A szerelem természete

  • 2016. december 7.

Snoblesse

Egyed Bea és Újvári Milán, vagyis a Radioballet produkciója.
false

„Sokat tapasztalt, nagy tudású táncosok mindketten – ám nem született koreográfusok. Interaktív utcai akcióik meghökkentőek és mulatságosak, részben, mert kiállásra is szokatlan párosról van szó: egy nyurga lány és egy nála másfél fejjel alacsonyabb fiú. Első egész estés táncdarabjuk is meglovagolja ezt az alkati különbséget. Lehetne az egész melankolikus chaplini geg az elfogadásról, de a duót inkább a szerelem mint olyan, illetve az erőszakos lány és a szelíd fiú kapcsolata érdekli.” A teljes kritika az előadásról itt olvasható, a nyurga lány (Egyed Bea) és a nála másfél fejjel alacsonyabb fiú (Újvári Milán) produkciója pedig a MU Színházban látható. Kis ízelítő a nyitóképből: „Újvári egy szál műrózsával, meztelenül szavalja Radnótitól a Két karodbant…”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.