A választás tétje Budapesten
orbantarlos.jpg

A választás tétje Budapesten

  • Király Dávid
  • 2018. március 29.

Liberális szemmel – Republikon

2014 óta tudjuk, hogy elegendő felhatalmazás esetén a Fidesz nem habozik belenyúlni a fővárosi választási rendszerbe, ha az érdekei úgy kívánják. Budapesten a választás tétje, hogy a Fidesz folytathatja-e az önkormányzati rendszer lebontását és fővárosellenes politikáját.

Kétharmados támogatottságával a Fidesz 2010-ben lehetőséget kapott arra, hogy az 1990 utáni két évtized tapasztalatait felhasználva észszerűsítse a főváros működését. A Fidesz azonban nem élt, hanem visszaélt ezzel a lehetőséggel. A rendszerhez valóban hozzányúlt, ám a módosítások mögött nem a főváros működésének javítása és a fővárosiak életminőségének megemelése állt, hanem a főváros önkormányzatának, mint potenciális politikai ellenpontnak a meggyengítése.

Noha az már 2010-ben is világos volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat korlátozott és a kerületi önkormányzatok túlzott hatáskörei gúzsba kötik a budapesti városüzemeltetést és -fejlesztést, 2010 után a Fidesz a hatáskörök észszerű átcsoportosítása helyett a kerületek (és az állam) mozgásterét növelte meg a főváros kárára. Tovább szabdalta például az eleve szétaprózott parkolási rendszert, a fővárostól a kerületeknek adta át az idegenforgalmi adók beszedésének jogát.

Később bevezette a feladatfinanszírozást, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy

az önkormányzat a kormány hozzájárulása nélkül nem csinálhat semmit.

A kormány mondja meg, hogy az önkormányzat mire költhet és mennyit. Ennek következményeit a budapestiek a bőrükön érezhetik: egyebek mellett ennek köszönhető például, hogy a következő 30 évben már a 20 éve is elavult orosz szerelvényeken kell utazniuk a 3-as metrón, noha a pénzükért korszerű nyugati járműveket is kaphattak volna.

Az eszement központosítás eredményeképpen Budapest önkormányzata elvesztette korábban színvonalas oktatási intézményeit, amelyek egy részét – naná, hogy a jobbakat – a kormány az egyházaknak játszotta át. Az egykor az önkormányzat által kiegyensúlyozottan működtetett budapesti kórházak elmerültek az adósságaikban, a szakembergárda jelentős része jobb esetben csak az ágazatból, rosszabb esetben az országból is elmenekült; a kórházak infrastrukturális állapota katasztrofális.

false

A Fidesz-kormány az elmúlt nyolc évben megszerzett minden budapesti vagyont, amire csak szemet vetett. Ha a fővárosnak szerencséje volt, a kormány fizetett érte valamennyit (mint a Főgáz részvényeiért), ha nem, akkor az önkormányzat ellentételezés nélkül volt kénytelen átadni olyan értékes vagyonelemeket, mint például a komplett HÉV-hálózatot. 2010 óta az államhoz került a fentieken túl

a Városliget, az Erzsébet tér, a Dagály fürdő, az Operettszínház vagy épp a fővárosi hulladékgazdálkodás majdnem teljes bevétele.

Noha a fentiek még tulajdoníthatók a Fidesz és a kormány közismert Budapest-ellenességének, 2014-ben a fővárosban az is egyértelművé vált, hogy a Fidesz a rendelkezésére álló parlamenti többségét bármikor felhasználja a választási eredmények befolyásolására, hovatovább manipulációjára. A fővárosi választási rendszert úgy alakították át, hogy a közgyűlést immár a kerületi polgármesterek alkotják néhány listás képviselővel kiegészülve, így akadályozva meg, hogy a Budapesten az országos átlag alatti támogatottsággal bíró kormánypárt elveszítse többségét a képviselő-testületben.

Ne legyenek illúzióink, elegendő felhatalmazás esetén a Fidesz szemrebbenés nélkül nyúl bele ismét a budapesti választási rendszerbe. Valószínűtlen, hogy a kormánypárt tétlenül nézi, amint az ellenzék esetlegesen átveszi Budapest vezetését, és erős legitimációval a háta mögött hatalmi ellenpontot hoz létre a kormánnyal szemben. Ha ez csak a közvetlen főpolgármester-választás megszüntetésével vagy a fővárosi hatáskörök további elvonásával érhető el, alkalmasint ez sem lesz túl nagy ár.

Azt, hogy ez a gondolat mennyire nem a valóságtól elrugaszkodott, az is mutatja, hogy Tarlós István is pedzegette már: nem elképzelhetetlen, hogy ő lesz Budapest utolsó közvetlenül választott főpolgármestere. Tarlós azt is gyakran hangoztatja, hogy ígéretet kapott a miniszterelnöktől, hogy a fővárosi közművállalatokat 2019-ig nem államosítják, ami nyilván úgy is értelmezhető, hogy 2019 után azonban igen.

A budapesti önkormányzatiságot leépítő lépések többsége az önkormányzati és választási törvény módosítását igényli, mindkettő kétharmados. Budapesten tehát a választás tétje az, hogy minél jobban szerepel az ellenzék az április 8-i választáson, annál kisebb az esély arra, hogy a Fidesz ismét a saját érdekei szerint módosítsa a fővárosi önkormányzati választási rendszert, alakítsa át az önkormányzatok működését és folytassa nyíltan Budapest-ellenes politikáját.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?