Tragédia politikai háttérrel – Az orosz gépkatasztrófa háttere

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. november 6.

Publicisztika

Az orosz vezetésnek érdekében áll, hogy a merényletteória lekerüljön a napirendről. Moszkva szíriai szerepvállalását ugyanis komoly belpolitikai feszültséggel terhelné meg.

Október 31-én a MetroJet nevű, a hanti-manysiföldi Kogalim városából működtetett orosz magántársaság 9268-as járata lezuhant a Sínai-félsziget felett. A katasztrófában 224-en vesztették életüket, az Airbus A-320 személyzetét leszámítva valamennyien turisták voltak. Azonnal megindultak a politikai találgatások, melyeket az Iszlám Állam (IS) a Sínain is aktív csoportjának, a Wilayat Sinainak bejelentése – miszerint ők lőtték volna le a gépet – tovább tüzelt.

Való igaz, iszlám szélsőségesek gyakran kísérelnek meg merényleteket repülőgépek ellen. Ezek kivitelezése ha nem is egyszerű, nem túl drága, a médiafigyelem, amit vonzanak viszont óriási. Az estek megfélemlítő jellege pedig az esetleg százak életét követelő szerencsétlenség miatt még ennél is nagyobb. Csecsenek már több alkalommal lőttek le elsősorban orosz katonai gépeket, az al-Kaida pedig 2001-ben egy cipősarokba beépített bombával, 2006-ban folyékony robbanóanyaggal, 2009-ben pedig egy alsóneműbe rejtett gyúlékony anyaggal próbált repülő ellen merényletet elkövetni. Bár egyik sem sikerült, a légitársaságok milliárdokat kényszerültek költeni az ellenőrzés növelésére.

Az IS-nek persze több oka is lehetett volna rá, hogy a sínai merényletet elkövesse, hiszen hadban áll a kairói kormányzattal. Terrorista ügynökei 2013 szeptemberében merényletet hajtottak végre Mohammad Ibrahim belügyminiszter ellen, bár a támadás nem érte el célját. Közvetlenül ezt követően viszont sikerült megölniük Hisam Barakat főügyészt. Idén júniusban egy luxori turistaközpontot támadtak meg, majd két követségi épületet Kairóban. Valamennyi támadás komoly károkat okozott Egyiptom legjövedelmezőbb költségvetési forrásának, az idegenforgalomnak, még inkább ellehetetlenítve a kormányzat helyzetét.

Egy orosz gép lelövése ezen túl hatásos üzenet nemcsak az orosz turistáknak, hanem Vlagyimir Putyinnak is, aki szeptemberben elrendelte az Iszlám Állam és a Nuszra Front nevű al-Kaida-hátterű szervezet, sőt a Szabad Szír Hadsereg bázisainak bombázását. Ha az IS elérné célját, az nem csak Oroszországra lenne igen veszélyes, de egyértelmű fenyegetést jelentene Washington és az Európai Unió számára is.

De hogyan lehet egy ilyen merényletet végrehajtani? A legkézenfekvőbb egy rakétatámadás, vagy ha a terroristáknak sikerül beépülniük a Sarm-el-Sejk-i repülőtér személyzetébe, és robbanóanyagot csempésznek a fedélzetre.

Szakértők ugyanakkor teljességgel kizártnak tartják a gép lelövését. Valóban van az IS birtokában vállról indítható – úgynevezett MANPAD – rakétafegyver, de az SA-7, SA-16 és SA-18-as típusok maximális hatótávolsága öt kilométer, a 9268-as járat viszont már utazómagasságon, 9144 méteren volt, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Az említett rakéták legfeljebb a repülőtér közelségében, felszálláskor semmisíthették volna meg a gépet – volt már rá eset, amikor így lőttek le egyiptomi helikoptert, de a mostani szerencsétlenség Sarm-el-Sejktől legalább kétszáz kilométerre, a félsziget középső részén következett be.

Az előzetes vizsgálatok azt sem teszik valószínűvé, hogy az utas- vagy csomagtérben robbanás következett volna be, mert eddig erre utaló nyomokat nem találtak, de ennek lehetőségét mégsem lehet teljesen kizárni, ugyanis a repülő nagy magasságban darabjaira esett szét. Szintén erősíti ezt a gyanút a repülőtér rendkívül kezdetleges és gyenge biztonsági szolgálata. Köztudomású, hogy itt kenőpénz ellenében minden nagyobb nehézség nélkül, jegy nélkül is fel lehet jutni bármelyik járatra. Az európai és izraeli turistajáratok ezért külön biztonsági szolgálatot vesznek igénybe az utasok ellenőrzésére.

Az orosz politikai vezetésnek mellesleg érdekében áll, hogy a merényletteória lekerüljön a napirendről. Moszkva aktuális szíriai katonai szerepvállalását ugyanis komoly belpolitikai feszültséggel terhelné meg, ha ez igaznak bizonyulna. Csencsenföld lerohanása, a dagesztáni hadműveletek, s mindezek következménye, a terrortámadásoknak való kitettség emléke mindmáig elevenen él a lakosságban, s ezzel Putyinnak számolnia kell.

Meglehet, ez is indokolja, hogy az orosz szakértők leginkább potenciális műszaki problémákról beszélnek, kizárva ezek közül az elektronikus rendszerek meghibásodását, ugyanis ez esetben a pilóta, navigálva a gépet, megkísérelhette volna a kényszerleszállást, de legalábbis rádión jelezte volna, hogy nincs rendben valami. Tudni lehet, hogy az Airbust korábban már érte egy kisebb baleset, amikor megsérült a farokrésze, de azt kijavították, aktuális generálszervízelésére pedig idén került sor Budapesten.

Az okokat latolgatva azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy milyen állapodban vannak az orosz légitársaságok manapság. Országosan 150 társaságnak van repülési engedélye, de közülük az Európai Légi Biztonsági Ügynökség (EASA) szerint csak néhány felel meg az előírásoknak: a jekatyerinburgi székhelyű Ural Airlines, a novoszibirszki S7 Airlines, a nemzeti légitársaság, az Aeroflot és a hanti-manszijszki UTair Aviation. Az EASA közleménye viszont arra utal, hogy a MetroJet egyáltalán nem.

A szerző a DK elnökségi tagja.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa.