Az éves költségvetés tervezett hiánya Magyarországon sokkal több, mint pőre szám, inkább valami elvont fogalom, tán maga a matematizált néplélek. Egy pillanatra most mégis tegyünk úgy, mintha az államkasszából kifizetett és oda befolyó pénzek becsült különbözetét is jelentené.
Kezdetben - az idei költségvetésben - vala a GDP-arányos 4,7 százalék. Ez ugyan rögvest megugrott egy kicsinyt a Gripen-beszerzések idei és jövőre esedékes elszámolásával, de két év alatt ezt le is tudjuk, a hároméves konvergenciaprogram végére elmúlik a fejfájás. E beismerést leszámítva rettenetes bizonygatásdömping áradt a Pénzügyminisztérium irányából: ilyen megalapozott hiánycélt még nem hordott a hátán a föld, a pí hozzá képest egy amőba. A képet az árnyalta, hogy a kormánytagokon kívül élő ember ezt el nem hitte, a hazai szakemberek és a külföldi elemzők megátalkodottan tíz százalék körüli hiányt emlegettek. De mit lehet tenni a rosszindulat ellen?
A választások után az új kormány tiszta lapot vett elő (pedig a régit is ő firkálta össze). Gyurcsány Ferenc a kormányprogram parlamenti vitájában "elárulta", hogy "nagyjából nyolc százalék körül lesz az államháztartás idei konszolidált és összevont hiánya", hozzátéve, hogy megszorítások nélkül bizony még ennél is több lenne. A pénzügyi tárca továbbra sem aggódott, és örült, hogy "megkerült" több száz milliárd mínusz; magyarázatként valami növekvő feszültségek kerültek elő, mint a gyógyszerkassza meglódulása (a nyugdíjasok mindig váratlanul kezdik el zabálni a Cavintont). Aki akarta, értékelhette az őszinteséget, bár mintha ez volna a minimum. És nem csak morális értelemben, hanem a konvergenciaprogram teljesítésénél is: reális kiindulópont nélkül ugyanis kutya nehéz időben elérni a kitűzött célt. El ne felejtsük: az euró 2010-es bevezetését a kormány ekkor még faktumnak tekintette.
Jó útra térni persze nem olyan könnyű. A kormány utolsó stiklijének bevallásához már uniós segítségre is szükség volt. Múlt héten a miniszterelnök a pénzügyminiszter társaságában Almunia pénzügyi biztosnál járt, puhatolózásképpen beszámoltak a szeptember elsején aktuális konvergenciaprogram várható tartalmáról. A biztos azonban vélhetőleg világossá tette: az autópálya-építések költségeit - bár másfél éve keressük a valószínűleg nem létező megoldást - nem javasolja a büdzsén kívül szerepeltetni. Semmilyen formában, semmilyen trükkel. Lehet, hogy az Eurostat az utólagos vizsgálatkor valamelyik megoldást elfogadná - de lehet, hogy egyiket sem. És ennyi hazudozás, ügyeskedés, be nem tartott ígéret után Magyarország ilyen kockázatot már nem vállalhat. Ennek megfelelően az idei tervezett hiány 8,6 százaléknál jár, a jövő évi 0,9, míg a 2008-as 0,1 százalékkal fog növekedni, az autópálya-költségeket pedig cakpakk a büdzsén belül szerepeltetjük. Az euró bevezetéséről egyelőre nincs kialakult álláspont - csodálkoznánk, ha 2010 maradna a céldátum. S bár még előkerülhetnek hiánynövelő tételek, mint a BKV és a MÁV - bagatell - százmilliárdos adósságai, lassan végre hivatalossá válhat az, amit már mindenki régóta sejt.
