A Sirály a Nemzetiben

  • 2013. január 3.

Snoblesse

Alföldi Róbert Sirály-értelmezése.


Fotó: Sióréti Gábor

„Bolondulok Csehovért. Senkit nem ismerek, aki ne így érezne. Tolsztojt lehet nem szeretni, és ismerek olyanokat, akik nem szeretik Dosztojevszkijt, Proustot, Kafkát, Joyce-t vagy T. S. Eliotot. De soha nem találkoztam még olyannal, aki ne imádta volna Csehovot.” Alighanem sokan egyetértenek Woody Allen Csehov-ügyi coming outjával; elég csak megnézni a mindenkori színházműsort, amely Csehov nélkül meglehetősen sivár képet mutatna. Aki biztosan egyetért Allennel, az Alföldi Róbert, akinek színészként, rendezőként és színházigazgatóként is sok köze van Csehovhoz. A legtöbb köze talán a Sirályhoz van, melyet 1997-ben egyszer már megrendezett (Kamarás Iván és Tímár Éva főszereplésével), később Trigorint adta Szász János rendezésében, most pedig újra a rendezésen a sor. A Nemzeti Színház Alföldi Róbert rendezésében bemutatja a Sirályt – a főbb szerepekben: Básti Juli, Farkas Dénes, Blaskó Péter, Tompos Kátya, Szarvas József, Nagy Mari, Kulka János, Földi Ádám, Fehér Tibor és Tenki Réka. Kezdés: január 12., 13., 19.00.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.