Vásárolni egy jobb világot – Új monográfia Soros Györgyről

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. május 5.

Publicisztika

A milliárdos személyiségét, életét és küldetését már eddig is számos könyv és még több publikáció taglalta, így Anna Porternek nem lehetett könnyű dolga – a figyelmes olvasó mégis e munka révén döbben rá, mennyi mindent nem tudott korábban Soros Györgyről.

Számomra ez az első Soros-számvetés, amely nem a projektekből igyekszik az intenciókra következtetni, hanem Soros jól ismert és nyilvánvaló szándékai alapján világítja meg a milliárdos aktivitása mögötti, eredendő projekteket.

1979-ben jött létre Soros máig legfontosabbnak bizonyult vállalkozása, a Quantum Befektetési Alap. A nevet a kvantummechanika egyik legjelesebb úttörője, a Nobel-díjas német fizikus, Werner Heisenberg ihlette, a maga által „határozatlansági reláció”-nak nevezett jelenséghez kapcsolódó elméletével. Eszerint a szubatomi világ megismerését nehezíti, hogy az azt megérteni szándékozó személy szubjektív jelenléte megváltoztatja magát a dolgot. A fény például hol objektumként, hol hullámként jelenik meg. Soros számára a történelmi és gazdasági világ jelenségei is hasonlatosak – sőt, Heisenberg elmélete talán még inkább igaz arra a világra, amelyben nem egyszerűen tárgyakat, hanem embereket, s az általuk befolyásolt társadalmi folyamatokat szemléljük.

Soros sikere minden bizonnyal pont ebből fakadt, mivel nagy hangsúlyt helyezett az objektív tényt megváltoztatni képes szubjektív jelenlétre. Éppen ezért neki sokkal inkább sikerült megváltoztatnia az általa szemlélt világot, mint másoknak.

De valóban így történt?

Soros az emberi jogok elkötelezett híveként jelenlétével azt a valóságot próbálta formálni, amely ellenállt e jogok érvényesülésének. Szerencsés embernek mondhatja magát, mert oly korban élt, amikor mindezt a siker reményével tehette. A 90-es évek legelejétől pénzalapot hozott létre a a cseh Charta 77 aláíróinak, a lengyel Solidarność, a magyar demokratikus ellenzék tagjainak, a román rendszerkritikusoknak és a szovjet belső disszidenseknek a támogatására. Maga is évekig tagja volt a Szaharov Alapítvány tanácsadó testületének.

Ugyanakkor azt is megtapasztalhatta, hogy a Karl Poppertől eredő hite a nyitott, szabad társadalmakban, a felvilágosodás józanságában nem elég ahhoz, hogy szándékainak pozitív következménye legyen. Elindította például a dél-afrikai projektjét, melyet az apartheid utáni fekete-fehér ellentét felszámolásának szentelt, de aztán csalódottan kivonult az országból. A ’89-es rendszerváltások eredményeként milliárdokat áldozott kelet-európai és oroszországi civil intézményi megújulásra, de idővel ez is kudarcba fulladt – nemcsak a putyini Oroszországban, de Csehországban és Lengyelországban is. Ahol egyelőre még működik a beindított folyamat egy meglehetősen átalakult, s olykor a rezsimekkel dacolni kénytelen része, az Magyarország és Románia, illetve néhány, határon átívelő romaprogram.

„2013 végétől nehéz nem elégedetlennek lenni amiatt, hogy a volt vasfüggöny mögötti országokban sorra csődöt mondtak a demokratikus kezdeményezések – állapítja meg Porter e kudarcok láttán. – Autokraták irányítják Oroszországot és Belaruszt. Ukrajna élethalálharcát vívja a jól felfegyverkezett Oroszországgal (…) Az Európai Unió maga is sokat vesztett korábbi vonzerejéből” (105. o.).

A könyv szerzőjéről

Anna Porter – Soroshoz hasonlóan, amiként arra maga is kitér az Epilógusban – Budapesten született, a forradalom után hagyta el családjával együtt az országot. Rövid új-zélandi intermezzo után Kanadában kezdtek új életet. Neve összeforrt azzal a könyvkiadóval – Kanada egyik legnagyobb efféle vállalkozásával –, melynek alapítója és tulajdonosa lett, a Key Porter Booksszal. 2004-ben eladta többségi részvényeit, hogy ideje legyen a szép- és a tényirodalomra. Eddig hét kötete jelent meg, beleértve a Vásárolni egy jobb világot is. Közülük három részben magyar vonatkozású. A Kasztner-vonat (Kasztner’s Train. The True Story of Rezso Kasztner, Unknown Hero of the Holocaust) 2007-ben jelent meg angolul, magyar fordítása pedig 2008-ban a Mérték Kiadónál. 2010-ben látott napvilágot a The Ghosts of Europe. Journeys Through Central Europe’s Troubled Past and Uncertain Future (Európa kísértetei. Utazás Közép-Európa zaklatott múltján és bizonytalan jövőjén át), míg az itt ismertetett Buying a Better World (Vásárolni egy jobb világot) című monográfiát az elmúlt hónapban adta ki a legnagyobb kanadai kiadó, a Dundurn Press.

Soros számára alighanem a magyarországi valóság lehet a legkiábrándítóbb. Erre a szerző, Anna Porter is utal, igaz, szűkszavúan, egyetlen helyen (91. o.). E kudarccal – amelynek csak tünete Orbán felemelkedése, a lényege az ország lakosainak feltűnő igénytelensége a demokráciával és az európai civilizációval szemben – feltehetően a budapesti születésű milliárdos sem kívánna már többet foglalkozni a jövőben.

Soros filantróp vállalkozása az elmúlt évtizedek során 12 milliárd dollárt költött több mint 100 alapítványra s legalább 40 ezer projektre. A folyamat nem zárult le; a monográfia öt különálló fejezetben foglalkozik a társadalmi igazságosság, a közegészségügy, a klímaváltozás, valamint a drogfogyasztás megfékezésének kérdésével, illetve „az Európa lelkéért vívott harccal”. Ez a fejezet nagyszerű összefoglalója azon nézeteknek, melyeket Soros kifejtett a 2008-as válságot követő, immáron majdnem egy évtizedben arról, merre megy kontinensünk, s hogy szerinte merre is kellene mennie.

Soros munkáságáról több monográfia és még több tanulmány, cikk jelent meg az idők során. Ennyire alapos, irodalmi igényességgel megírt könyvvel, mint amilyen Anna Porteré, nem találkoztam. A magyar publikumot és könyvkiadást tiszteli meg az a kiadó, amely itthon vállalkozik jövőbeni megjelentetésével.

A szerző a DK elnökségi tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.