Egy sikeres üzletember néhány vállalkozása

Szobatárs a Széllkapunál

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2018/31. (08. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársának cége rendesen kiveszi részét a pénzügyminiszter által reklámozott II. kerületi beruházásból, de a minisztérium Várba költöztetésén is dolgozik. Uniós támogatásokból is jut neki. Bár – a fideszes erős emberekkel társult – brikettgyára nulla bevételt hoz, megújult kastélya és rózsakertje vonzza az ifjú párokat.

Szabó Zoltán nevű magyar emberből sok akad szerte a hazában, de olyan, aki kollégiumi szobatársa volt a jelenlegi pénzügyminiszternek, csak egy van. Varga Mihály, az Orbán-kormányok többszörös minisztere (pénzügyminiszter 2001-től 2002-ig és 2018-tól, illetve nemzetgazdasági miniszter 2013 és 2018 között) 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Belkereskedelmi Karán, áruforgalmi szakon diplomázott. A képzés során kollégiumi szobatársa volt a szintén közgázos Szabó Zoltán, aki a diplomaosztó óta számos vállalkozást vitt és visz. Szabó kérdésünkre nem erősítette meg, hogy Vargával ilyen közeli ismeretségben volt felsőfokú tanulmányai során, a pénzügyminiszter viszont helyt­állónak minősítette értesülésünket. „Az egyetemi évfolyamtársaim névsora meglehetősen hosszú. 1984 és 1989 között a Közgázra együtt jártam sok ismert és kevésbé ismert emberrel, közülük sokan ma kis- és nagyvállalkozók, bankárok, könyvvizsgálók. Szabó Zoltán is köztük volt, akivel egy ideig kollégiumi szobatársak is voltunk” – válaszolta a miniszter a Narancsnak.

A közgazdász Szabó 20 gazdasági társaságban kamatoztatta tudását, ma is a Közgáztól nem messze, a Múzeum utca 9. szám alól irányítja cégeit. Közülük is kimagaslik a Garage Ingatlanfejlesztő Kft., amely 1993-ban indult, és amelynek Szabó a kezdetektől ügyvezetője. A Garage Kft. 2013-tól valósággal prosperál, öt évvel ezelőtti 100 millió forint körüli árbevételét 2016-ra sikerült meghatszorozni, 2017-re megtízszerezni. Tavaly különösen jól pörgött Szabó cége, a West Hungária Bau (WHB) Kft. társaságában elnyerte az állami finanszírozású, összesen 18,7 milliárd forintos keretösszegű Millenáris Széllkapu projekt társkivitelezői szerepét. Az óriásberuházást a Miniszterelnökség által létrehozott Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. menedzseli, a nyilvánosság előtt Varga Mihály – miniszteri posztja mellett a II. kerület országgyűlési képviselője – prezentálta a projekt indítását egy évvel ezelőtt.

 

Kétmilliárddal megugrott

A Mammut bevásárlóközponttól a Kis Rókus utcáig, a Millenáris Parktól a Margit körútig elnyúló, 2,5 hektáros területen korábban minisztériumi irodaház és a Ganz-gyár épületei álltak. A Széllkapu projekt keretében 500 férőhelyes, 18 ezer négyzetméter alapterületű mélygarázst, a Fény utca forgalmát leterelő alagutat és 25 ezer négyzetméteres parkot hoznak létre.

A Garage Kft. már a bontás után munkához jutott, a Magyar Építők Zrt.-vel végezhette a közpark és a mélygarázs földfelszín alatti, félmilliárd forintba kerülő előkészítő munkálatait 2016-ban. Egy vasbeton lemezt kellett elbontani a szükséges földmunkákkal együtt, hogy a létesítmény alatt épületmaradványtól mentes terület alakuljon ki. Varga miniszter projektindító bejelentésével egy időben, 2017 júliusában jelent meg a projekt kivitelezési tenderének eredménye, amelyen a Tiborcz István üzlettársához, Paár Attilához kötődő WHB-val futottak be az első helyre: az ő feladatuk lett a mélygarázson kívül a közpark és a felszín feletti építmények, köztük két kávézó kialakítása. Szabóék egyébként a második tenderen tudtak nyerni, a Miniszterelnökség tavaly májusban, a nagyon magas kiviteli árajánlatok miatt eredménytelennek nyilvánította az első felhívást. Új eljárásra volt szükség, a nyertes WHB–Garage duó úgy nyert, hogy csupán 2 milliárd forinttal többért vállalkozott az építésre, mint amennyire azt a Miniszterelnökség saccolta. Nem tudni, az első eljárásban mit jelentett a nagyon magas ár, mindenesetre a Miniszterelnökségnek belefért, hogy a tenderfelhívásban szereplő 8,5 milliárd forintos becsült költség helyett 10,5 milliárd forintért építsék meg a parkot. Ezen felül költenek még épületvásárlásra, bontásra, kertészeti munkákra, ebből áll össze a projekt megközelítőleg 19 milliárdos összköltségvetése.

