4. Budapesti Építészeti Filmnapok

  • 2012. március 19.

Snoblesse

A legrövidebb út film és építészet között. Épületes filmek, filmes épületek a Kortárs Építészeti Központ filmes rendezvényén.


Az ismert mondás szerint „zenéről írni olyan, mint építészetről táncolni”, azaz majdhogynem reménytelen. Jóval több sikerrel kecsegtet az építészetről filmet készíteni, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az immár negyedik alkalommal megrendezett Építészeti Filmnapok, melynek szép, komoly küldetése is van, méghozzá az, hogy párbeszédet teremtsen a filmre inspirációként és eszközként tekintő építészet, valamint az építészethez és a városhoz mint témához forduló film között. És ha már a tánc is szóba került: az idei filmnapok kiemelt témája a mozgás és tér, az emberi test, a kortárs tánc és az épített környezet viszonya. Külön szekció foglalkozik a közép-európai építészeti filmekkel, egy másik pedig a design építészeten kívüli területeivel. A filmvetítéseket beszélgetések, városi séták és fotókiállítás kísérik.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.