Gyakori tévhitek, melyek döntően befolyásolhatják a vasárnapi eredményeket
ellenzeki_vezetok.jpg

Gyakori tévhitek, melyek döntően befolyásolhatják a vasárnapi eredményeket

  • Tóth Csaba
  • 2018. április 5.

Liberális szemmel – Republikon

Az apró betűs részek, melyekről keveset beszélünk, de nagyon fontosak lesznek.

A választások közeledtével egyre több elemzés, becslés és számítás lát napvilágot a várható eredményekkel kapcsolatban. Bár a választási eredmények kiszámíthatatlanságára sokan sok helyütt rámutatnak, néhány téves vagy legalábbis kérdéses axióma továbbra is tartja magát. Érdemes számba venni öt olyan tényezőt, amit ritkán kérdőjelezünk pedig – pedig gyakrabban kellene.

1. A listás szavazat is számít

A választásokkal kapcsolatos elemzésekben gyakran felbukkanó elem, hogy a választás az egyéni körzetekben dől el. Mindez persze igaz – de ez korántsem jelenti azt, hogy a listás szavazat irreleváns lenne. A választás számos másodlagos kérdése a listás szavazatok alakulása alapján dől majd el. Ha a Fidesz kisebbségbe szorulna, nem csak az egyéni mandátumok, de a listás támogatottság is mérvadó lesz annak eldöntésében, a Jobbik vagy az MSZP–Párbeszéd szövetsége kaphat-e kormányalakítási megbízást. Különösen nem mindegy a listás szavazat a kisebb pártoknak: az LMP, a DK vagy éppen a Momentum egymáshoz viszonyított sorrendje fontos hivatkozási alap lesz a 2018-at követő időben.

false

 

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

2. Gyengébb DK-s jelöltek

A legtöbb mandátumbecslés azzal számol, hogy az MSZP–P és a DK között a szavazói integráció nagy: hogy a szavazók, követve e pártok megállapodását, átszavaznak majd. Ez az állítás azonban soha nem volt tesztelve; nem tudjuk, egy szocialista szavazó, ha választania kell például egy DK-s és egy LMP-s jelölt között, automatikusan az előbbire voksol-e. Míg ugyanis a DK szavazói a kutatások szerint kedvelik az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjét – így az MSZP felé működhet a szavazói integráció –, visszafelé ez kevésbé igaz; Gyurcsány személye még a szocialista szavazókat is megosztja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a DK sok helyen helyben nem beágyazott, gyengébb jelölteket állított, a választás egyik legnagyobb kérdése a DK jelöltjeinek szereplése lesz.

3. Esélyes vagy nyerhető körzetek?

A választást megelőzően nagyon sok felmérés jelent meg az „esélyes” jelöltekről. Az „esélyes” jelölt elnevezés azonban megtévesztő: nincs olyan ismert becslés, ami azt mondaná, hogy az ellenzéknek 106 körzetben van esélye a győzelemre. Ha az ellenzék a körzetek felét megnyerné, már nem kapna a Fidesz abszolút többséget; ha nagyon megengedőek vagyunk, akkor akár a körzetek kétharmadában is beszélhetünk esélyes jelöltekről – bár meg kell jegyezni, hogy a Fidesz még a 2002-es és 2006-os vereségekor is megnyerte az egyéni körzetek majdnem felét. Ám a minden körzetben hirdetett „esélyes” jelölteknek semmilyen valóságalapjuk nincs. A nyerhetetlen körzetben leadott ellenzéki szavazattal csak a jelöltet állító ellenzéki párt töredékszavazatait lehet befolyásolni.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

4. Az egységes vidék mítosza

Még a baloldallal szimpatizáló médiumokban is gyakorta felbukkan az az álláspont, hogy „vidéken” a Jobbik erősebb kihívó, mint a baloldal. Ehelyett azonban indokoltabb lenne „kistelepüléseket” mondani: ha ugyanis vidéknek tekintünk mindent, ami nem Budapest, az állítás aligha áll meg. A Budapesten kívüli választókerületek egy része agglomerációs körzet, itt a baloldal sokszor lényegesen erősebb, mint a Jobbik. Ezeken túl közel 30 olyan körzet van, melyben megyei jogú várost találunk: ezek többségében – ha nem is mindben – a baloldal állítja az esélyesebb jelöltet. Ráadásul ahol a baloldal erősebb – például Szeged, Pécs vagy Veszprém –, ott sokkal erősebb; ezzel szemben ahol a Jobbik tűnik erősebbnek, ott a különbség jellemzően kisebb. A Jobbik igazán a kistelepüléseken veri a baloldalt – ahol viszont sokkal kevesebb a nyerhető ellenzéki körzet.

5. Kieshet az LMP, bejuthat a Momentum

A legtöbb előzetes becslés az LMP és a DK parlamenti jelenlétével és a Momentum kívül maradásával számít. Ám a felmérések többsége március közepén-végén készült, márpedig azóta fontos politikai eseményekre került sor. Az LMP a visszalépésekkel kapcsolatos vitákban nem szerepelt különösebben jól, és komoly nyomás helyeződik rá a baloldali-liberális oldalról, hogy változtasson álláspontján. Mindennek hatására az LMP akár gyengülhetett is az utóbbi hetekben: a Republikon Intézet utolsó mérésében 5 százalék alatt szerepelt az ökopárt. Ezzel szemben a Momentum kampánya igazán az utolsó hetekben indult be. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Momentum tipikus fiatal támogatóit eleve nehezebb kutatásokkal azonosítani, valamint, hogy a diaszpóra – kutatásokkal nem mért – szavazói között több lehet a Momentum-szavazó, elképzelhető, hogy a párt bejutása lesz a választás legnagyobb meglepetése.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.