A Fővárosi Közgyűlés szerdán újabb lépést tett az egykori Közraktárak átépítésével és felújításával létrehozott Bálna eladása felé – az eddigi legnagyobbat. A testület döntött arról, hogy pályázatot ír ki az eredetileg kulturális és kereskedelmi célú, ám funkcióját soha be nem töltő ingatlan értékesítésére. Noha a szerdai döntést a városvezetés pusztán a piac szondáztatásaként magyarázza, a cél egyértelműen a Bálna eladásából befolyó, minimálisan 11 milliárd forint realizálása.
Az eredetileg PPP-konstrukcióban, tehát az önkormányzat és a magánszféra együttműködésében megvalósult létesítmény szerződéseit a 2010-ben hivatalba lépett városvezetés az első intézkedései között bontotta fel, és többéves jogi csatározásokat követően kitette az ingatlan üzemeltetését 25 évre vállaló magánbefektető szűrét.
A Bálna sorsa ezzel a döntéssel meg is pecsételődött.
| ||
Noha az eredetileg CET-nek (Central European Time) nevezett létesítmény kereskedelmi helyiségeinek döntő többségére 2010 előtt a magánbefektető már talált bérlőt, az új városvezetés a Bálna jövőjét elbizonytalanította, így a pereskedés kezdetekor a bérlők többsége visszalépett. Így a CET-be tervezett sörmúzeum, a kortárs magyar dizájnerek termékeit árusító boltok és a modern magyar gasztronómia értékeit felvonultató vendéglátóhelyek túlnyomórészt álmok maradtak.
A főváros azzal próbált új funkciót találni az időközben befejezett, de még a funkciója betöltése előtt ki is ürült épületnek, hogy saját intézményeinek egy részét, így a Csarnok és Piac Igazgatóságot és a Budapest Galériát helyezte el benne. Mivel ezek az intézmények nem vagy alig vonzanak közönséget, nemcsak az vált nyilvánvalóvá, hogy a főváros csak látszatfunkciót talált az épületnek, hanem az is, hogy a több mint 13 ezer négyzetméteres ingatlan ebben a konstrukcióban fenntarthatatlan.
Még az sem segít, hogy a Fidesz ebben az épületben tartja a választási bulijait.
| ||
Ez persze önmagában nem baj: egyetlen önkormányzatnak, még a fővárosinak sem feladata egy javarészt kereskedelmi célú létesítmény fenntartása. A Bálna valódi értéke a Fővárosi Önkormányzat számára nem ebben, hanem magában az épületben rejlik. Egy olyan épületben, amelyben a világszínvonalú 21. századi építészet teremt kapcsolatot a 19. század Budapestjének kereskedelme és a kortárs kultúra/iparművészet között, és teszi ezt a főváros egyik városképi szempontból kiemelkedő részén, a belvárosi Duna-parton.
Budapest önkormányzatának tehát hosszú távon is érdeke, hogy a Bálnát megtartsa, és ez az érdek nem fejezhető ki azzal a 11 milliárd forinttal, amely összeget a városvezetés az ikonikus és impozáns épület eladásából remél. Különösen úgy, hogy valószínűleg nem jár messze a valóságtól, aki az értékesítést az M3-as metró felújításának forráshiányával magyarázza. A Bálna által képviselt értéket
egy karbantartó felújításba beforgatni több mint felelőtlenség:
a város vagyonának, értékeinek aprópénzre váltása.
Ezért van (pontosabban lett volna) létjogosultsága annak az ellenzéki kezdeményezésnek, miszerint a főváros nem a Bálna tulajdonjogát, csak annak hasznosítási jogát, üzemeltetését adná el egy meghatározott időre. Az üzemeltetési jogért és természetesen az üzemeltetésből eredő bevételért cserébe a szakmai befektető vállalná az ingatlan fenntartását a szerződésben meghatározott időszakban. Nem mellesleg a CET eredetileg hasonló konstrukcióban működött volna.
Azonban a tulajdon helyett a hasznosítási jog eladását, illetve az üzemeltetésre vonatkozó pályázat kiírását célzó MSZP-s kezdeményezést a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége leszavazta. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a vitában azzal érvelt az üzemeltetési pályázat ellen, hogy az előző, SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején kialakított konstrukcióval az önkormányzat 25 évig nem avatkozhatott volna bele a CET ügyeibe, ami abban a tekintetben értelmezhetetlen, hogy az épületegyüttes eladása esetén az önkormányzat ezt a jogot nem 25 évre veszíti el, hanem egyszer s mindenkorra.
A városvezetés ragaszkodása a Bálna eladásához
azt is felveti: az önkormányzat nem pusztán a már említett 11 milliárd forintot reméli a tranzakciótól, de már a potenciális vevőt is megtalálta, aki informálisan jelezte, kész átvenni a létesítményt a fővárostól. A korábbi híreket ismerve vélhetően kevesen kapnak majd a szívükhöz, ha kiderül, hogy az épületegyüttesre a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank vagy annak valamelyik alapítványa adja a legjobb ajánlatot. A kérdés az, hogy ez az ajánlat kinek a legjobb.