Bár 2014-ben uniós forrásokat is remélt a kormány, Brüsszel nem támogatja a projektet, amely így kizárólag hazai adóforintokból készül. Halmai Zoltántól, a Millenáris Széllkapu Kft. ügyvezetőjétől kaptunk pontos számokat az eddigi költésekről: bontási munkákra 2,4 milliárd forintot, tervezésre és műszaki ellenőrzésre 625 millió forintot, építési kivitelezésre 3 milliárd forintot, kertészeti kivitelezésre 347 millió forintot fizettek ki. A mélygarázs és a hozzá kapcsolódó alagút összesen 3,2 milliárd forintba kerül, a fővállalkozó Garage Kft. március végéig 914 millió forintot számlázott, ami magában foglalja az alvállalkozók díját is.

Varga Mihály 2016 februárjában 2017-es átadásról beszélt, a kormány úgy számolt, 2017 őszére a parkosítással is végeznek – erre 2 milliárd forintot szántak –, de az átadásra ma már nincs hivatalos időpont. „Mivel a projekt kertépítési munkáinak ütemezését jelentősen befolyásolja a munkaterület rendelkezésre állása, ezért az átadás időpontját illetően csak a Millenárison folyó másik beruházás készültségének egy későbbi fázisában tudunk pontos információt adni” – válaszolta a konkrét időpontra vonatkozó kérdésünkre Halmai Zoltán. A garázs mélyépítési, szerkezetépítési munkái csaknem elkészültek, a belső szakipari munkák megkezdődtek. A Fény utca új, földfelszín alatti átvezetésének ideiglenes forgalomba helyezése szintén megtörtént, a függőkert szerkezetépítése részleges készültségű, a fákat megvásárolták, a kúszónövények előnevelése folyamatban van – tudtuk meg a projektvezetőtől, akinek egyébként egy volt cége Szabó cégének kihívója volt egy NGM-tenderen (lásd leretes írásunkat).

Varga a kezdetektől bábáskodik a 19 milliárdos budai fejlesztés körül, 2014 márciusában munkavédelmi sisakban, kesztyűben fotózkodott Láng Zsolt II. kerületi polgármesterrel és Fónagy János államtitkárral, amikor a Swietelsky Magyarország Kft. bontani kezdte a volt Ipari Minisztérium irodaépületét. A költségekről a miniszter egy éve kifejezetten elismeréssel nyilatkozott az MTI-nek. „A Széllkapu-projektben kiemelt szempont volt a költségek észszerű szinten tartása. A mélygarázs építésére új közbeszerzési eljárást indítottak, mert az első körös ajánlatok jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló forrásokat. A beruházás összköltsége hozzávetőleg 17 milliárd forint (Halmai Zoltán 18,7 milliárdos költségvetésről tájékoztatta a Narancsot – Zs. P.), de a számszerű végösszegnél többet mond, hogy az előzetes hatásvizsgálatot végző független közgazdasági műhely szerint a Millenáris Park bővítése már 2024-re megtérül.” „Varga egyébként megérti a környéken lakók türelmetlenségét, és már nagyon várja, hogy a feleségével és gyermekeivel együtt eltölthessen néhány nyugalmas órát az elkészült parkban” – idézte az MTI a minisztert.

