Tengerész Viktor, avagy variációk a magyar tengeri kijárat oly felette szükséges voltára

  • Haskó László
  • 2019. július 26.

Publicisztika

Parkoló lesz Lőrincnek?

A kritikus média nagy erővel kutatja, hogy miért vásárolt háromszáz-méternyi tengert magának a magyar kormány a jelenleg még Olaszországhoz tartozó Triesztnél.

Szakértőnek kikiáltott különféle hajót és/vagy tengert látott embereket faggatnak, vajon mi lehet ebben az üzletben a gazdasági vagy esetleg, netán-tán a politikai ráció. Lassan tíz éve tanuljuk, igazán tudhatnánk már, hogy rációt – sem ilyet, sem olyat – nem érdemes keresni Orbánék bevásárlásai mögött. De ez csak a látszat.

Az ő – meglehet önző – szempontja szerint jó döntésnek bizonyulnak ezek a látszólagos őrültségek. Ez az önzőnek minősített szempont nem más, mint a tetszőleges ideig való hatalomban maradás (sajnos az „örökké” egyelőre nem oldható meg, de az Akadémiától elvett intézetekben megindult az ilyen irányú kutatás).

Szóval mire kell a tenger?

  1. Először is azért, hogy legyen! Igaz, Anjou Lajos idejében három jóval nagyobb darab tengerünk volt, illetve volt neki, de Felcsúton erre még azok a vének sem emlékeznek, akik történelem órán történelmet tanultak. A tenger, az tenger, oszt jó napot!
  2. Vagy azért, mert tudjuk jól, hogy nyugodtan lehet valaki ellentengernagy (dafkezéman), tenger nélkül. Horthynak eredetileg volt tengere is hajója is, csak az ármány első útján elsüllyesztette a Monarchia Szent István nevére keresztelt csatahajóját, aztán meg a vén hülye Clemenceau Trianonban elvette tőle a tengert is. Viszont az egyenruha és a tőr még szűk negyedszázadot kibírt. Olyan elegáns volt, hogy a Führer sem mert kiabálni vele (csöndben rúgta seggbe). 
    Mészáros és neje a yachton pihenget

    Mészáros és neje a yachton pihenget

    Fotó: Sióréti Gábor

  3. Aztán meg ott van a Lőrinc cuki kis yachtja. A bitang horvátok, akik mindent – még a VB ezüstöt is – nekünk köszönhetnek, ott tesznek keresztbe a magyarnak, ahol tudnak. Hát egy frászt. Lőrinc és a yacht megy Triesztbe.

És ha minden magyar kötél szakad, miniszterelnökünk afféle felcsúti Antekirtt doktorként tenger alatti birodalmat hoz létre. Az ő igazságosztó tengeralattjárójának neve bizonyára Magyar Vendetta lesz.

A szerző sebész.

(Nyiítókép: Szijjártó Péter külügyminiszter az olasz parti őrség hajóján az üzlet megkötése után.Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.