A meztelen férfi – záróra!

  • 2013. június 17.

Snoblesse

Ma még utoljára: meztelen férfiak a Ludwigban. Kokoschkától Riefenstahlig, Cocteau-tól LaChapelle-ig.
false

Nemrégiben a bécsi múzeumi negyedet lepték el meztelen férfiak, a Leopold Múzeum kurátorai ugyanis – szakítva a női aktokat előtérbe toló tárlatszervezési szemlélettel – az elmúlt háromszáz év legjelentősebb férfiaktjaiból rendeztek kiállítást. Bécs jól fogadta a meztelen férfiakat, és hasonlóképpen kedvező volt a fogadtatás Budapesten is, ahol  a Lentos Kunstmuseum Linz kiállítása költözött a Ludwig Múzeumba, kiegészülve több mint háromszáz, az Egyesült Államokból és Európából kölcsönzött férfitesttel. Richard Avedon, Jean Cocteau, Ferenczy Károly, Keith Haring, Oscar Kokoschka, Käthe Kollwitz, David LaChapelle, Annie Leibovitz, Robert Mapplethorpe, Pablo Picasso, Leni Riefenstahl, Egon Schiele és Tihanyi Lajos – csak néhány a ma utoljára látható kiállítás művészei közül. Kókadt farkak című kritikánk itt olvasható. A kiállításra a Narancs-kártya érvényes!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.