirulni, hogy nem, ezt már nem kérem, hisz gazdag ember vagyok, és adják másnak?" - írtuk nem is olyan régen e hasábokon, Wekler Ferenc ültetvényes ügyei kapcsán.

Miért gondolkodnánk másként akkor, ha az érintettet Orbán Viktornak hívják, s ha az illető nem a parlament alelnöke, hanem a legnagyobb ellenzéki párt vezére, nota bene: amikor ő - illetve a felesége - kapta meg a vissza nem térítendő támogatást, éppen az ország miniszterelnöke volt?

Talán azért, mert Orbán úgy nyilatkozott, hogy mindez törvényes és tisztességes volt?

Talán azért, mert a főnök szennyesét oly igyekvőn tisztára mosni próbáló jobboldali sajtó szerint az ilyesmi alanyi jogon jár, mint a gyes (amiből nyilván azt a szép birtokot vásárolták)?

Talán azért, mert sokan, nagyon sokan azt hiszik, hogy az egésznek úgy sem lesz semmiféle következménye? De lesz. Lesz, még akkor is, ha abban mi is biztosak vagyunk, hogy Orbán Viktor nem vonja le a megfelelő következtetéseket - ha rajta múlik - soha. Ám nem rajta múlik, annyi szent! Egy társadalom érettsége, egy demokrácia szilárdsága pompásan mérhető azon, hogy a polgárai meddig tűrik, hogy választott vezetői a rovásukra hizlalják földjeiket és bankszámláikat. A magyar társadalomnak megvan a magához való esze, ezt például a parlamenti választások mindegyikén bizonyította. Így lesz 2006-ban is, noha nyilván vannak olyanok, akik azt képzelik, ugyan ki fog akkor erre már emlékezni.

A felnyalt összeg, mióta szóba került, 40-ről 60 millióra duzzadt. Aki most ezt törvényesnek és tisztességesnek tartja, tapasztalataink szerint másfél év múlva sem fogja másként látni, s addig is ebben a szellemben fog tevékenykedni. De akkor eljön a megmérettetés és a fizetés ideje.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.