A civil pólus jövője

  • Mikecz Dániel
  • 2016. október 2.

Liberális szemmel – Republikon

A népszavazás után kiderülhet, mérhető lesz-e a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazói bázisa.

A vasárnapi népszavazás kapcsán kevés szó esik róla, de az érvénytelen szavazás leadása körül kialakult egy határozott civil pozíció. Az eredetileg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) által kezdeményezett és a kampányukban (nemigen) határozottan képviselt érvénytelen szavazáshoz csatlakozott a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság is. Később a baloldali aktivista Kettős Mércén is megjelent olyan érvelés, miszerint az érvénytelen szavazat leadása biztosítja azt, hogy a kormány ne tudjon az üres szavazólapok kitöltésével és a szavazáson megjelentek névjegyzékének meghamisításával csalni a választáson. Külön felháborodást keltett, hogy egy olyan dokumentum került ki a Nemzeti Választási Irodától, ami sokak szerint az érvénytelen szavazatok érvényesítésére jogosítja fel az elfogultnak vélt szavazatszámlálókat. Ennek okán külön útmutatók is megjelentek az érvénytelen szavazat leadásának módjáról. Mindeközben megjelentek kreatív érvénytelen szavazatok, azaz dekorált szavazólapok is az ilyen tartalom megosztására különösen alkalmas közösségi médiában. Az érvénytelen szavazás, mint politikai állásfoglalás nem ismeretlen műfaj. A 2008-as orosz elnökválasztáson elsősorban a fiatal választók dekorálták ki a szavazólapot és osztották meg az interneten, így tiltakozva az egyenlőtlen indulási feltételek miatt. Várható, hogy vasárnap a magyar Facebookon is megjelennek majd a hasonló alkotások.

false

 

Fotó: MKKP

Az MKKP és civil szervezetek érvénytelen szavazásra való felhívása abban az értelemben egyedülálló, hogy – ugyan az MKKP hivatalosan pártnak minősül – alapvetően civil önképpel rendelkező szereplők fogalmaznak meg egy önálló pozíciót egy országos szavazás során. A korábbi népszavazások során hangot adtak véleményüknek civil szervezetek, így az Alba Kör a NATO-csatlakozás ellen kampányolt 1997-ben, majd baloldali mozgalmárok a kórházak privatizációja ellen tüntettek a 2004-es népszavazás során. Ezekben az esetekben azonban hagyományos politikai pártok is részt vettek a választók meggyőzésében, így a NATO-csatlakozás ellen a MIÉP és a Munkáspárt állt ki, míg a kórház-privatizáció ellen tartott népszavazást éppen az utóbbi baloldali párt kezdeményezte. A vasárnapi népszavazás esetében a hagyományos politikai pártok közül egy sem biztat közvetlenül az érvénytelen szavazat leadására. A rezsimkritikus civilek tehát a választói mozgósítás terepére léptek, amit korábban meghagytak az általuk gyakran kritizált politikai pártoknak. Ez lényeges mozzanat, hiszen ezek a szervezetek alapvetően szakmai hozzáértésük és a politika partikularitását meghaladó egyetemes emberi értékek mentén határozzák meg önmagukat, tesznek szert hitelességre, valamint legitimálják tevékenységüket. A választói mozgósítás eredménye azonban mérhető, így az érvénytelen szavazatok száma képet ad a referendum másnapján arról, hogy mekkora állampolgári támogatással rendelkeznek ezek a szervezetek.

false

 

Fotó: MKKP

A korábbi népszavazások során az érvénytelen szavazatok száma 0,5 és 1,7 százalék körül mozgott. A Republikon Intézet közvélemény-kutatásának eredményei szerint az összes megkérdezett körében 6 százalék válaszolt úgy, hogy érvénytelen szavazatot fog leadni. A részvételüket biztosra, ill. valószínűnek mondó válaszadók között azonban ez az arány csak 2 százalék. Ha tehát az érvénytelen szavazatok száma 7 százalék körül alakul, akkor az már azt mutatná, hogy a civil pólus elérte a hipotetikus 5 százalékos választási küszöböt, már ha a népszavazásra a játék kedvéért országgyűlési választásként tekintünk. Megjegyzendő, hogy egy ennél némileg alacsonyabb eredmény sem elhanyagolható, hiszen a 2010-ben a parlamentbe jutó LMP a Humanista Párttal karöltve a 2009-es európai parlamenti választásokon még csak 2,6 százalékot ért el. A civilek választói mozgósításának azonban kockázatai is vannak, ugyanis ha az érvénytelen szavazatok száma 3-4 százalék alatt lesz, úgy az hiteltelenítheti a jövőben a hagyományos liberális és baloldali ellenzéki pártokat érő civil kritikákat.

A népszavazás után tehát könnyen előállhat az a helyzet, hogy létrejön egy mérhető, szavazói bázissal rendelkező civil pólus. Ebben az esetben az érintett szervezetek dönthetnek úgy, hogy a siker nyomán 2018-ban, az országgyűlési választáson is mozgósítják a szavazókat. Nem lenne példa nélküli, hogy egy viccpárt bekerülne a törvényhozásba és akár „komoly” politikai erővé is válhat, ahogy ez az olasz Öt Csillag Mozgalom esetében is megfigyelhető. Ha azonban az érintett szervezetek úgy döntenek, hogy nem vonulnak be a pártpolitikába még egy számukra kedvező eredmény ellenére sem, úgy erősödhet a civil „kontroll” a liberális és baloldali pártok felett. Mindez azonban végső soron azzal jár, hogy erősödik a politikaellenesség a kormánnyal kritikus szavazók körében. Ez utóbbi eset ugyanakkor azzal a káros következménnyel jár, hogy csökken a valódi politikai innovációk esélye, folytatódik az ellenzéki helyben toporgás.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.