Stohl nővé válik a Pride-on

  • 2015. július 1.

Snoblesse

Sióréti Gábor fotóin és Az Őrült Nők Ketrecében.

Két kiállítás is megnyílik ezen a napon az Átrium Film-Színházban a Pride alkalmával. Fürjes Viktória a magyarországi transzvesztita közösség legismertebb arcait örökítette meg, míg Sióréti Gábor (lapunk képszerkesztője) Stohl András nagy átalakulását dokumentálta, azt a nővé válási, lelki-sminkelési attrakciót, melyen a színész minden Az Őrült Nők Ketrece előadás előtt – tehát igen sokszor – átesik. A képsorozatból itt tekinthető meg ízelítő, de mielőtt elklikkelnének, olvassák el, mit mondott a jeles színész a Narancsnak nővé válása alkalmából:

false

Magyar Narancs: És hogyan teszed szimpatikussá a karaktered?

Stohl András: Úgy, hogy nem transzvesztitát, hanem nőt játszom. Megpróbálok úgy viselkedni, mint egy nő, megpróbálok valami olyat kihozni magamból, vagy úgy reagálni, ahogyan egy nő tenné – és ez nem is esik nehezemre ebben a sminkben, ebben a ruhában, ebben a tűsarkúban meg ezekkel a partnerekkel. Nem arra gondolok, hogy Stohl András vagyok, aki eljátszik egy szerepet, hanem arra, hogy Stohl Andrea vagyok.

MN: Daniel Day-Lewisról mondják, hogy A bal lábam forgatása közben ki se szállt a kerekes székből, te pedig úgy nyilatkoztál, hogy sokat jártál tűsarkúban a szerep miatt. Voltak más trükkjeid is?

SA: Ez is untig elég volt: 10-től 3-ig és este 6-tól 10-ig tűsarkúban járkálni. Bárkit megkérnék, hogy vegyen fel egy tűsarkút pár órára. Járnia sem kell, csak legyen rajta.

MN: Hatott a próbafolyamat a férfiasságodra?

SA: Ez egy nagyon sűrű próbaidőszak volt, ráadásul éppen csak ezt játszom, csak erre koncentrálok, úgyhogy most nyilván egy kicsit háttérbe vonult a férfi, és inkább a lágyságot próbálgatom magamban. Szerintem ez addig tart, amíg el nem kezdek mást is játszani. De azért ez most mindenféle szempontból nagyon meghatározta az életemet.

MN: Gondolkodtál azon, hogy elvállald-e a szerepet?

SA: Semmiféle skrupulusom nem volt ezzel kapcsolatban. Amikor először, huszonnégy évesen transzvesztitát kellett játszanom a Tizenkilenc késszúrás című filmben, felhívtam Gáspár Sándort, hogy eljátsszam-e. Azt mondta: figyelj, színész vagy, ez a dolgod, játszd el, és csináld meg jól. Úgyhogy ha ilyen kérdéssel keres meg egy pályakezdő, azóta is mindig ugyanezt mondom mindenkinek én is.

MN: Miközben a másság elfogadásáról szóló darabot próbáltátok, Alföldi Róbert is részt vett a Pride-on. Te mit gondolsz, jót tenne a társadalomnak, ha minél több lenne a coming out?

SA: Ebben nem feltétlenül egyezik a véleményem Robiéval. Szerintem az coming outoljon, aki coming outolni akar, de senkinek se legyen kötelező. De nem tudok ebbe igazán belegondolni, mert nem vagyok meleg, és nem tudom, milyen minden áldott nap úgy élni, hogy valami nem jó körülötted, és hiányzik az elfogadás – az is lehet, hogy melegként az élharcosok élharcosa lennék. Ezt nekünk nem lehet megítélni, mert nem tudhatjuk, hogy milyen élet lehet ez.

A teljes interjú itt olvasható, Az Őrült Nők Ketrece kiállításokkal kísért előadása pedig a Budapest Pride Fesztivál keretében az Átrium Film-Színházban tekinthető meg július 8-án, 19.00 órától.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.