 

Nullás brikettgyár

Egy másik Szabó Zoltán-féle cég, a Brikettgyártó Kft. 2010 novemberében 100 millió forint uniós támogatáshoz jutott, hogy létrehozza brikettgyártó üzemét Fehérgyarmaton. A pénzt két iparcsarnok, egy irodaépület és parkoló építésére kapta. A további dotációk okán végül összesen 300 millió forint uniós pénz jutott a projektre. Mégpedig azért, mert Fehérgyarmat a leghátrányosabb helyzetű szabolcsi kistérségek egyikében van. A támogatásból a komplett gyártósor is elkészült, amely a faipari hulladékok aprítását, szárítását, a kész brikett előállítását, a teljes technikai hátteret biztosította. Szabó cége 15 munkahely megteremtését és évi 400 millió forint árbevétel elérését vállalta. Ezt a vállalást az Opten céginformációs rendszeren elérhető eredmények szerint nem tudta teljesíteni. Sőt, a cég a százmilliós fejlesztést követően lefelé ívelő pályára állt: a brikettgyár átadásának évében, 2013-ban a Brikettgyártó Kft. árbevétele 35 millió forint volt, ez 2014-re 5 millióra csökkent, 2015-re pedig nullára. A 2016-os évről már adatot sem közölt a vállalat, mivel beolvadt a szintén Szabó céghálójához tartozó Brikett Trade Kft.-be. Erre a cégre csak azért volt szükség, hogy elnyelje a bukdácsoló, a támogatás feltételeit végül nem teljesítő Brikettgyártó Kft.-t. A cég eltüntetésének szándékára utaló jel az is, hogy a Brikett Trade Kft. 2016. decemberben felvette a beléolvadt cég nevét, alapítása óta ugyanúgy nem termelt bevételt, mint elődje. A támogatás felett őrködő irányító hatóság legalább elégedett volt: „Projektünket 2013. 06. 30. határidővel sikeresen lezártuk. A támogatás felhasználásával sikerült Fehérgyarmaton egy komplett brikettáló, pelletáló gyártó üzemet létesítenünk” – olvasható a projektzáró jelentésben, amelyet az üzemcsarnok előtt várakozó Bobcat kategóriás munkagépről készült fotóval igazoltak.

Szabó brikettgyártó üzemére nem a Brikettgyártó Kft., hanem a Garage Kft. kapta a támogatást, ez a cég kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel 2011-ben. A következő év februárjában a Garage-ból kiválással három további társaság alakult: az egyik volt a Brikettgyártó Kft., amely magával vitte a megítélt 300 milliós uniós támogatást. A másik a Luby Kastélymúzeum Kft., a harmadik a Harmonia Palota Kft. A szétválást a brikettgyárról szóló projektjelentés is megemlítette. „Ennek keretében jött létre a Brikettgyártó Kft., amely ennek a projektnek a megvalósítását és hosszú távon való sikeres üzemeltetését” szolgálja.

A brikettgyártásra Szabó nem mellesleg nem magányosan vállalkozott, a 300 milliós támogatás elnyerését követően beszállt hozzá a jól ismert – egyebek mellett Habony Árpád hitelezőjeként is szereplő – jobboldali üzletember, Tombor András fémjelezte Morando Kockázati Tőkealap. Tombor a miniszterelnöknek is adott tanácsokat, a brikettberuházás éveiben a Morando Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. igazgatósági tagja volt. A tőkealap maga alapította a Brikett Investment Kft.-t 2012 nyarán, amikor Szabó brikettgyártó projektje elindult, és az alapítói lendülettel meg is vásárolta azt a Brikett Trade Kft.-t, amelybe Szabó brikettes projektcége beolvadt.

Összegezzük a fenti folyamatot: 300 millió forint megítélt uniós támogatás után kiválás az anyacégből, projektcég alapítása, majd beolvasztása a Habony hitelezőjéhez kötődő tőkealap cégébe.

A Forbes magazin 2016-os gyűjtőmunkája azt is feltárta, hogy az EU start-upokat támogató Jeremie Alapjából is érkezett pénz Fehérgyarmatra, 450 millió forint befektetési összeg, köszönhetően a Jeremie-pénzek felhasználására alapított Morando Kockázati Tőkealapnak. Az is érdekes, hogy a Brikett Investmentnek az Átlátszó által bemutatott cégiratában a morandós tulajdonosok azt írják, a brikettüzem átadása 2014-re csúszik. Ezzel szemben az EU által 300 millió forinttal támogatott gyárfejlesztés zárójelentésé­ben az olvasható, hogy 2013. június 30-ra komplett brikettáló, pelletálló üzemet létesítettek. Rejtély, mit és hogyan csinálnak Fehérgyarmaton, mert a Brikett Investment könyveiben a 2013-as alapítás óta nulla forint bevétel szerepel, masszívan veszteséges, 5–10 millió forintos hiányokat termel. Az eredmények nem igazolják, hogy jó helyre került a több száz milliós uniós forrás.

