Vásárolni egy jobb világot – Új monográfia Soros Györgyről

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. május 5.

Publicisztika

A milliárdos személyiségét, életét és küldetését már eddig is számos könyv és még több publikáció taglalta, így Anna Porternek nem lehetett könnyű dolga – a figyelmes olvasó mégis e munka révén döbben rá, mennyi mindent nem tudott korábban Soros Györgyről.

Számomra ez az első Soros-számvetés, amely nem a projektekből igyekszik az intenciókra következtetni, hanem Soros jól ismert és nyilvánvaló szándékai alapján világítja meg a milliárdos aktivitása mögötti, eredendő projekteket.

1979-ben jött létre Soros máig legfontosabbnak bizonyult vállalkozása, a Quantum Befektetési Alap. A nevet a kvantummechanika egyik legjelesebb úttörője, a Nobel-díjas német fizikus, Werner Heisenberg ihlette, a maga által „határozatlansági reláció”-nak nevezett jelenséghez kapcsolódó elméletével. Eszerint a szubatomi világ megismerését nehezíti, hogy az azt megérteni szándékozó személy szubjektív jelenléte megváltoztatja magát a dolgot. A fény például hol objektumként, hol hullámként jelenik meg. Soros számára a történelmi és gazdasági világ jelenségei is hasonlatosak – sőt, Heisenberg elmélete talán még inkább igaz arra a világra, amelyben nem egyszerűen tárgyakat, hanem embereket, s az általuk befolyásolt társadalmi folyamatokat szemléljük.

Soros sikere minden bizonnyal pont ebből fakadt, mivel nagy hangsúlyt helyezett az objektív tényt megváltoztatni képes szubjektív jelenlétre. Éppen ezért neki sokkal inkább sikerült megváltoztatnia az általa szemlélt világot, mint másoknak.

De valóban így történt?

Soros az emberi jogok elkötelezett híveként jelenlétével azt a valóságot próbálta formálni, amely ellenállt e jogok érvényesülésének. Szerencsés embernek mondhatja magát, mert oly korban élt, amikor mindezt a siker reményével tehette. A 90-es évek legelejétől pénzalapot hozott létre a a cseh Charta 77 aláíróinak, a lengyel Solidarność, a magyar demokratikus ellenzék tagjainak, a román rendszerkritikusoknak és a szovjet belső disszidenseknek a támogatására. Maga is évekig tagja volt a Szaharov Alapítvány tanácsadó testületének.

Ugyanakkor azt is megtapasztalhatta, hogy a Karl Poppertől eredő hite a nyitott, szabad társadalmakban, a felvilágosodás józanságában nem elég ahhoz, hogy szándékainak pozitív következménye legyen. Elindította például a dél-afrikai projektjét, melyet az apartheid utáni fekete-fehér ellentét felszámolásának szentelt, de aztán csalódottan kivonult az országból. A ’89-es rendszerváltások eredményeként milliárdokat áldozott kelet-európai és oroszországi civil intézményi megújulásra, de idővel ez is kudarcba fulladt – nemcsak a putyini Oroszországban, de Csehországban és Lengyelországban is. Ahol egyelőre még működik a beindított folyamat egy meglehetősen átalakult, s olykor a rezsimekkel dacolni kénytelen része, az Magyarország és Románia, illetve néhány, határon átívelő romaprogram.

„2013 végétől nehéz nem elégedetlennek lenni amiatt, hogy a volt vasfüggöny mögötti országokban sorra csődöt mondtak a demokratikus kezdeményezések – állapítja meg Porter e kudarcok láttán. – Autokraták irányítják Oroszországot és Belaruszt. Ukrajna élethalálharcát vívja a jól felfegyverkezett Oroszországgal (…) Az Európai Unió maga is sokat vesztett korábbi vonzerejéből” (105. o.).

A könyv szerzőjéről

Anna Porter – Soroshoz hasonlóan, amiként arra maga is kitér az Epilógusban – Budapesten született, a forradalom után hagyta el családjával együtt az országot. Rövid új-zélandi intermezzo után Kanadában kezdtek új életet. Neve összeforrt azzal a könyvkiadóval – Kanada egyik legnagyobb efféle vállalkozásával –, melynek alapítója és tulajdonosa lett, a Key Porter Booksszal. 2004-ben eladta többségi részvényeit, hogy ideje legyen a szép- és a tényirodalomra. Eddig hét kötete jelent meg, beleértve a Vásárolni egy jobb világot is. Közülük három részben magyar vonatkozású. A Kasztner-vonat (Kasztner’s Train. The True Story of Rezso Kasztner, Unknown Hero of the Holocaust) 2007-ben jelent meg angolul, magyar fordítása pedig 2008-ban a Mérték Kiadónál. 2010-ben látott napvilágot a The Ghosts of Europe. Journeys Through Central Europe’s Troubled Past and Uncertain Future (Európa kísértetei. Utazás Közép-Európa zaklatott múltján és bizonytalan jövőjén át), míg az itt ismertetett Buying a Better World (Vásárolni egy jobb világot) című monográfiát az elmúlt hónapban adta ki a legnagyobb kanadai kiadó, a Dundurn Press.

Soros számára alighanem a magyarországi valóság lehet a legkiábrándítóbb. Erre a szerző, Anna Porter is utal, igaz, szűkszavúan, egyetlen helyen (91. o.). E kudarccal – amelynek csak tünete Orbán felemelkedése, a lényege az ország lakosainak feltűnő igénytelensége a demokráciával és az európai civilizációval szemben – feltehetően a budapesti születésű milliárdos sem kívánna már többet foglalkozni a jövőben.

Soros filantróp vállalkozása az elmúlt évtizedek során 12 milliárd dollárt költött több mint 100 alapítványra s legalább 40 ezer projektre. A folyamat nem zárult le; a monográfia öt különálló fejezetben foglalkozik a társadalmi igazságosság, a közegészségügy, a klímaváltozás, valamint a drogfogyasztás megfékezésének kérdésével, illetve „az Európa lelkéért vívott harccal”. Ez a fejezet nagyszerű összefoglalója azon nézeteknek, melyeket Soros kifejtett a 2008-as válságot követő, immáron majdnem egy évtizedben arról, merre megy kontinensünk, s hogy szerinte merre is kellene mennie.

Soros munkáságáról több monográfia és még több tanulmány, cikk jelent meg az idők során. Ennyire alapos, irodalmi igényességgel megírt könyvvel, mint amilyen Anna Porteré, nem találkoztam. A magyar publikumot és könyvkiadást tiszteli meg az a kiadó, amely itthon vállalkozik jövőbeni megjelentetésével.

A szerző a DK elnökségi tagja.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.