Mindegy, hogy Al Pacino játssza a Broadwayen, Jonathnan Pryce a Globe-ban vagy Kern András a Pestiben, a sztori a régi:
| ||
Bassanio kölcsönkér Antoniótól, hogy megkérhesse Portia kezét. Ám Antonio
nem túl likvid, ezért üzletet kötnek Shylockkal. A zsidó uzsorásnak egy feltétele van csupán: ha Antonio nem törleszti időben a kölcsönt, akkor kivághat egy font húst a kalmár testéből.
És akkor most lássuk, mit szólt kritikusunk a Pesti Színház színpadán megköttetett üzlethez:
| ||
„Stohl András (ő Antonio, a kezes, a velencei kalmár, akiből »a zsidó« fél font húst fog kimetszeni, ha tartozását nem tudja visszaadni) kezdettől fogva remekül tudja felmutatni a hatalom birtokosának magabiztosságát, másrészt azt a konfliktust önmagán belül, hogy mégiscsak ki van szolgáltatva egy zsidónak; ám Stohl sajnos keveset van színen. »A zsidó« ábrázolása kezdetben izgalmas: Kern András (Shylock) úgy zsidó, hogy nem zsidó, azaz nem jár kaftánban, pajesze sincs, csak, ugye, »tudni vélik«, hogy az; nagyjából mint manapság. Kern olykor ráközelít szerepére, bár inkább egy színből van kikeverve egész Shylockja, annak az egynek viszont nincs elég fénye, egy fél lépéssel mindig távol marad a zsidótól, azaz a problémától: fájdalomtól, agressziótól, elnyomottságtól. A pökhendi, számon kérő, szerződést forszírozó zsidó viszont jól áll neki, a humor bejön.”
