Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

'56 az elmegyógyban

  • 2013. december 11.

Snoblesse

Reflex – hisztériumjáték egy felvonásban.
false

Ismét az elmegyógyintézetben vagyunk, ám ez nem Mundruczó hideglelős Nibelungja, hanem Závada (az ifjabb, Péter) köre a zártosztály falai közt. A történet szerint 1956 nyarán egy fiatal pszichológust elmegyógyintézetbe szállítanak. Az orvosok paranoid skizofréniára gyanakszanak, ő pedig arra, hogy egykori kollégái az államvédelmi hatóságokkal vállvetve próbálják meg félreállítani. Elmegyógy, Magyarország, 1956 – hogy ebből mi sül ki? Kiderül a Szputnyik Hajózási Társaság előadásából. Rendező: Kovács D. Dániel. Szereplők: Pető Kata, Hajduk Károly és sokan mások.

Előző cikk a rovatban Mese habbal Mese habbal
Következő cikk a rovatban Mókusban gazdag karácsony Mókusban gazdag karácsony

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

Kritika

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Kritika

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

Kritika

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

Kritika

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Kritika

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.