Az apró betűs részek, melyekről keveset beszélünk, de nagyon fontosak lesznek.

A választások közeledtével egyre több elemzés, becslés és számítás lát napvilágot a várható eredményekkel kapcsolatban. Bár a választási eredmények kiszámíthatatlanságára sokan sok helyütt rámutatnak, néhány téves vagy legalábbis kérdéses axióma továbbra is tartja magát. Érdemes számba venni öt olyan tényezőt, amit ritkán kérdőjelezünk pedig – pedig gyakrabban kellene.

1. A listás szavazat is számít

A választásokkal kapcsolatos elemzésekben gyakran felbukkanó elem, hogy a választás az egyéni körzetekben dől el. Mindez persze igaz – de ez korántsem jelenti azt, hogy a listás szavazat irreleváns lenne. A választás számos másodlagos kérdése a listás szavazatok alakulása alapján dől majd el. Ha a Fidesz kisebbségbe szorulna, nem csak az egyéni mandátumok, de a listás támogatottság is mérvadó lesz annak eldöntésében, a Jobbik vagy az MSZP–Párbeszéd szövetsége kaphat-e kormányalakítási megbízást. Különösen nem mindegy a listás szavazat a kisebb pártoknak: az LMP, a DK vagy éppen a Momentum egymáshoz viszonyított sorrendje fontos hivatkozási alap lesz a 2018-at követő időben.

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

2. Gyengébb DK-s jelöltek

A legtöbb mandátumbecslés azzal számol, hogy az MSZP–P és a DK között a szavazói integráció nagy: hogy a szavazók, követve e pártok megállapodását, átszavaznak majd. Ez az állítás azonban soha nem volt tesztelve; nem tudjuk, egy szocialista szavazó, ha választania kell például egy DK-s és egy LMP-s jelölt között, automatikusan az előbbire voksol-e. Míg ugyanis a DK szavazói a kutatások szerint kedvelik az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjét – így az MSZP felé működhet a szavazói integráció –, visszafelé ez kevésbé igaz; Gyurcsány személye még a szocialista szavazókat is megosztja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a DK sok helyen helyben nem beágyazott, gyengébb jelölteket állított, a választás egyik legnagyobb kérdése a DK jelöltjeinek szereplése lesz.

3. Esélyes vagy nyerhető körzetek?

A választást megelőzően nagyon sok felmérés jelent meg az „esélyes” jelöltekről. Az „esélyes” jelölt elnevezés azonban megtévesztő: nincs olyan ismert becslés, ami azt mondaná, hogy az ellenzéknek 106 körzetben van esélye a győzelemre. Ha az ellenzék a körzetek felét megnyerné, már nem kapna a Fidesz abszolút többséget; ha nagyon megengedőek vagyunk, akkor akár a körzetek kétharmadában is beszélhetünk esélyes jelöltekről – bár meg kell jegyezni, hogy a Fidesz még a 2002-es és 2006-os vereségekor is megnyerte az egyéni körzetek majdnem felét. Ám a minden körzetben hirdetett „esélyes” jelölteknek semmilyen valóságalapjuk nincs. A nyerhetetlen körzetben leadott ellenzéki szavazattal csak a jelöltet állító ellenzéki párt töredékszavazatait lehet befolyásolni.

Fotó: Sióréti Gábor

4. Az egységes vidék mítosza

Még a baloldallal szimpatizáló médiumokban is gyakorta felbukkan az az álláspont, hogy „vidéken” a Jobbik erősebb kihívó, mint a baloldal. Ehelyett azonban indokoltabb lenne „kistelepüléseket” mondani: ha ugyanis vidéknek tekintünk mindent, ami nem Budapest, az állítás aligha áll meg. A Budapesten kívüli választókerületek egy része agglomerációs körzet, itt a baloldal sokszor lényegesen erősebb, mint a Jobbik. Ezeken túl közel 30 olyan körzet van, melyben megyei jogú várost találunk: ezek többségében – ha nem is mindben – a baloldal állítja az esélyesebb jelöltet. Ráadásul ahol a baloldal erősebb – például Szeged, Pécs vagy Veszprém –, ott sokkal erősebb; ezzel szemben ahol a Jobbik tűnik erősebbnek, ott a különbség jellemzően kisebb. A Jobbik igazán a kistelepüléseken veri a baloldalt – ahol viszont sokkal kevesebb a nyerhető ellenzéki körzet.

5. Kieshet az LMP, bejuthat a Momentum

A legtöbb előzetes becslés az LMP és a DK parlamenti jelenlétével és a Momentum kívül maradásával számít. Ám a felmérések többsége március közepén-végén készült, márpedig azóta fontos politikai eseményekre került sor. Az LMP a visszalépésekkel kapcsolatos vitákban nem szerepelt különösebben jól, és komoly nyomás helyeződik rá a baloldali-liberális oldalról, hogy változtasson álláspontján. Mindennek hatására az LMP akár gyengülhetett is az utóbbi hetekben: a Republikon Intézet utolsó mérésében 5 százalék alatt szerepelt az ökopárt. Ezzel szemben a Momentum kampánya igazán az utolsó hetekben indult be. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Momentum tipikus fiatal támogatóit eleve nehezebb kutatásokkal azonosítani, valamint, hogy a diaszpóra – kutatásokkal nem mért – szavazói között több lehet a Momentum-szavazó, elképzelhető, hogy a párt bejutása lesz a választás legnagyobb meglepetése.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.