Választási rendszerdilemmák

  • Tóth Csaba
  • 2016.06.23 11:15

Liberális szemmel – Republikon

A baloldali-liberális oldalon rendre felvetődik, hogy az ellenzék a 2018-as választásokon csak akkor induljon, ha előzetesen képes a választási rendszer megváltoztatására. A bojkott vagy a választási rendszer változása érdekében bevetett – közelebbről meg nem határozott – nyomásgyakorlás lehet az az eszköz, amivel a választási rendszer megváltoztatható és arányosítható lenne. Csakhogy ma nem a választási rendszer akadályozza a Fidesz leváltását.

A Republikon konferenciáján

A Republikon konferenciáján

Fotó: MTI

Amikor a Fidesz a mostani választási rendszert megalkotta, egyértelműen saját magának igyekezett kedvezni. A mostani választási rendszer alkalmas arra, hogy egy 44 százalékos, a Fidesz számára kétharmados többséget biztosítson a parlamentben. Ráadásul az egyéni körzetek okán az együtt induló „oldalakat” részesíti előnyben – ami ma könnyű a Fidesznek, de nehéz a baloldali ellenzéknek. A választási rendszer emellett aránytalan és a győztest segíti. A körzetek átrajzolása szintén a Fidesz érdekeit szolgálta.

Ám az a tény, hogy a választási rendszert a Fidesz a 2014-es politikai helyzetre szabta, egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden esetben a Fidesz profitál belőle. A választási rendszer legtöbb eleme ugyanis nem általában a Fideszt, hanem a mindenkori győztest erősíti. A győzteskompenzáció és az aránytalanság, az egyéni körzetek dominanciája annak a politikai erőnek kedvez, amelyik a legjobban szerepel a választásokon.

A baloldali-liberális tábor nagy része arányosabb választási rendszert szeretne. Az arányos, az egyéni kerületek súlyát csökkentő választási rendszer első pillanatra tűnhet demokratikusabbnak, ám ez nem jelenti azt, hogy a ma magát „demokratának” nevező oldal számára kedvezőbb lenne.

Egy arányos választási rendszerben 2018-ban esély sem lenne a kormányváltásra. Egy arányos rendszerben ugyanis a baloldali-liberális térfélnek több szavazatot kellene kapnia, mint a Fidesznek és a Jobbiknak közösen (feltéve, hogy a baloldal nem kíván a Jobbikkal koalíciót kötni). A mai közvélemény-kutatási eredmények alapján egy most vasárnapi választás eredménye a mai választási rendszerben a Fidesz újbóli győzelme lenne. Egy arányos választási rendszerben ehhez képest borítékolható lenne a Fidesz–Jobbik koalíció.

A mai választási rendszer ugyanakkor elméletileg megkönnyíti a baloldali-liberális ellenzék kormányra kerülését. Ha a Fidesz nem jobbikos ellenzéke képes a szavazatok 35-40 százalékát megszerezni, míg a Fidesz és a Jobbik külön-külön csak ennél rosszabb eredményt tud elérni, az a mostani, a győztest erősítő szisztémában többséget eredményezhet. A mai választási rendszerben a baloldalnak – valamilyen együttműködési konstrukcióban – elég a relatíve legerősebb oldalnak lenni. Egy arányos rendszerben ez nem lenne elég a kormányváltáshoz: a baloldal még 35-40 százalékos eredménnyel sem tudna győzni; a többség a Fidesz és a Jobbik oldalán lenne.

Beszélő viszony

Beszélő viszony

Fotó: MTI

Márpedig a mai politikai helyzetben lehet amellett érvelni, hogy a baloldali-liberális ellenzék képes lesz erősebb lenni, mint a Fidesz – ám hogy belátható időn belül erősebb legyen, mint a Fidesz és a Jobbik együtt, az teljesen kizárt. Az arányos választási rendszer megfoszthatná a Fideszt többségétől és koalícióra késztethetné – ám jelen helyzetben ez aligha lenne kedvező a baloldali-liberális politikai erők számára.

A Fidesz természetesen pontosan tudja ezt. Nem érdemes kizárni azt a lehetőséget sem, hogy a kormányoldal a következő években – akár a Jobbik segítségével – hozzányúl a választási rendszerhez, és az arányosság javára mozdítja azt el. Egy ilyen helyzetben pedig hivatkozhatna azon baloldali nyilatkozatokra, amelyek a választási rendszer arányosítása mellett érveltek.

Mindebből az adódik, hogy nem érdemes a választási rendszer arányosítása mellett kampányolni. A baloldali-liberális kormányváltás esélyeit ugyanis pontosan egy ilyen kampány sikere pecsételné meg.

Neked ajánljuk