| ||
Egy oszlop tetején, magasan a város fölött állt a boldog herceg szobra. Tetőtől talpig arany borította, vékony, finom levelekben, két ragyogó zafír volt a szeme, s hatalmas rubin piroslott a kardja markolatán.
Nemhiába csodálta mindenki.
– Legalább olyan szép, mint egy szélkakas – jegyezte meg az egyik városi tanácsos, aki szerette volna, ha híre megy művészi ízlésének –, csakhogy nincs annyi haszna – tette hozzá, nehogy az emberek még azt higgyék, hiányzik belőle a gyakorlati érzék, mert az aztán nem hiányzott.
Így kezdődik Oscar Wilde klasszikusa, a világ egyik legszebb meséje, de hallgassuk csak, hogyan hangzik a mese a világ bizonyítottan legnagyobb Oscar Wilde-rajongója, Stephen Fry (interjúnk vele itt) szájából:
Aki valami élőbbre vágyik, annak – legyen gyerek vagy felnőtt – a Kolibri Fészekben a helye, mert a híres meséből készült mesejátékot adják színészi és bábsegédlettel. Színpadra alkalmazta: Zalán Tibor. Rendezte: Tisza Bea. Játssza: Bodnár Zoltán. Elbábozza: Orosz Klaudia.
