Tarlós, hekker, fakocka

  • Király Dávid
  • 2017. július 28.

Liberális szemmel – Republikon

Budapest 2010 óta regnáló vezetése először ismerte el ennyire nyíltan, hogy a fővárosi ügyekben nem az övé a döntő szó.

„Kedden megkérdeztük a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy a városvezetés támogatná-e Soros díszpolgári címének visszavonását, mire azt a kitérő választ kaptuk, hogy kérdéseinkkel keressük a Fidesz Fővárosi Közgyűlésben többségben lévő képviselőit” – a fenti idézet az Index július 12-i cikkéből származik, amely azt firtatja, Budapest vezetése egyetért-e a KDNP ifjúsági szervezetével abban, hogy vissza kellene vonni Soros György budapesti díszpolgári címét. A Főpolgármesteri Hivatal válasza elsőre talán hárításnak tűnhet, de valójában nem az. A Tarlós István nevével fémjelzett városvezetés ugyanis nem a válaszadás, hanem a döntés elől tért ki.

Budapest 2010 óta regnáló vezetése, amelyet az ellenzék előszeretettel minősít Orbán Viktor, illetve a kormány bábjának, először ismerte el ennyire nyíltan, hogy a fővárosi ügyekben nem a város vezetéséé a döntő szó. Tarlós – aki később kifejtette a véleményét Soros díszpolgárságáról – ezzel egyértelművé tette, hogy a közgyűlésben többségben lévő fideszes polgármester-képviselők egyébként jobbára fegyelmezett szavazataira vajmi kevés hatással van, illetve azt, hogy a fegyelmet nem az ő személye és politikája határozza meg.

Azt, hogy a döntés-előkészítés és a döntéshozatal, illetve ezek kommunikációja mennyire nincs összhangban, jól mutatja, hogy a főpolgármester a kommunikációjában szívesen állítja be magát Budapest egyszemélyes vezetőjének, aki egyedüliként rendelkezik a város irányításához szükséges kompetenciával és jogkörökkel. Például rendszeresen fogalmaz úgy, hogy majd ő felújítja a metrót, illetve gyakran hivatkozik arra, hogy a főváros cégeinek vezetői posztjáról egy személyben dönt, nem úgy, mint korábban, amikor a kinevezések a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartoztak.

Válsághelyzetben a főpolgármester értelemszerűen kevesebbet hivatkozik a saját felelősségére. Tarlós ugyanakkor nem jól delegálja a válságkommunikációval összefüggő feladatokat, azokkal ugyanis épp a maga által kinevezetteket koptatja. A 3-as metró orosz metrószerelvényeivel kapcsolatos botrány elsimítását például a BKV vezérigazgatójára bízta, aki naponta többször volt kénytelen kiválónak nevezni azokat a metrókat, amelyeket aztán a közlekedési hatóság kivont a forgalomból, mert alkalmatlanok voltak utasok szállítására.

A városvezetés nem vette figyelembe, hogy a nyilvánvalóan kormányzati kényszerből megvásárolt, kétes minőségű orosz metrók ügyének a BKV ugyanúgy elszenvedője, mint a Fővárosi Önkormányzat, azaz Tarlós azzal vitette el a balhét, aki nem felelős érte, sőt vele egy oldalon áll. Ha viszont a metróbeszerzésért ténylegesen felelős kormányzat sérthetetlenségét a fővárosi vezetés adottságnak tekintette (valószínűleg az volt), akkor ott követte el a hibát, hogy a kínos magyarázkodásra egy alacsonyabb beosztású kommunikátor helyett a cég első számú vezetőjét jelölte ki. Azt, akinek a kinevezése a főpolgármester egyszemélyes joga.

A metróügy kommunikációjának hibáját mutatja, hogy a BKK e-jegye körül kitört botrányt a városvezetés egyáltalán nem tudta kezelni. A főpolgármester ezúttal megvédte a BKK vezetőjét, noha Dabóczi Kálmán felelőssége a több ezer budapesti személyes adatainak kiszivárgásával járó e-jegybotrányban sokkal kézzelfoghatóbb, mint Bolla Tiboré a metróügyben. A BKK vezérigazgatója ráadásul hibát hibára halmozott, a kibertámadásról szóló hisztérikus sajtótájékoztatójával kezdve a rendszer hibájára rávilágító tinédzser meghurcolásáig, nevetségessé téve önmagát és a BKK-t egyaránt.

Hiába jelentett be átfogó vizsgálatot a főpolgármester a BKK-botrány ügyében, onnantól, hogy csütörtöki sajtótájékoztatóján Tarlós rögtön meg is előlegezte a BKK-vezér ártatlanságát, a vizsgálat csak színjáték, nem vehető komolyan. Azzal pedig, hogy Tarlós a felelősséget a kivitelező cég német anyavállalatánál keresi, még nevetségesebbé teszi ezt az amúgy is rendkívül kínos ügyet. Persze, amíg Tarlós István gyakorlatilag egyenes adásban mutogatja szabotázst kiáltva a metró ajtajának becsukódását akadályozó fakockát, addig okkal gondolhatjuk, hogy kommunikáció terén Budapest vezetése még messze nem érte el a mélypontot.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.