Menekültügy: idén is megmenti a kormányt?

  • Tóth Csaba
  • 2016. március 9.

Liberális szemmel – Republikon

Tavaly év elején a menekültellenes kampány húzta ki a gödörből a kormányt. Orbán most is bajban van, és újra a migránsokkal való riogatással próbál javítani. Menni fog neki?

A kormányoldal szempontjából 2016 eleje kísértetiesen kezd emlékeztetni a tavalyi év első hónapjaihoz: csökkenő támogatottság, magára találó ellenzéki mozgalmak, korrupciós ügyek és kormányzati tehetetlenség nehezíti a Fidesz helyzetét. Egy évvel ezelőtt a kormányoldal a menekültválság tematizálásával oldotta meg belpotikai problémáit – és a jelek szerint most is erre készül. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a menekültügy 2016-ban is olyan jolly joker lesz, mint volt tavaly.

Megtetszett az ötlet

Megtetszett az ötlet

Fotó: MTI

A menekültekkel kapcsolatos ellenérzést a Fidesz sikeresen keltette fel a magyar társadalomban – ám több közvetett bizonyíték is utal arra, hogy éles választási helyzetben ennek jelentősége csekélyebb, mint első ránézésre gondolnánk. A kormányoldal a salgótarjáni időközi választáson is igyekezett a menekültügyet központi témává emelni – ám a helyi ügyek és az embereket közvetlenül érintő kérdések fontosabbnak bizonyultak. Érdemes megjegyezni, hogy az orbáni receptet másolni igyekvő Fico szlovák kormányfőnek is azt kellett tapasztalnia, hogy a közvélemény-kutatásokban sikert hozó menekülttéma a valóságban nem garantálja a győzelmet.

A menekültügy sikeréhez tavaly az is kellett, hogy a menekültek esetenként megpróbáljanak akár erőszakosan is Magyarországra jutni, illetve hogy a menekültek jelenléte – elsősorban a Keleti pályaudvaron – kézzelfogható legyen. Idén azonban egyelőre nem látszik, hogyan alakulhatna ki ilyen helyzet: az Európai Unió, Görögország és Törökország közötti tárgyalások egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a menekültek nem fognak eljutni Magyarországig. Bár a Fidesz érvelhet majd úgy, hogy az ellenzék által esetenként támadott kerítés „sikerének” köszönhető a menekültek távolmaradása, a fenyegetettség érzetének csökkenését a kormányoldal nehezen ellensúlyozza majd.

A Fidesz pontosan azért kíván a kvóta ügyében népszavazást rendezni, mert azzal a téma visszaemelhető a napirendre: hónapokig lehet kampányolni, vitatkozni a kérdésről, egyszerre lépve fel a menekültek és a brüsszeli döntéshozókkal szemben. Ám egy nyilvánvalóan tét nélküli, csak a kormányzati mobilizációt szolgáló népszavazás kockázatokat is rejt: az alacsony részvétel érdemben cáfolhatja a Fidesz álláspontját a menekültkérdés fontosságáról, ha pedig a Fidesz álláspontját ellenzők távol maradnak, a várhatóan magas „igen” arány akár magyarázkodásra is okot adhat a kormányoldalnak. 95 százalékos „igen” arányú népszavazásokat demokráciákban nem szoktak tartani; az ilyen eredményeket jellemzően nem demokratikus felhatalmazásnak szokás tekinteni. A menekültkvóta elleni népszavazás könnyen a Fidesz-tábor mobilizációs „tesztjévé” válhat, amiben a kormányoldal legfeljebb rekordmagas részvétel esetén tud sikeres lenni.

Gyertek már!

Gyertek már!

Fotó: MTI

A Fidesz európai szinten is törekszik arra, hogy Orbán Viktor álláspontját minél egyedibbnek és „hangosabbnak” tüntesse fel: a jobboldali értelmezésben egyre inkább az a kép alakul ki, hogy Orbán Viktor a magyar – és az európai – nép nevében küzd a brüsszeli döntéshozókkal. Csakhogy Brüsszelben Orbán kisebbségben van: bármennyire is azt gondolja, hogy az európai választók – ha tehetnék – az ő oldalán lennének, ennek egyelőre semmilyen bizonyítéka nincs. Sokatmondó, hogy a Fidesz által támadott és egyes hazai jobboldali médiumokban már temetett Merkel kancellár ismét erősödni látszik, az unió pedig – akár a törökökkel történő megállapodással, akár új típusú kvótarendszerrel – kevésbé tűnik inkompetensnek, mint tavaly ilyenkor.

Mindezen túl a menekülttéma újdonságát is vesztheti idén: amennyiben az ügyben nem történik valamilyen drámai fejlemény, a választók a menekültválságot más politikai ügyekhez hasonlóan beárazhatják. Az utóbbi év európai választási tapasztalatai azt mutatják, hogy míg bizonyos országokban a menekülttéma a választások domináns ügye volt, a legtöbb esetben egy idő után elveszti kiemelkedő szerepét és a sok fontos ügy közül egy témává válik.

Mindehhez persze az is kell, hogy a kormány kommunikációja hatékony ellenzéki stratégiákkal nézzen szembe. Az utóbbi hónapokban a baloldali ellenzék egyelőre mintha jobban és gyorsabban kontrázna a kormány megszólalásaira, mint tavaly ilyenkor: legyen szó a korrupcióról, az oktatási kérdésekről vagy akár a menekültügyről, a baloldal pártjai és a különböző civil tiltakozók képesek voltak a kormányoldallal szembeni alternatív narratíva megfogalmazására. A salgótarjáni időközi választásnak e tekintetben is komoly lélektani jelentősége volt: bemutatta, hogy a kormány korántsem olyan erős, mint első ránézésre tűnne. Ám az igazi nagy teszt az ellenzék számára akkor érkezik majd el, amikor a menekültkérdés eszkalálódik: amikor egyre több menekült jelenik meg Európa határain és a kormányzati kommunikáció még magasabb sebességre kapcsol. Tavaly a baloldal álláspontját a választók előtt a fideszes kommunikáció határozta meg; az ellenzéki pártok érdeke, hogy idén ne hagyják ezt megismétlődni.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.