Mi Magunk: pártból mozgalomba
Toroczkai László

Mi Magunk: pártból mozgalomba

  • Mikecz Dániel
  • 2018.05.24 19:00

Liberális szemmel – Republikon

Mi Magunk névre keresztelte a Toroczkai László vezette csoport azt a platformot, amely a Jobbik régi értékeihez, „lelkéhez” és politikai céljaihoz való visszatérést tűzte ki célul. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy a név az ír függetlenségi Sinn Féin párt nevének magyar fordítása, noha Toroczkai saját elmondása szerint már korábban használta az elnevezést.

A Mi Magunk célja általánosságban a magyar szuverenitás és önrendelkezés hangsúlyozása lehet, valamint a Jobbik vezetésétől való függetlenségük. Maga a platform megalapítása a pártszakadást is előrevetíti. Ahogy azt már több elemző és cikk is felvetette, hasonló folyamatok játszódtak le az MSZP–DK és az LMP–Párbeszéd viszonylatában, hiszen mindkét esetben előbb platformot alapítottak a későbbi szakadárok. A Jobbik alapszabálya ráadásul nem ad lehetőséget platformok alapítására, továbbá Mirkóczki Ádám is kizárta a Jobbikon belüli klikkesedést. A korábban szövetségesként emlegetett Dúró Dóra is visszalépett, ugyanakkor a frakció egysége korántsem jelzi a párt egységét, hiszen Toroczkai 46 százalékos eredményt ért el az elnökválasztáson.

A Mi Magunk esélyeit ugyanakkor nemcsak az befolyásolja, hogy mekkora támogatottsággal bír a tagság körében, hanem az is, hogy van-e lehetőség újból egy radikális jobboldali mozgalmi párt megalakítására. A Jobbik megerősödésében ugyanis kiemelt szerepe volt a 2006-os őszödi beszéd utáni gyakran erőszakos jobboldali tüntetéseknek és a párt félkatonai szervezetének, a Magyar Gárdának. A magyar jobboldali radikális mozgalom rendszerváltás utáni történetében ugyanis három különböző szakasz, formáció különíthető el. Az egyik a már a rendszerváltás előtt megjelent szkinhed mozgalom volt, amely ifjúsági szubkultúraként jelentkezett, ellenségképét pedig a rivális szubkultúrák, külföldi diákok és cigány származásúak alkották. A második csoport a népi radikálisok, amelyet elsősorban a MIÉP képviselt. Ők a népi-urbánus vitában az előbbi pozíciót foglalták el, noha kifejezetten városi pártról volt szó. A 2000-es évek elején megjelenő, majd fokozatosan egyre dominánsabbá váló új radikális mozgalom és annak legfontosabb szervezete, a Jobbik képes volt egyesíteni az ifjúsági szubkultúrát a párt szervezettségével, miközben vidéken is meg tudott erősödni a cigánybűnözés tematikájának beemelésével. A Jobbik mint mozgalmi párt megerősödéséhez ugyanakkor kellett a baloldal hitelvesztése, és a szavazók jelentős részének az európai integrációból való kiábrándulása is.

A jelenlegi körülmények között egy új, radikális jobboldali mozgalmi párt megalapítását azonban jelentősen megnehezíti, hogy a Fidesz már lefedi a jobboldal szélső spektrumát is. Menekültellenességben nehéz rákontrázni a Fideszre, továbbá a Soros Györgyöt és a barna bőrű menekültek fotóit használó kampányok úgy képesek beindítani az antiszemita és cigányellenes reflexeket, hogy szalonképesnek tűnhet az üzenet és a befogadó is. Ilyen körülmények között egy explicit cigányellenes üzenet tömeges támogatást és a tabudöntésből eredeztetett hitelességet aligha hozhat, inkább stigmát jelenthet egy új formációnak. Az új jobboldali jelenség, a politikai korrektséget támadó magyar „alt-right” sem Toroczkaiéknál, hanem a korábbi „polgári undergroundból” kinőve a Fidesz közelében szerveződik. Nem véletlen, hogy nem lehetett hallani az elmúlt évben a Betyársereg, az Érpataki Modell Országos Hálózata és az Identitárius Egyetemisták Szövetsége (Identitesz) által tavaly nyáron meghirdetett új szélsőjobboldali erőről sem.

Ilyen körülmények között kérdéses, hogy kellő szervezeti erőforrások nélkül a Jobbik elégedetlen tagsága elegendő lenne-e egy olyan mozgalmi háttér megteremtésére, ami garantálná egy új radikális jobboldali párt megerősödését és fennmaradását.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.