A 2. váratlan szerelem

  • 2013. június 17.

Snoblesse

Mindenki szerelmes, de legfőképpen Nagy-Kálózy Eszter és Széles László.
false

Pierre de Marivaux nem ma kezdte a vígjátékírást: a 18. században kezdte, de mint azt A 2. váratlan szerelem című produkció is bizonyítja, a 18. század szívügyei nagyjából megegyeznek a háromszáz évvel későbbi viszonyokkal. Marivaux vígjátékában Fábri Péter látta meg egy mai vígjáték lehetőségét; menten le is fordította, Kováts Kriszta pedig Nagy-Kálózy Eszter, Széles László, Lengyel Ferenc és Cserna Antal főszereplésével megrendezte a második nagy szerelem lehetőségeitől jól megijedő emberek történetét. Kritikusunk így látta a produkciót: „De nem is a darab a nagy találmány itt, hanem a részletek könnyed összenövése: zene, színészi játék, a lehetetlen térben a mozgás; mind masszív stilizációban – sóhajtozunk a röhögéstől, az idő meg csak röpül, ritka színházi kincs ez is.” A teljes írás itt.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.