A vasárnapi népszavazás kapcsán kevés szó esik róla, de az érvénytelen szavazás leadása körül kialakult egy határozott civil pozíció. Az eredetileg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) által kezdeményezett és a kampányukban (nemigen) határozottan képviselt érvénytelen szavazáshoz csatlakozott a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság is. Később a baloldali aktivista Kettős Mércén is megjelent olyan érvelés, miszerint az érvénytelen szavazat leadása biztosítja azt, hogy a kormány ne tudjon az üres szavazólapok kitöltésével és a szavazáson megjelentek névjegyzékének meghamisításával csalni a választáson. Külön felháborodást keltett, hogy egy olyan dokumentum került ki a Nemzeti Választási Irodától, ami sokak szerint az érvénytelen szavazatok érvényesítésére jogosítja fel az elfogultnak vélt szavazatszámlálókat. Ennek okán külön útmutatók is megjelentek az érvénytelen szavazat leadásának módjáról. Mindeközben megjelentek kreatív érvénytelen szavazatok, azaz dekorált szavazólapok is az ilyen tartalom megosztására különösen alkalmas közösségi médiában. Az érvénytelen szavazás, mint politikai állásfoglalás nem ismeretlen műfaj. A 2008-as orosz elnökválasztáson elsősorban a fiatal választók dekorálták ki a szavazólapot és osztották meg az interneten, így tiltakozva az egyenlőtlen indulási feltételek miatt. Várható, hogy vasárnap a magyar Facebookon is megjelennek majd a hasonló alkotások.
| ||
Az MKKP és civil szervezetek érvénytelen szavazásra való felhívása abban az értelemben egyedülálló, hogy – ugyan az MKKP hivatalosan pártnak minősül – alapvetően civil önképpel rendelkező szereplők fogalmaznak meg egy önálló pozíciót egy országos szavazás során. A korábbi népszavazások során hangot adtak véleményüknek civil szervezetek, így az Alba Kör a NATO-csatlakozás ellen kampányolt 1997-ben, majd baloldali mozgalmárok a kórházak privatizációja ellen tüntettek a 2004-es népszavazás során. Ezekben az esetekben azonban hagyományos politikai pártok is részt vettek a választók meggyőzésében, így a NATO-csatlakozás ellen a MIÉP és a Munkáspárt állt ki, míg a kórház-privatizáció ellen tartott népszavazást éppen az utóbbi baloldali párt kezdeményezte. A vasárnapi népszavazás esetében a hagyományos politikai pártok közül egy sem biztat közvetlenül az érvénytelen szavazat leadására. A rezsimkritikus civilek tehát a választói mozgósítás terepére léptek, amit korábban meghagytak az általuk gyakran kritizált politikai pártoknak. Ez lényeges mozzanat, hiszen ezek a szervezetek alapvetően szakmai hozzáértésük és a politika partikularitását meghaladó egyetemes emberi értékek mentén határozzák meg önmagukat, tesznek szert hitelességre, valamint legitimálják tevékenységüket. A választói mozgósítás eredménye azonban mérhető, így az érvénytelen szavazatok száma képet ad a referendum másnapján arról, hogy mekkora állampolgári támogatással rendelkeznek ezek a szervezetek.
| ||
A korábbi népszavazások során az érvénytelen szavazatok száma 0,5 és 1,7 százalék körül mozgott. A Republikon Intézet közvélemény-kutatásának eredményei szerint az összes megkérdezett körében 6 százalék válaszolt úgy, hogy érvénytelen szavazatot fog leadni. A részvételüket biztosra, ill. valószínűnek mondó válaszadók között azonban ez az arány csak 2 százalék. Ha tehát az érvénytelen szavazatok száma 7 százalék körül alakul, akkor az már azt mutatná, hogy a civil pólus elérte a hipotetikus 5 százalékos választási küszöböt, már ha a népszavazásra a játék kedvéért országgyűlési választásként tekintünk. Megjegyzendő, hogy egy ennél némileg alacsonyabb eredmény sem elhanyagolható, hiszen a 2010-ben a parlamentbe jutó LMP a Humanista Párttal karöltve a 2009-es európai parlamenti választásokon még csak 2,6 százalékot ért el. A civilek választói mozgósításának azonban kockázatai is vannak, ugyanis ha az érvénytelen szavazatok száma 3-4 százalék alatt lesz, úgy az hiteltelenítheti a jövőben a hagyományos liberális és baloldali ellenzéki pártokat érő civil kritikákat.
A népszavazás után tehát könnyen előállhat az a helyzet, hogy létrejön egy mérhető, szavazói bázissal rendelkező civil pólus. Ebben az esetben az érintett szervezetek dönthetnek úgy, hogy a siker nyomán 2018-ban, az országgyűlési választáson is mozgósítják a szavazókat. Nem lenne példa nélküli, hogy egy viccpárt bekerülne a törvényhozásba és akár „komoly” politikai erővé is válhat, ahogy ez az olasz Öt Csillag Mozgalom esetében is megfigyelhető. Ha azonban az érintett szervezetek úgy döntenek, hogy nem vonulnak be a pártpolitikába még egy számukra kedvező eredmény ellenére sem, úgy erősödhet a civil „kontroll” a liberális és baloldali pártok felett. Mindez azonban végső soron azzal jár, hogy erősödik a politikaellenesség a kormánnyal kritikus szavazók körében. Ez utóbbi eset ugyanakkor azzal a káros következménnyel jár, hogy csökken a valódi politikai innovációk esélye, folytatódik az ellenzéki helyben toporgás.
