Vásárolni egy jobb világot – Új monográfia Soros Györgyről

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. május 5.

Publicisztika

A milliárdos személyiségét, életét és küldetését már eddig is számos könyv és még több publikáció taglalta, így Anna Porternek nem lehetett könnyű dolga – a figyelmes olvasó mégis e munka révén döbben rá, mennyi mindent nem tudott korábban Soros Györgyről.

Számomra ez az első Soros-számvetés, amely nem a projektekből igyekszik az intenciókra következtetni, hanem Soros jól ismert és nyilvánvaló szándékai alapján világítja meg a milliárdos aktivitása mögötti, eredendő projekteket.

1979-ben jött létre Soros máig legfontosabbnak bizonyult vállalkozása, a Quantum Befektetési Alap. A nevet a kvantummechanika egyik legjelesebb úttörője, a Nobel-díjas német fizikus, Werner Heisenberg ihlette, a maga által „határozatlansági reláció”-nak nevezett jelenséghez kapcsolódó elméletével. Eszerint a szubatomi világ megismerését nehezíti, hogy az azt megérteni szándékozó személy szubjektív jelenléte megváltoztatja magát a dolgot. A fény például hol objektumként, hol hullámként jelenik meg. Soros számára a történelmi és gazdasági világ jelenségei is hasonlatosak – sőt, Heisenberg elmélete talán még inkább igaz arra a világra, amelyben nem egyszerűen tárgyakat, hanem embereket, s az általuk befolyásolt társadalmi folyamatokat szemléljük.

Soros sikere minden bizonnyal pont ebből fakadt, mivel nagy hangsúlyt helyezett az objektív tényt megváltoztatni képes szubjektív jelenlétre. Éppen ezért neki sokkal inkább sikerült megváltoztatnia az általa szemlélt világot, mint másoknak.

De valóban így történt?

Soros az emberi jogok elkötelezett híveként jelenlétével azt a valóságot próbálta formálni, amely ellenállt e jogok érvényesülésének. Szerencsés embernek mondhatja magát, mert oly korban élt, amikor mindezt a siker reményével tehette. A 90-es évek legelejétől pénzalapot hozott létre a a cseh Charta 77 aláíróinak, a lengyel Solidarność, a magyar demokratikus ellenzék tagjainak, a román rendszerkritikusoknak és a szovjet belső disszidenseknek a támogatására. Maga is évekig tagja volt a Szaharov Alapítvány tanácsadó testületének.

Ugyanakkor azt is megtapasztalhatta, hogy a Karl Poppertől eredő hite a nyitott, szabad társadalmakban, a felvilágosodás józanságában nem elég ahhoz, hogy szándékainak pozitív következménye legyen. Elindította például a dél-afrikai projektjét, melyet az apartheid utáni fekete-fehér ellentét felszámolásának szentelt, de aztán csalódottan kivonult az országból. A ’89-es rendszerváltások eredményeként milliárdokat áldozott kelet-európai és oroszországi civil intézményi megújulásra, de idővel ez is kudarcba fulladt – nemcsak a putyini Oroszországban, de Csehországban és Lengyelországban is. Ahol egyelőre még működik a beindított folyamat egy meglehetősen átalakult, s olykor a rezsimekkel dacolni kénytelen része, az Magyarország és Románia, illetve néhány, határon átívelő romaprogram.

„2013 végétől nehéz nem elégedetlennek lenni amiatt, hogy a volt vasfüggöny mögötti országokban sorra csődöt mondtak a demokratikus kezdeményezések – állapítja meg Porter e kudarcok láttán. – Autokraták irányítják Oroszországot és Belaruszt. Ukrajna élethalálharcát vívja a jól felfegyverkezett Oroszországgal (…) Az Európai Unió maga is sokat vesztett korábbi vonzerejéből” (105. o.).

A könyv szerzőjéről

Anna Porter – Soroshoz hasonlóan, amiként arra maga is kitér az Epilógusban – Budapesten született, a forradalom után hagyta el családjával együtt az országot. Rövid új-zélandi intermezzo után Kanadában kezdtek új életet. Neve összeforrt azzal a könyvkiadóval – Kanada egyik legnagyobb efféle vállalkozásával –, melynek alapítója és tulajdonosa lett, a Key Porter Booksszal. 2004-ben eladta többségi részvényeit, hogy ideje legyen a szép- és a tényirodalomra. Eddig hét kötete jelent meg, beleértve a Vásárolni egy jobb világot is. Közülük három részben magyar vonatkozású. A Kasztner-vonat (Kasztner’s Train. The True Story of Rezso Kasztner, Unknown Hero of the Holocaust) 2007-ben jelent meg angolul, magyar fordítása pedig 2008-ban a Mérték Kiadónál. 2010-ben látott napvilágot a The Ghosts of Europe. Journeys Through Central Europe’s Troubled Past and Uncertain Future (Európa kísértetei. Utazás Közép-Európa zaklatott múltján és bizonytalan jövőjén át), míg az itt ismertetett Buying a Better World (Vásárolni egy jobb világot) című monográfiát az elmúlt hónapban adta ki a legnagyobb kanadai kiadó, a Dundurn Press.

Soros számára alighanem a magyarországi valóság lehet a legkiábrándítóbb. Erre a szerző, Anna Porter is utal, igaz, szűkszavúan, egyetlen helyen (91. o.). E kudarccal – amelynek csak tünete Orbán felemelkedése, a lényege az ország lakosainak feltűnő igénytelensége a demokráciával és az európai civilizációval szemben – feltehetően a budapesti születésű milliárdos sem kívánna már többet foglalkozni a jövőben.

Soros filantróp vállalkozása az elmúlt évtizedek során 12 milliárd dollárt költött több mint 100 alapítványra s legalább 40 ezer projektre. A folyamat nem zárult le; a monográfia öt különálló fejezetben foglalkozik a társadalmi igazságosság, a közegészségügy, a klímaváltozás, valamint a drogfogyasztás megfékezésének kérdésével, illetve „az Európa lelkéért vívott harccal”. Ez a fejezet nagyszerű összefoglalója azon nézeteknek, melyeket Soros kifejtett a 2008-as válságot követő, immáron majdnem egy évtizedben arról, merre megy kontinensünk, s hogy szerinte merre is kellene mennie.

Soros munkáságáról több monográfia és még több tanulmány, cikk jelent meg az idők során. Ennyire alapos, irodalmi igényességgel megírt könyvvel, mint amilyen Anna Porteré, nem találkoztam. A magyar publikumot és könyvkiadást tiszteli meg az a kiadó, amely itthon vállalkozik jövőbeni megjelentetésével.

A szerző a DK elnökségi tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.