A Nagyaron található Luby Kastélyon és rózsakertjén viszont meglátszanak az EU százmilliói. Szabó Garage Kft.-jéből 2012-ben másodikként kivált Luby Kastélymúzeum Kft. 2010-ben 194 millió forint uniós támogatáshoz jutott. A pénzt Szabó a tulajdonába került kastély felújítására, az interaktív kastélymúzeumra és zenélő, csobogóval ellátott antik rózsák kertjére költhette el.

 

Kifinomult ízlésvilág

A kastélyprojektet „a statikus múzeumi kiállítások csökkenő látogatószáma hívta életre, célja, hogy a használaton kívüli nagya­ri Luby Kastély egy izgalmas, újszerű turisztikai látványosság legyen, számos új látogatót szerezve ezzel a térségnek is” – olvasható a projektösszefoglaló kivonatában. Két fő egységben gondolkodtak, a Luby Kastély interaktív, fizikailag látogatható kiállításában, valamint a Luby-netkastély internetes portálban, ahol virtuálisan megtalálhatók az interaktív kiállítás témái. A fő vonzerő azonban maga a kastély és rózsakert lett, árulta el az intézmény titkára egy éve. Ismeretterjesztés helyett a profitcélú üzemeltetés vált elsődlegessé. Az esküvői naptár szinte megtelik a nyári hetekben, számos céges és családi rendezvényt tartanak, konyhát üzemeltetnek, vendéglátó faházak építésébe fogtak. A kastély prosperálását bemutatva a tulajdonosról is több mindent elárul a Kamaraonline cikke. „Szabó Zoltán Panyoláról elszármazott budapesti üzletember. Kifinomult ízlésvilággal és harmonikus összképpel alkotta meg a Luby Kastély jelenlegi arculatát. Ismerői és munkatársai őszinte, nyílt, éles eszű embernek jellemzik, akinek fontosak a múlt hagyatékai.” Az EU pénzein őrködő hazai testület is elégedetten távozott Nagyarról: „A projekt jelentőségét a sikeres fizikai és pénzügyi lezárást követő 2013. 05. 31-én megtartott záró rendezvényen részt vevők is megerősítették.”

Az ismerős Vidra

Szabó Zoltán az EU adófizetőinek köszönhetően saját magára is tudott költeni. 2011-ben 30 millió forint támogatást kapott a Múzeum utcai székház 126 nyílászárójának és három kazánjának cseréjére. Az összesen 45 millióba kerülő fűtés-korszerűsítés támogatásának kedvezményezettje szintén a Garage Kft.-volt.

Szabó cégét a Varga Mihály irányítása alatt állt Nemzetgazdasági Minisztérium leányvállalata (a minisztérium gyakorolja az állam tulajdonosi jogait), az NGM Tér6 Lebonyolító és Beruházásszervező Kft. is kiszemelte magának. Ez a társaság koordinálja a Nemzetgazdasági Minisztérium – ma már ismét Pénzügyminisztérium – budai Várnegyedbe költözését, a Szentháromság tér 6. szám alá. A műemlék épület rekonstrukciójához kapcsolódó kutatások, épületfeltáró bontási munkák elvégzésére idén januárban adott megbízást a Garage Kft.-nek. Szabó cége nyílt eljáráson nyerte el a keretszerződést. Csak egy vetélytársa volt, a szigetszentmiklósi Vidra Invest Kft. A Vidrát Halmai Zoltán, a Millenáris Széllkapu Kft. jelenlegi ügyvezetője alapította 2004-ben, 2008-ban a felesége lett társtulajdonos 2012-ig. Szabó cége jobb árajánlatával győzhette le a Széllkapu-projektvezető volt cégét, az értékelésben ez 70-es súlyszámmal szerepelt. Szabó mintha követte volna egykori szobatársának a költségek észszerű szinten tartására vonatkozó széllkapus intelmét: a restaurátoros feltárást a becsült 296 millió helyett 290 millió forintért vállalta el.

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2018/31. (08. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...