Gyakori tévhitek, melyek döntően befolyásolhatják a vasárnapi eredményeket
ellenzeki_vezetok.jpg

Gyakori tévhitek, melyek döntően befolyásolhatják a vasárnapi eredményeket

  • Tóth Csaba
  • 2018. április 5.

Liberális szemmel – Republikon

Az apró betűs részek, melyekről keveset beszélünk, de nagyon fontosak lesznek.

A választások közeledtével egyre több elemzés, becslés és számítás lát napvilágot a várható eredményekkel kapcsolatban. Bár a választási eredmények kiszámíthatatlanságára sokan sok helyütt rámutatnak, néhány téves vagy legalábbis kérdéses axióma továbbra is tartja magát. Érdemes számba venni öt olyan tényezőt, amit ritkán kérdőjelezünk pedig – pedig gyakrabban kellene.

1. A listás szavazat is számít

A választásokkal kapcsolatos elemzésekben gyakran felbukkanó elem, hogy a választás az egyéni körzetekben dől el. Mindez persze igaz – de ez korántsem jelenti azt, hogy a listás szavazat irreleváns lenne. A választás számos másodlagos kérdése a listás szavazatok alakulása alapján dől majd el. Ha a Fidesz kisebbségbe szorulna, nem csak az egyéni mandátumok, de a listás támogatottság is mérvadó lesz annak eldöntésében, a Jobbik vagy az MSZP–Párbeszéd szövetsége kaphat-e kormányalakítási megbízást. Különösen nem mindegy a listás szavazat a kisebb pártoknak: az LMP, a DK vagy éppen a Momentum egymáshoz viszonyított sorrendje fontos hivatkozási alap lesz a 2018-at követő időben.

false

 

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

2. Gyengébb DK-s jelöltek

A legtöbb mandátumbecslés azzal számol, hogy az MSZP–P és a DK között a szavazói integráció nagy: hogy a szavazók, követve e pártok megállapodását, átszavaznak majd. Ez az állítás azonban soha nem volt tesztelve; nem tudjuk, egy szocialista szavazó, ha választania kell például egy DK-s és egy LMP-s jelölt között, automatikusan az előbbire voksol-e. Míg ugyanis a DK szavazói a kutatások szerint kedvelik az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjét – így az MSZP felé működhet a szavazói integráció –, visszafelé ez kevésbé igaz; Gyurcsány személye még a szocialista szavazókat is megosztja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a DK sok helyen helyben nem beágyazott, gyengébb jelölteket állított, a választás egyik legnagyobb kérdése a DK jelöltjeinek szereplése lesz.

3. Esélyes vagy nyerhető körzetek?

A választást megelőzően nagyon sok felmérés jelent meg az „esélyes” jelöltekről. Az „esélyes” jelölt elnevezés azonban megtévesztő: nincs olyan ismert becslés, ami azt mondaná, hogy az ellenzéknek 106 körzetben van esélye a győzelemre. Ha az ellenzék a körzetek felét megnyerné, már nem kapna a Fidesz abszolút többséget; ha nagyon megengedőek vagyunk, akkor akár a körzetek kétharmadában is beszélhetünk esélyes jelöltekről – bár meg kell jegyezni, hogy a Fidesz még a 2002-es és 2006-os vereségekor is megnyerte az egyéni körzetek majdnem felét. Ám a minden körzetben hirdetett „esélyes” jelölteknek semmilyen valóságalapjuk nincs. A nyerhetetlen körzetben leadott ellenzéki szavazattal csak a jelöltet állító ellenzéki párt töredékszavazatait lehet befolyásolni.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

4. Az egységes vidék mítosza

Még a baloldallal szimpatizáló médiumokban is gyakorta felbukkan az az álláspont, hogy „vidéken” a Jobbik erősebb kihívó, mint a baloldal. Ehelyett azonban indokoltabb lenne „kistelepüléseket” mondani: ha ugyanis vidéknek tekintünk mindent, ami nem Budapest, az állítás aligha áll meg. A Budapesten kívüli választókerületek egy része agglomerációs körzet, itt a baloldal sokszor lényegesen erősebb, mint a Jobbik. Ezeken túl közel 30 olyan körzet van, melyben megyei jogú várost találunk: ezek többségében – ha nem is mindben – a baloldal állítja az esélyesebb jelöltet. Ráadásul ahol a baloldal erősebb – például Szeged, Pécs vagy Veszprém –, ott sokkal erősebb; ezzel szemben ahol a Jobbik tűnik erősebbnek, ott a különbség jellemzően kisebb. A Jobbik igazán a kistelepüléseken veri a baloldalt – ahol viszont sokkal kevesebb a nyerhető ellenzéki körzet.

5. Kieshet az LMP, bejuthat a Momentum

A legtöbb előzetes becslés az LMP és a DK parlamenti jelenlétével és a Momentum kívül maradásával számít. Ám a felmérések többsége március közepén-végén készült, márpedig azóta fontos politikai eseményekre került sor. Az LMP a visszalépésekkel kapcsolatos vitákban nem szerepelt különösebben jól, és komoly nyomás helyeződik rá a baloldali-liberális oldalról, hogy változtasson álláspontján. Mindennek hatására az LMP akár gyengülhetett is az utóbbi hetekben: a Republikon Intézet utolsó mérésében 5 százalék alatt szerepelt az ökopárt. Ezzel szemben a Momentum kampánya igazán az utolsó hetekben indult be. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Momentum tipikus fiatal támogatóit eleve nehezebb kutatásokkal azonosítani, valamint, hogy a diaszpóra – kutatásokkal nem mért – szavazói között több lehet a Momentum-szavazó, elképzelhető, hogy a párt bejutása lesz a választás legnagyobb meglepetése.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.