Megalapításakor a Tarlós-éra büszkesége volt, mára azonban kegyvesztetté vált a BKK, amelyet Tarlós meg is szüntetne, ha újra főpolgármester lenne. Arra azonban nem válaszolt, hogyan képzeli ezután a budapesti közlekedésszervezés jövőjét.

„Amennyiben feltételezve, de még nem megengedve, hogy folytatnám, akkor a Közbeszerzési Kft.-t és – kapaszkodjon meg –  a BKK-t meg is szüntetném”, nyilatkozta Tarlós István néhány napja az Indexnek. A főpolgármester a tervezett lépést azzal indokolta, hogy a cégeknek „ebben a formában nincs értelmük”, szerinte azonban korai még arról beszélni, mi léphet a megszüntetni tervezett önkormányzati társaságok helyébe.

A főváros közbeszerzési cégéről most csak annyit jegyeznénk meg, hogy azt eleve azért hozták létre, hogy kormányközeli gazdasági körök rálássanak az önkormányzat és gazdasági társaságainak közbeszerzéseire, a főváros szempontjából valóban nincs sok értelmük, legalábbis ebben a formában.

A BKK-val azonban más a helyzet. A Budapesti Közlekedési Központot a Tarlós-éra elején a főváros vezetése azért hozta létre, hogy az önkormányzat cégeinek közlekedéssel kapcsolatos feladatai egy kézben legyenek, vagy legalábbis tudjon róla a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. A közlekedésszervező cég megrendeli és egyben ellenőrzi is a közlekedési szolgáltatásokat, ez a modell pedig lehetővé teszi a kiszámítható színvonalú és egységes arculatú közösségi közlekedést.

Csattan a mosoly! Fotó: MTI

A BKK létrehozása előrelépést jelentett a korábbi modellhez képest, amikor a BKV szinte kontroll nélkül végezte az önkormányzat által megrendelt szolgáltatást. A BKK létrehozásának köszönhető, hogy a budapesti közösségi közlekedés szükséges rosszból viszonylag színvonalas vagy legalábbis annak látszó, a korábbiakhoz képest mindinkább utasbarát szolgáltatássá vált, melynek tartalma és arculata is megújult.

Abban igaza van Tarlósnak, hogy a BKK jelenlegi állapotában már nem olyan hatékony szervezet, mint létrehozásakor volt, arról azonban hallgat, hogy a cég jelenlegi állapotáért éppen ő és az általa vezetett fideszes többségű közgyűlés felel. Vitézy Dávid vezérigazgató menesztése után ugyanis pont ők kezdték darabokra szedni azokat az ágazatokat, amelyeket néhány évvel korábban ugyanők pakoltak össze észszerűsítés címén.

Eleve furcsa, hogy Tarlós a saját és a fideszes közgyűlés korábbi döntéseire – a főpolgármester kedvelt szóhasználatával élve – előkelő idegenként tekint. Furcsa, de nem példátlan: Tarlós ugyanolyan lelkesedéssel hárítja a kérdéseket, mint a felelősséget; a Városliget vitatható és vitatott beépítésével kapcsolatban például úgy nyilatkozott korábban, hogy van róla véleménye, de nem mondja el. Ugyancsak Tarlós szavajárásával élve: ez azért tűri a vitát.

A legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a BKK után. Marad-e önkormányzati kézben a közlekedésszervezés? Marad-e egyáltalán bármi az önkormányzat kezében? Új struktúrát alakítanak ki vagy visszatérnek a régihez? A korábbi színvonalat ismerve és arra emlékezve ez utóbbi mindenképp hiba lenne, de ha figyelembe vesszük, hogy a BKV mindig is előbb talált utat a főpolgármesterhez, mint a BKK, még ez sem elképzelhetetlen.

Tarlós István most vacillál (nyilván nem), hogy igent mondjon-e a miniszterelnök felkérésére és elinduljon-e 2019-ben is a főpolgármesteri posztért. Ha úgy dönt, hogy ismét ringbe száll, akkor a választásig hátralévő másfél évben válaszolnia kell a Budapest jövőjét érintő, alapvető fontosságú kérdésekre, amelyek közt a közösségi közlekedés jövőbeni szervezeti háttere csak egy.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.