Útban a mozgalomtársadalom felé

  • Mikecz Dániel
  • 2016. március 23.

Liberális szemmel – Republikon

Mi a pártok és a civil mozgalmak együttműködésének helyes mintája?

A tanárlázadás miatt újra felmerül a már bejáratott kérdés, hogy miként lehetséges a mozgalmi energiák becsatornázása, mi a pártok és a civil mozgalmak együttműködésének helyes mintája. A Republikon blogon Reiner Roland azt a lehetőséget vázolta fel, hogy a pedagógusok szakmai lobbiszervezetként jeleznék elvárásaikat a politikai pártok felé. Hasonló kezdeményezéssel állt elő A Város Mindenkié szervezet is, amikor a szabálysértési törvény módosítására vonatkozó javaslatuk benyújtására kérték meg Szél Bernadettet, az LMP frakcióvezető-helyettesét. A mozgalmak és a politikai szféra laza, de viszonylag állandósult kapcsolatára vonatkozóan nem csak hazai próbálkozások és publicisztikai észrevételek léteznek: mindennek tudományosan megalapozott koncepciója is van.

A mozgalomtársadalom Friedhelm Neidhardt és Dieter Rucht által, Auf dem Weg in die „Bewegungsgesellschaft”? c. cikkükben (1993-ban) leírt kategória. A társadalmi tendenciák és a politikai lehetőségstruktúra vizsgálata alapján a két német mozgalomkutató arra jutott, hogy a növekvő nacionalizmus, a posztmateriális követelések erősödése és a nemi egyenlőség kérdése miatt állandósulnak a strukturális feszültségek. A kollektív elégedetlenségnek a forrásai ugyanakkor csak akkor tudnak mozgalmi formát felvenni, ha rendelkezésre állnak a mozgósítást lehetővé tévő struktúrák. Ezt azok a szolidaritási hálózatok adják a kutatók szerint, amelyek a hagyományos családi kötelékek felbomlásával szilárdulnak meg, azaz azok a miliők, amelyekben a korábbi alternatív mozgalmak is megjelentek. Olyan közösségekről van szó, ahol a csoporthoz tartozás egyéni választás függvénye, és éppen a csoport homogenitása lehet a szolidaritás alapja. Ilyenek a feminista, házfoglaló, környezetvédő közösségek és mozgalmak. A szerzők szerint a tömegmédia kedvez a mozgalmaknak, ugyanakkor az intézményesített szereplőkhöz (pártok, szakszervezetek, egyesületek) való viszonyukon is múlik, hogy mennyiben képesek meghatározni a politika agendáját.

false

A mozgalomtársadalomban több mozgalom is állandó szereplőjévé válik a politikai életnek. Sajátos közvetítő helyzetet vehetnek fel a mozgalmak, ami a hagyományos intézmények, így a politikai pártok gyengülésével, valamint kevert struktúrák (mozgalmi pártok) megjelenésével jár. A mozgalmak feladata azonban nem a döntéshozatal, hanem a kapcsolódás a problémás területekhez és – a tüntetési kapacitásokhoz való hozzáférés révén – a közbeszéd meghatározása. Ez a közvetítő szerep a kiinduló feltételek szerint elsősorban az újbaloldali, libertárius mozgalmak esetében képzelhető el. A séma szerint tehát az olyan mozgalmak, mint a feminista vagy a környezetvédő, felhívja a közvélemény figyelmét a politikai pártok által nem érzékelt problémákra. A közvélemény nyomása révén a pártok érdekeltek lesznek abban, hogy teljesítsék a mozgalmak követeléseit, hiszen attól szavazatokat remélhetnek. Ennek az együttműködésnek azonban két szinten van korlátja: egyrészt a politikai pártoknak az érdekek széles spektrumát kell figyelembe venniük és a konfliktus csökkentésében érdekeltek, másrészt a döntéshozatalban való részvételük révén hierarchikus szervezetek, ami ellentmond a mozgalmak belső működésének.

A 90-es évek elején írt tanulmány természetesen még nem számolt olyan jelenségekkel, amelyek módosítanak a leírt szcenárión. A legfontosabb változás az internet, majd a közösségi média elterjedése. A digitális hálózatok megkönnyítik a bekapcsolódást, ugyanakkor nem alakulnak ki erős, hosszú távú elköteleződések. A homogén, szolidaritási hálózatokat és mozgalmi miliőket tehát megelőzi a közösségi média. Mindez csökkenti a kezdeményezések radikalizmusát, és szélesebbé válhatnak a hálózatok, de kikezdi a mozgalomtársadalom koncepciójában leírt állandóságot. A különböző mozgósítási technikák alkalmazása ráadásul nem csak az alulról építkező kezdeményezések sajátja (lásd mozgalmi kormányzás).

A mozgalomtársadalom koncepciója tulajdonképpen a társadalmi elégedetlenségek politikai megjelenítésének, a közbeszéd alakításának kérdésével, és ezzel kapcsolatosan az egyes szerepekkel foglalkozik. A hazai helyzet értékelésénél érdemes figyelembe venni ez utóbbit. Fontos látni, hogy bizonyos civil szervezetek a 2010-et megelőző szerepet töltik be, míg mások valódi politikai konfliktusokat vállalnak, így pedig a fragmentált ellenzék részeinek tekinthetők. Ugyanígy érdekes azoknak a kisebb pártoknak a szerepe, amelyek rendelkeznek politikai tapasztalattal, de önmagukban nem képesek szavazatokká, választói támogatássá konvertálni a közelségüket a civilekhez, mozgalmakhoz. Gyakran ők maguk is olyan tevékenységet folytatnak, mint a már említett politikusabb civilek. A szerepek, öndefiníciók áttekintése tehát nagyban segítheti a megfelelő együttműködési modell megtalálását.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.