Egy kis Tarr-számtan: 2009-ben volt 15 éves a Sátántangó – akkor ma hány éves A londoni férfi? De ennél is fontosabb, hogy mit mondott a mai est főszereplője, Víg Mihály, amikor a Tarr Bélával való közös munkáról kérdeztük:
| ||
.jpg "false")
Magyar Narancs: Tarr Bélával mióta tart már…
Víg Mihály: Nyolcvankettőben kért fel az Őszi almanach zenéjének a megírására. Először elolvasom a könyvet, és rendszerint még a forgatás megkezdése előtt elkészül a zene, mert gyakran arra mozog a kamera. Kétszer-háromszor annyi zenét szoktam írni, mint amennyi végül a filmbe kerül. A döntő szó a Béláé. Volt idő megismernünk egymást, körülbelül tudjuk, mire számíthatunk. Nekem a Sátántangó tetszik a legjobban a Tarr-filmek közül, játszottam is benne. Nagyon nem értettem, miért besúgó az Irimiás, aztán kiderült, hogy szinte látnoki pontossággal írta meg a Krasznahorkai, mennyire maszatos és mocskos ez az egész besúgósdi, mennyire nem a szemetjét szemelték ki, milyen kapitális példányokat tudott berántani a belügy, milyen totálisan aljas volt az egész. A zene meg valószínűleg a Werckmeister harmóniákban sikerült a legjobban. Nagyon szeretem a rövidebb filmjeit is, a ritkán látható Hotel Magnezit vagy az Utolsó hajó a kedvencem.
A születésnapi bulin Víg Mihály egy vonósnégyessel adja elő a 15 éves Werckmeister zenéjét. A filmzeneszett előtt Cseh Tamás-dalokkal melegít az alkotó.
