Gyakori tévhitek, melyek döntően befolyásolhatják a vasárnapi eredményeket
ellenzeki_vezetok.jpg

Gyakori tévhitek, melyek döntően befolyásolhatják a vasárnapi eredményeket

  • Tóth Csaba
  • 2018. április 5.

Liberális szemmel – Republikon

Az apró betűs részek, melyekről keveset beszélünk, de nagyon fontosak lesznek.

A választások közeledtével egyre több elemzés, becslés és számítás lát napvilágot a várható eredményekkel kapcsolatban. Bár a választási eredmények kiszámíthatatlanságára sokan sok helyütt rámutatnak, néhány téves vagy legalábbis kérdéses axióma továbbra is tartja magát. Érdemes számba venni öt olyan tényezőt, amit ritkán kérdőjelezünk pedig – pedig gyakrabban kellene.

1. A listás szavazat is számít

A választásokkal kapcsolatos elemzésekben gyakran felbukkanó elem, hogy a választás az egyéni körzetekben dől el. Mindez persze igaz – de ez korántsem jelenti azt, hogy a listás szavazat irreleváns lenne. A választás számos másodlagos kérdése a listás szavazatok alakulása alapján dől majd el. Ha a Fidesz kisebbségbe szorulna, nem csak az egyéni mandátumok, de a listás támogatottság is mérvadó lesz annak eldöntésében, a Jobbik vagy az MSZP–Párbeszéd szövetsége kaphat-e kormányalakítási megbízást. Különösen nem mindegy a listás szavazat a kisebb pártoknak: az LMP, a DK vagy éppen a Momentum egymáshoz viszonyított sorrendje fontos hivatkozási alap lesz a 2018-at követő időben.

false

 

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

2. Gyengébb DK-s jelöltek

A legtöbb mandátumbecslés azzal számol, hogy az MSZP–P és a DK között a szavazói integráció nagy: hogy a szavazók, követve e pártok megállapodását, átszavaznak majd. Ez az állítás azonban soha nem volt tesztelve; nem tudjuk, egy szocialista szavazó, ha választania kell például egy DK-s és egy LMP-s jelölt között, automatikusan az előbbire voksol-e. Míg ugyanis a DK szavazói a kutatások szerint kedvelik az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjét – így az MSZP felé működhet a szavazói integráció –, visszafelé ez kevésbé igaz; Gyurcsány személye még a szocialista szavazókat is megosztja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a DK sok helyen helyben nem beágyazott, gyengébb jelölteket állított, a választás egyik legnagyobb kérdése a DK jelöltjeinek szereplése lesz.

3. Esélyes vagy nyerhető körzetek?

A választást megelőzően nagyon sok felmérés jelent meg az „esélyes” jelöltekről. Az „esélyes” jelölt elnevezés azonban megtévesztő: nincs olyan ismert becslés, ami azt mondaná, hogy az ellenzéknek 106 körzetben van esélye a győzelemre. Ha az ellenzék a körzetek felét megnyerné, már nem kapna a Fidesz abszolút többséget; ha nagyon megengedőek vagyunk, akkor akár a körzetek kétharmadában is beszélhetünk esélyes jelöltekről – bár meg kell jegyezni, hogy a Fidesz még a 2002-es és 2006-os vereségekor is megnyerte az egyéni körzetek majdnem felét. Ám a minden körzetben hirdetett „esélyes” jelölteknek semmilyen valóságalapjuk nincs. A nyerhetetlen körzetben leadott ellenzéki szavazattal csak a jelöltet állító ellenzéki párt töredékszavazatait lehet befolyásolni.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

4. Az egységes vidék mítosza

Még a baloldallal szimpatizáló médiumokban is gyakorta felbukkan az az álláspont, hogy „vidéken” a Jobbik erősebb kihívó, mint a baloldal. Ehelyett azonban indokoltabb lenne „kistelepüléseket” mondani: ha ugyanis vidéknek tekintünk mindent, ami nem Budapest, az állítás aligha áll meg. A Budapesten kívüli választókerületek egy része agglomerációs körzet, itt a baloldal sokszor lényegesen erősebb, mint a Jobbik. Ezeken túl közel 30 olyan körzet van, melyben megyei jogú várost találunk: ezek többségében – ha nem is mindben – a baloldal állítja az esélyesebb jelöltet. Ráadásul ahol a baloldal erősebb – például Szeged, Pécs vagy Veszprém –, ott sokkal erősebb; ezzel szemben ahol a Jobbik tűnik erősebbnek, ott a különbség jellemzően kisebb. A Jobbik igazán a kistelepüléseken veri a baloldalt – ahol viszont sokkal kevesebb a nyerhető ellenzéki körzet.

5. Kieshet az LMP, bejuthat a Momentum

A legtöbb előzetes becslés az LMP és a DK parlamenti jelenlétével és a Momentum kívül maradásával számít. Ám a felmérések többsége március közepén-végén készült, márpedig azóta fontos politikai eseményekre került sor. Az LMP a visszalépésekkel kapcsolatos vitákban nem szerepelt különösebben jól, és komoly nyomás helyeződik rá a baloldali-liberális oldalról, hogy változtasson álláspontján. Mindennek hatására az LMP akár gyengülhetett is az utóbbi hetekben: a Republikon Intézet utolsó mérésében 5 százalék alatt szerepelt az ökopárt. Ezzel szemben a Momentum kampánya igazán az utolsó hetekben indult be. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Momentum tipikus fiatal támogatóit eleve nehezebb kutatásokkal azonosítani, valamint, hogy a diaszpóra – kutatásokkal nem mért – szavazói között több lehet a Momentum-szavazó, elképzelhető, hogy a párt bejutása lesz a választás legnagyobb meglepetése.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.