Bálnát metróért: Tarlós István éppen aprópénzre váltja Budapest értékeit

  • Király Dávid
  • 2017. szeptember 28.

Liberális szemmel – Republikon

Kevesen kapnak majd a szívükhöz, ha kiderül, ki a vevő.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán újabb lépést tett az egykori Közraktárak átépítésével és felújításával létrehozott Bálna eladása felé – az eddigi legnagyobbat. A testület döntött arról, hogy pályázatot ír ki az eredetileg kulturális és kereskedelmi célú, ám funkcióját soha be nem töltő ingatlan értékesítésére. Noha a szerdai döntést a városvezetés pusztán a piac szondáztatásaként magyarázza, a cél egyértelműen a Bálna eladásából befolyó, minimálisan 11 milliárd forint realizálása.

Az eredetileg PPP-konstrukcióban, tehát az önkormányzat és a magánszféra együttműködésében megvalósult létesítmény szerződéseit a 2010-ben hivatalba lépett városvezetés az első intézkedései között bontotta fel, és többéves jogi csatározásokat követően kitette az ingatlan üzemeltetését 25 évre vállaló magánbefektető szűrét.

A Bálna sorsa ezzel a döntéssel meg is pecsételődött.

false

Noha az eredetileg CET-nek (Central European Time) nevezett létesítmény kereskedelmi helyiségeinek döntő többségére 2010 előtt a magánbefektető már talált bérlőt, az új városvezetés a Bálna jövőjét elbizonytalanította, így a pereskedés kezdetekor a bérlők többsége visszalépett. Így a CET-be tervezett sörmúzeum, a kortárs magyar dizájnerek termékeit árusító boltok és a modern magyar gasztronómia értékeit felvonultató vendéglátóhelyek túlnyomórészt álmok maradtak.

A főváros azzal próbált új funkciót találni az időközben befejezett, de még a funkciója betöltése előtt ki is ürült épületnek, hogy saját intézményeinek egy részét, így a Csarnok és Piac Igazgatóságot és a Budapest Galériát helyezte el benne. Mivel ezek az intézmények nem vagy alig vonzanak közönséget, nemcsak az vált nyilvánvalóvá, hogy a főváros csak látszatfunkciót talált az épületnek, hanem az is, hogy a több mint 13 ezer négyzetméteres ingatlan ebben a konstrukcióban fenntarthatatlan.

Még az sem segít, hogy a Fidesz ebben az épületben tartja a választási bulijait.

false

Ez persze önmagában nem baj: egyetlen önkormányzatnak, még a fővárosinak sem feladata egy javarészt kereskedelmi célú létesítmény fenntartása. A Bálna valódi értéke a Fővárosi Önkormányzat számára nem ebben, hanem magában az épületben rejlik. Egy olyan épületben, amelyben a világszínvonalú 21. századi építészet teremt kapcsolatot a 19. század Budapestjének kereskedelme és a kortárs kultúra/iparművészet között, és teszi ezt a főváros egyik városképi szempontból kiemelkedő részén, a belvárosi Duna-parton.

Budapest önkormányzatának tehát hosszú távon is érdeke, hogy a Bálnát megtartsa, és ez az érdek nem fejezhető ki azzal a 11 milliárd forinttal, amely összeget a városvezetés az ikonikus és impozáns épület eladásából remél. Különösen úgy, hogy valószínűleg nem jár messze a valóságtól, aki az értékesítést az M3-as metró felújításának forráshiányával magyarázza. A Bálna által képviselt értéket

egy karbantartó felújításba beforgatni több mint felelőtlenség:

a város vagyonának, értékeinek aprópénzre váltása.

Ezért van (pontosabban lett volna) létjogosultsága annak az ellenzéki kezdeményezésnek, miszerint a főváros nem a Bálna tulajdonjogát, csak annak hasznosítási jogát, üzemeltetését adná el egy meghatározott időre. Az üzemeltetési jogért és természetesen az üzemeltetésből eredő bevételért cserébe a szakmai befektető vállalná az ingatlan fenntartását a szerződésben meghatározott időszakban. Nem mellesleg a CET eredetileg hasonló konstrukcióban működött volna.

Azonban a tulajdon helyett a hasznosítási jog eladását, illetve az üzemeltetésre vonatkozó pályázat kiírását célzó MSZP-s kezdeményezést a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége leszavazta. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a vitában azzal érvelt az üzemeltetési pályázat ellen, hogy az előző, SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején kialakított konstrukcióval az önkormányzat 25 évig nem avatkozhatott volna bele a CET ügyeibe, ami abban a tekintetben értelmezhetetlen, hogy az épületegyüttes eladása esetén az önkormányzat ezt a jogot nem 25 évre veszíti el, hanem egyszer s mindenkorra.

A városvezetés ragaszkodása a Bálna eladásához

azt is felveti: az önkormányzat nem pusztán a már említett 11 milliárd forintot reméli a tranzakciótól, de már a potenciális vevőt is megtalálta, aki informálisan jelezte, kész átvenni a létesítményt a fővárostól. A korábbi híreket ismerve vélhetően kevesen kapnak majd a szívükhöz, ha kiderül, hogy az épületegyüttesre a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank vagy annak valamelyik alapítványa adja a legjobb ajánlatot. A kérdés az, hogy ez az ajánlat kinek a legjobb.

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.