Gulyás Márton téved, amikor azt hiszi, hogy átvállalja a politikai munkát, amit a pártoknak kellett volna elvégezniük.

A Közös Ország Mozgalom (KOM) múlt héten tartott „választási nagygyűlésén” jelentette be Gulyás Márton, hogy közvélemény-kutatásokkal kívánják megmérni mind a 106 egyéni választókerületben, hogy kik a többség támogatását élvező ellenzéki jelöltek. A kutatás a Medián, a Tárki és a Závecz Research részvételével valósul meg, és választókerületenként 1000 főt kérdeznének meg, aminek költsége így meghaladja a 200 millió forintot. A KOM úgy tervezi, hogy közösségi finanszírozás segítségével sikerülhet előteremteni a szükséges pénzügyi forrásokat. A KOM kezdeményezésére az abban részt vevő közvélemény-kutatók közül Hann Endre úgy hivatkozott, mint az „előválasztás szimulációja”, Róna Dániel szerint az egy „nulladik forduló”, amelynek az előválasztáshoz hasonlóan legnagyobb előnye a választópolgárok bevonása a jelöltállítási folyamatba.

A KOM által kezdeményezett közvélemény-kutatás azonban nem tudja azokat a funkciókat betölteni, mint az előválasztás. A Republikon Intézet 2015 májusában mutatta be előválasztási javaslatát, majd később egy kötetet is megjelentettünk az előválasztásról neves hazai politikai elemzők, szakértők közreműködésével. Az előválasztás legfontosabb funkciója persze a legalkalmasabb és legnagyobb helyi támogatottsággal bíró jelölt kiválasztása. A további érvek közé tartozik a média figyelmének felkeltése, az ellenzéki választók mozgósítása és a cselekvőképesség demonstrálása.

Egy előválasztási kampány olyan szintű esemény, amelyet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a média. Az ellenzéki pártok nem lettek volna rászorulva, hogy köztéri performance-ba oltott sajtótájékoztatókkal érjék el a sajtó figyelmét. Minden kétely ellenére az előválasztás az ellenzéki választókat is mobilizálhatta volna, hiszen valódi téttel bíró politikai eseményről lett volna szó. Ráadásul először lett volna lehetőségük beleszólni abba, hogy kik legyenek az ellenzéki jelöltek. Végül az ellenzéki pártok megmutathatták volna, hogy képesek a politikai cselekvésre, tudnak érvelni, vitatkozni, álláspontjukat képviselni. A politika lényegéhez tartozó nyílt viták mára a teljes magyar politikából hiányoznak, így az előválasztási fórumok valódi politikai eseményekké válhattak volna. A megtalált jelöltek aztán társadalmi támogatottsággal a hátuk mögött készülhettek volna fel a kampányra.

Fotó: Facebook/Közös Ország Mozgalom

Mivel az ellenzéki pártok végül elvetették az előválasztást, így nem érdemes sokat tépelődni az elszalasztott lehetőségen. A KOM kezdeményezése azonban sajnálatos módon nem tudja betölteni a fenti funkciókat. Nem kerül sor nyílt vitára a jelöltek között, nem kell aktívan részt venniük az ellenzéki választóknak a folyamatban. Közvélemény-kutatásra az esetek többségében nem lehet jelentkezni. A KOM által azonosított jelölteknek idejük sem lesz arra, hogy demonstrálják, ők a Fidesz helyi kihívói. Továbbá ismerve a jelenlegi népszerűségi adatokat, könnyen lehet, hogy pár százalék különbség lenne az egyes jelöltek között, ami nem visz közelebb a közös jelöltállításhoz. A jelöltek állítása politikai és nem matematikai kihívás, ezért politikai eszközökkel kell megoldani. Ilyen politikai eszköz az előválasztás vagy a pártok, politikai szervezetek megállapodása. Ez utóbbi során a pártok képviselői használhatják a közvélemény-kutatási adatokat vagy egyszerűen a helyismeretükre hagyatkoznak, de a döntést végül nekik kell meghozniuk, hiszen ők vállalják a politikai felelősséget.

Végül érdemes arra is kitérni, hogy tulajdonképpen mi is a KOM funkciója a jelenlegi politikai helyzetben. A KOM fellépésének egyik célja a politika „társadalmasítása” volt. Az szerencsés, hogy a KOM túllép a civil kezdeményezések pártellenességén, és közvetíteni kíván a ciklusban megismert mozgalmi szervezetek és a politikai pártok között. Erre a közvetítésre azonban nem a kampány és a választás előtt lett volna szükség, amikor rendszerint a pártoké a főszerep, hanem amikor tüntetések több tízezer ember tudtak megmozgatni, de a szervezők szervezetileg, politikailag nem tudtak megkapaszkodni, és az ellenzéki pártok sem nyertek szövetségeseket. A társadalmasításhoz a KOM nem tudja szállítani azokat a tömegeket, amiért a politikai pártok elfogadnák Gulyás Márton kvázi vállalati tréner szerepét. A november 18-án rendezett DK-gyűlésen láthatóan többen voltak, mint a KOM délutáni rendezvényén. A pártok szempontjából tehát terhessé válhat a KOM, amelyik egyre kevésbé facilitátor, mint inkább előíró szerepet tölt be és helyettük cselekszik.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.