A kormányoldal szempontjából 2016 eleje kísértetiesen kezd emlékeztetni a tavalyi év első hónapjaihoz: csökkenő támogatottság, magára találó ellenzéki mozgalmak, korrupciós ügyek és kormányzati tehetetlenség nehezíti a Fidesz helyzetét. Egy évvel ezelőtt a kormányoldal a menekültválság tematizálásával oldotta meg belpotikai problémáit – és a jelek szerint most is erre készül. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a menekültügy 2016-ban is olyan jolly joker lesz, mint volt tavaly.
| ||
A menekültekkel kapcsolatos ellenérzést a Fidesz sikeresen keltette fel a magyar társadalomban – ám több közvetett bizonyíték is utal arra, hogy éles választási helyzetben ennek jelentősége csekélyebb, mint első ránézésre gondolnánk. A kormányoldal a salgótarjáni időközi választáson is igyekezett a menekültügyet központi témává emelni – ám a helyi ügyek és az embereket közvetlenül érintő kérdések fontosabbnak bizonyultak. Érdemes megjegyezni, hogy az orbáni receptet másolni igyekvő Fico szlovák kormányfőnek is azt kellett tapasztalnia, hogy a közvélemény-kutatásokban sikert hozó menekülttéma a valóságban nem garantálja a győzelmet.
A menekültügy sikeréhez tavaly az is kellett, hogy a menekültek esetenként megpróbáljanak akár erőszakosan is Magyarországra jutni, illetve hogy a menekültek jelenléte – elsősorban a Keleti pályaudvaron – kézzelfogható legyen. Idén azonban egyelőre nem látszik, hogyan alakulhatna ki ilyen helyzet: az Európai Unió, Görögország és Törökország közötti tárgyalások egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a menekültek nem fognak eljutni Magyarországig. Bár a Fidesz érvelhet majd úgy, hogy az ellenzék által esetenként támadott kerítés „sikerének” köszönhető a menekültek távolmaradása, a fenyegetettség érzetének csökkenését a kormányoldal nehezen ellensúlyozza majd.
A Fidesz pontosan azért kíván a kvóta ügyében népszavazást rendezni, mert azzal a téma visszaemelhető a napirendre: hónapokig lehet kampányolni, vitatkozni a kérdésről, egyszerre lépve fel a menekültek és a brüsszeli döntéshozókkal szemben. Ám egy nyilvánvalóan tét nélküli, csak a kormányzati mobilizációt szolgáló népszavazás kockázatokat is rejt: az alacsony részvétel érdemben cáfolhatja a Fidesz álláspontját a menekültkérdés fontosságáról, ha pedig a Fidesz álláspontját ellenzők távol maradnak, a várhatóan magas „igen” arány akár magyarázkodásra is okot adhat a kormányoldalnak. 95 százalékos „igen” arányú népszavazásokat demokráciákban nem szoktak tartani; az ilyen eredményeket jellemzően nem demokratikus felhatalmazásnak szokás tekinteni. A menekültkvóta elleni népszavazás könnyen a Fidesz-tábor mobilizációs „tesztjévé” válhat, amiben a kormányoldal legfeljebb rekordmagas részvétel esetén tud sikeres lenni.
| ||
A Fidesz európai szinten is törekszik arra, hogy Orbán Viktor álláspontját minél egyedibbnek és „hangosabbnak” tüntesse fel: a jobboldali értelmezésben egyre inkább az a kép alakul ki, hogy Orbán Viktor a magyar – és az európai – nép nevében küzd a brüsszeli döntéshozókkal. Csakhogy Brüsszelben Orbán kisebbségben van: bármennyire is azt gondolja, hogy az európai választók – ha tehetnék – az ő oldalán lennének, ennek egyelőre semmilyen bizonyítéka nincs. Sokatmondó, hogy a Fidesz által támadott és egyes hazai jobboldali médiumokban már temetett Merkel kancellár ismét erősödni látszik, az unió pedig – akár a törökökkel történő megállapodással, akár új típusú kvótarendszerrel – kevésbé tűnik inkompetensnek, mint tavaly ilyenkor.
Mindezen túl a menekülttéma újdonságát is vesztheti idén: amennyiben az ügyben nem történik valamilyen drámai fejlemény, a választók a menekültválságot más politikai ügyekhez hasonlóan beárazhatják. Az utóbbi év európai választási tapasztalatai azt mutatják, hogy míg bizonyos országokban a menekülttéma a választások domináns ügye volt, a legtöbb esetben egy idő után elveszti kiemelkedő szerepét és a sok fontos ügy közül egy témává válik.
Mindehhez persze az is kell, hogy a kormány kommunikációja hatékony ellenzéki stratégiákkal nézzen szembe. Az utóbbi hónapokban a baloldali ellenzék egyelőre mintha jobban és gyorsabban kontrázna a kormány megszólalásaira, mint tavaly ilyenkor: legyen szó a korrupcióról, az oktatási kérdésekről vagy akár a menekültügyről, a baloldal pártjai és a különböző civil tiltakozók képesek voltak a kormányoldallal szembeni alternatív narratíva megfogalmazására. A salgótarjáni időközi választásnak e tekintetben is komoly lélektani jelentősége volt: bemutatta, hogy a kormány korántsem olyan erős, mint első ránézésre tűnne. Ám az igazi nagy teszt az ellenzék számára akkor érkezik majd el, amikor a menekültkérdés eszkalálódik: amikor egyre több menekült jelenik meg Európa határain és a kormányzati kommunikáció még magasabb sebességre kapcsol. Tavaly a baloldal álláspontját a választók előtt a fideszes kommunikáció határozta meg; az ellenzéki pártok érdeke, hogy idén ne hagyják ezt megismétlődni.
