Tízveszély

Publicisztika

Az éves költségvetés tervezett hiánya Magyarországon sokkal több, mint pőre szám, inkább valami elvont fogalom, tán maga a matematizált néplélek.

Az éves költségvetés tervezett hiánya Magyarországon sokkal több, mint pőre szám, inkább valami elvont fogalom, tán maga a matematizált néplélek. Egy pillanatra most mégis tegyünk úgy, mintha az államkasszából kifizetett és oda befolyó pénzek becsült különbözetét is jelentené.

Kezdetben - az idei költségvetésben - vala a GDP-arányos 4,7 százalék. Ez ugyan rögvest megugrott egy kicsinyt a Gripen-beszerzések idei és jövőre esedékes elszámolásával, de két év alatt ezt le is tudjuk, a hároméves konvergenciaprogram végére elmúlik a fejfájás. E beismerést leszámítva rettenetes bizonygatásdömping áradt a Pénzügyminisztérium irányából: ilyen megalapozott hiánycélt még nem hordott a hátán a föld, a pí hozzá képest egy amőba. A képet az árnyalta, hogy a kormánytagokon kívül élő ember ezt el nem hitte, a hazai szakemberek és a külföldi elemzők megátalkodottan tíz százalék körüli hiányt emlegettek. De mit lehet tenni a rosszindulat ellen?

A választások után az új kormány tiszta lapot vett elő (pedig a régit is ő firkálta össze). Gyurcsány Ferenc a kormányprogram parlamenti vitájában "elárulta", hogy "nagyjából nyolc százalék körül lesz az államháztartás idei konszolidált és összevont hiánya", hozzátéve, hogy megszorítások nélkül bizony még ennél is több lenne. A pénzügyi tárca továbbra sem aggódott, és örült, hogy "megkerült" több száz milliárd mínusz; magyarázatként valami növekvő feszültségek kerültek elő, mint a gyógyszerkassza meglódulása (a nyugdíjasok mindig váratlanul kezdik el zabálni a Cavintont). Aki akarta, értékelhette az őszinteséget, bár mintha ez volna a minimum. És nem csak morális értelemben, hanem a konvergenciaprogram teljesítésénél is: reális kiindulópont nélkül ugyanis kutya nehéz időben elérni a kitűzött célt. El ne felejtsük: az euró 2010-es bevezetését a kormány ekkor még faktumnak tekintette.

Jó útra térni persze nem olyan könnyű. A kormány utolsó stiklijének bevallásához már uniós segítségre is szükség volt. Múlt héten a miniszterelnök a pénzügyminiszter társaságában Almunia pénzügyi biztosnál járt, puhatolózásképpen beszámoltak a szeptember elsején aktuális konvergenciaprogram várható tartalmáról. A biztos azonban vélhetőleg világossá tette: az autópálya-építések költségeit - bár másfél éve keressük a valószínűleg nem létező megoldást - nem javasolja a büdzsén kívül szerepeltetni. Semmilyen formában, semmilyen trükkel. Lehet, hogy az Eurostat az utólagos vizsgálatkor valamelyik megoldást elfogadná - de lehet, hogy egyiket sem. És ennyi hazudozás, ügyeskedés, be nem tartott ígéret után Magyarország ilyen kockázatot már nem vállalhat. Ennek megfelelően az idei tervezett hiány 8,6 százaléknál jár, a jövő évi 0,9, míg a 2008-as 0,1 százalékkal fog növekedni, az autópálya-költségeket pedig cakpakk a büdzsén belül szerepeltetjük. Az euró bevezetéséről egyelőre nincs kialakult álláspont - csodálkoznánk, ha 2010 maradna a céldátum. S bár még előkerülhetnek hiánynövelő tételek, mint a BKV és a MÁV - bagatell - százmilliárdos adósságai, lassan végre hivatalossá válhat az, amit már mindenki régóta sejt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.