2014 óta tudjuk, hogy elegendő felhatalmazás esetén a Fidesz nem habozik belenyúlni a fővárosi választási rendszerbe, ha az érdekei úgy kívánják. Budapesten a választás tétje, hogy a Fidesz folytathatja-e az önkormányzati rendszer lebontását és fővárosellenes politikáját.

Kétharmados támogatottságával a Fidesz 2010-ben lehetőséget kapott arra, hogy az 1990 utáni két évtized tapasztalatait felhasználva észszerűsítse a főváros működését. A Fidesz azonban nem élt, hanem visszaélt ezzel a lehetőséggel. A rendszerhez valóban hozzányúlt, ám a módosítások mögött nem a főváros működésének javítása és a fővárosiak életminőségének megemelése állt, hanem a főváros önkormányzatának, mint potenciális politikai ellenpontnak a meggyengítése.

Noha az már 2010-ben is világos volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat korlátozott és a kerületi önkormányzatok túlzott hatáskörei gúzsba kötik a budapesti városüzemeltetést és -fejlesztést, 2010 után a Fidesz a hatáskörök észszerű átcsoportosítása helyett a kerületek (és az állam) mozgásterét növelte meg a főváros kárára. Tovább szabdalta például az eleve szétaprózott parkolási rendszert, a fővárostól a kerületeknek adta át az idegenforgalmi adók beszedésének jogát.

Később bevezette a feladatfinanszírozást, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy

az önkormányzat a kormány hozzájárulása nélkül nem csinálhat semmit.

A kormány mondja meg, hogy az önkormányzat mire költhet és mennyit. Ennek következményeit a budapestiek a bőrükön érezhetik: egyebek mellett ennek köszönhető például, hogy a következő 30 évben már a 20 éve is elavult orosz szerelvényeken kell utazniuk a 3-as metrón, noha a pénzükért korszerű nyugati járműveket is kaphattak volna.

Az eszement központosítás eredményeképpen Budapest önkormányzata elvesztette korábban színvonalas oktatási intézményeit, amelyek egy részét – naná, hogy a jobbakat – a kormány az egyházaknak játszotta át. Az egykor az önkormányzat által kiegyensúlyozottan működtetett budapesti kórházak elmerültek az adósságaikban, a szakembergárda jelentős része jobb esetben csak az ágazatból, rosszabb esetben az országból is elmenekült; a kórházak infrastrukturális állapota katasztrofális.

A Fidesz-kormány az elmúlt nyolc évben megszerzett minden budapesti vagyont, amire csak szemet vetett. Ha a fővárosnak szerencséje volt, a kormány fizetett érte valamennyit (mint a Főgáz részvényeiért), ha nem, akkor az önkormányzat ellentételezés nélkül volt kénytelen átadni olyan értékes vagyonelemeket, mint például a komplett HÉV-hálózatot. 2010 óta az államhoz került a fentieken túl

a Városliget, az Erzsébet tér, a Dagály fürdő, az Operettszínház vagy épp a fővárosi hulladékgazdálkodás majdnem teljes bevétele.

Noha a fentiek még tulajdoníthatók a Fidesz és a kormány közismert Budapest-ellenességének, 2014-ben a fővárosban az is egyértelművé vált, hogy a Fidesz a rendelkezésére álló parlamenti többségét bármikor felhasználja a választási eredmények befolyásolására, hovatovább manipulációjára. A fővárosi választási rendszert úgy alakították át, hogy a közgyűlést immár a kerületi polgármesterek alkotják néhány listás képviselővel kiegészülve, így akadályozva meg, hogy a Budapesten az országos átlag alatti támogatottsággal bíró kormánypárt elveszítse többségét a képviselő-testületben.

Ne legyenek illúzióink, elegendő felhatalmazás esetén a Fidesz szemrebbenés nélkül nyúl bele ismét a budapesti választási rendszerbe. Valószínűtlen, hogy a kormánypárt tétlenül nézi, amint az ellenzék esetlegesen átveszi Budapest vezetését, és erős legitimációval a háta mögött hatalmi ellenpontot hoz létre a kormánnyal szemben. Ha ez csak a közvetlen főpolgármester-választás megszüntetésével vagy a fővárosi hatáskörök további elvonásával érhető el, alkalmasint ez sem lesz túl nagy ár.

Azt, hogy ez a gondolat mennyire nem a valóságtól elrugaszkodott, az is mutatja, hogy Tarlós István is pedzegette már: nem elképzelhetetlen, hogy ő lesz Budapest utolsó közvetlenül választott főpolgármestere. Tarlós azt is gyakran hangoztatja, hogy ígéretet kapott a miniszterelnöktől, hogy a fővárosi közművállalatokat 2019-ig nem államosítják, ami nyilván úgy is értelmezhető, hogy 2019 után azonban igen.

A budapesti önkormányzatiságot leépítő lépések többsége az önkormányzati és választási törvény módosítását igényli, mindkettő kétharmados. Budapesten tehát a választás tétje az, hogy minél jobban szerepel az ellenzék az április 8-i választáson, annál kisebb az esély arra, hogy a Fidesz ismét a saját érdekei szerint módosítsa a fővárosi önkormányzati választási rendszert, alakítsa át az önkormányzatok működését és folytassa nyíltan Budapest-ellenes politikáját.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.