Tengerész Viktor, avagy variációk a magyar tengeri kijárat oly felette szükséges voltára

  • Haskó László
  • 2019. július 26.

Publicisztika

Parkoló lesz Lőrincnek?

A kritikus média nagy erővel kutatja, hogy miért vásárolt háromszáz-méternyi tengert magának a magyar kormány a jelenleg még Olaszországhoz tartozó Triesztnél.

Szakértőnek kikiáltott különféle hajót és/vagy tengert látott embereket faggatnak, vajon mi lehet ebben az üzletben a gazdasági vagy esetleg, netán-tán a politikai ráció. Lassan tíz éve tanuljuk, igazán tudhatnánk már, hogy rációt – sem ilyet, sem olyat – nem érdemes keresni Orbánék bevásárlásai mögött. De ez csak a látszat.

Az ő – meglehet önző – szempontja szerint jó döntésnek bizonyulnak ezek a látszólagos őrültségek. Ez az önzőnek minősített szempont nem más, mint a tetszőleges ideig való hatalomban maradás (sajnos az „örökké” egyelőre nem oldható meg, de az Akadémiától elvett intézetekben megindult az ilyen irányú kutatás).

Szóval mire kell a tenger?

  1. Először is azért, hogy legyen! Igaz, Anjou Lajos idejében három jóval nagyobb darab tengerünk volt, illetve volt neki, de Felcsúton erre még azok a vének sem emlékeznek, akik történelem órán történelmet tanultak. A tenger, az tenger, oszt jó napot!
  2. Vagy azért, mert tudjuk jól, hogy nyugodtan lehet valaki ellentengernagy (dafkezéman), tenger nélkül. Horthynak eredetileg volt tengere is hajója is, csak az ármány első útján elsüllyesztette a Monarchia Szent István nevére keresztelt csatahajóját, aztán meg a vén hülye Clemenceau Trianonban elvette tőle a tengert is. Viszont az egyenruha és a tőr még szűk negyedszázadot kibírt. Olyan elegáns volt, hogy a Führer sem mert kiabálni vele (csöndben rúgta seggbe). 
    Mészáros és neje a yachton pihenget

    Mészáros és neje a yachton pihenget

    Fotó: Sióréti Gábor

  3. Aztán meg ott van a Lőrinc cuki kis yachtja. A bitang horvátok, akik mindent – még a VB ezüstöt is – nekünk köszönhetnek, ott tesznek keresztbe a magyarnak, ahol tudnak. Hát egy frászt. Lőrinc és a yacht megy Triesztbe.

És ha minden magyar kötél szakad, miniszterelnökünk afféle felcsúti Antekirtt doktorként tenger alatti birodalmat hoz létre. Az ő igazságosztó tengeralattjárójának neve bizonyára Magyar Vendetta lesz.

A szerző sebész.

(Nyiítókép: Szijjártó Péter külügyminiszter az olasz parti őrség hajóján az üzlet megkötése után.Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.