Stohl nővé válik a Pride-on

  • 2015. július 1.

Snoblesse

Sióréti Gábor fotóin és Az Őrült Nők Ketrecében.

Két kiállítás is megnyílik ezen a napon az Átrium Film-Színházban a Pride alkalmával. Fürjes Viktória a magyarországi transzvesztita közösség legismertebb arcait örökítette meg, míg Sióréti Gábor (lapunk képszerkesztője) Stohl András nagy átalakulását dokumentálta, azt a nővé válási, lelki-sminkelési attrakciót, melyen a színész minden Az Őrült Nők Ketrece előadás előtt – tehát igen sokszor – átesik. A képsorozatból itt tekinthető meg ízelítő, de mielőtt elklikkelnének, olvassák el, mit mondott a jeles színész a Narancsnak nővé válása alkalmából:

false

Magyar Narancs: És hogyan teszed szimpatikussá a karaktered?

Stohl András: Úgy, hogy nem transzvesztitát, hanem nőt játszom. Megpróbálok úgy viselkedni, mint egy nő, megpróbálok valami olyat kihozni magamból, vagy úgy reagálni, ahogyan egy nő tenné – és ez nem is esik nehezemre ebben a sminkben, ebben a ruhában, ebben a tűsarkúban meg ezekkel a partnerekkel. Nem arra gondolok, hogy Stohl András vagyok, aki eljátszik egy szerepet, hanem arra, hogy Stohl Andrea vagyok.

MN: Daniel Day-Lewisról mondják, hogy A bal lábam forgatása közben ki se szállt a kerekes székből, te pedig úgy nyilatkoztál, hogy sokat jártál tűsarkúban a szerep miatt. Voltak más trükkjeid is?

SA: Ez is untig elég volt: 10-től 3-ig és este 6-tól 10-ig tűsarkúban járkálni. Bárkit megkérnék, hogy vegyen fel egy tűsarkút pár órára. Járnia sem kell, csak legyen rajta.

MN: Hatott a próbafolyamat a férfiasságodra?

SA: Ez egy nagyon sűrű próbaidőszak volt, ráadásul éppen csak ezt játszom, csak erre koncentrálok, úgyhogy most nyilván egy kicsit háttérbe vonult a férfi, és inkább a lágyságot próbálgatom magamban. Szerintem ez addig tart, amíg el nem kezdek mást is játszani. De azért ez most mindenféle szempontból nagyon meghatározta az életemet.

MN: Gondolkodtál azon, hogy elvállald-e a szerepet?

SA: Semmiféle skrupulusom nem volt ezzel kapcsolatban. Amikor először, huszonnégy évesen transzvesztitát kellett játszanom a Tizenkilenc késszúrás című filmben, felhívtam Gáspár Sándort, hogy eljátsszam-e. Azt mondta: figyelj, színész vagy, ez a dolgod, játszd el, és csináld meg jól. Úgyhogy ha ilyen kérdéssel keres meg egy pályakezdő, azóta is mindig ugyanezt mondom mindenkinek én is.

MN: Miközben a másság elfogadásáról szóló darabot próbáltátok, Alföldi Róbert is részt vett a Pride-on. Te mit gondolsz, jót tenne a társadalomnak, ha minél több lenne a coming out?

SA: Ebben nem feltétlenül egyezik a véleményem Robiéval. Szerintem az coming outoljon, aki coming outolni akar, de senkinek se legyen kötelező. De nem tudok ebbe igazán belegondolni, mert nem vagyok meleg, és nem tudom, milyen minden áldott nap úgy élni, hogy valami nem jó körülötted, és hiányzik az elfogadás – az is lehet, hogy melegként az élharcosok élharcosa lennék. Ezt nekünk nem lehet megítélni, mert nem tudhatjuk, hogy milyen élet lehet ez.

A teljes interjú itt olvasható, Az Őrült Nők Ketrece kiállításokkal kísért előadása pedig a Budapest Pride Fesztivál keretében az Átrium Film-Színházban tekinthető meg július 8-án, 19.00 órától.

Figyelmébe ajánljuk