A velencei kalmár

  • 2017. január 2.

Snoblesse

Úgy zsidó, hogy nem zsidó.

Mindegy, hogy Al Pacino játssza a Broadwayen, Jonathnan Pryce a Globe-ban vagy Kern András a Pestiben, a sztori a régi:

false

Bassanio kölcsönkér Antoniótól, hogy megkérhesse Portia kezét. Ám Antonio
nem túl likvid, ezért üzletet kötnek Shylockkal. A zsidó uzsorásnak egy feltétele van csupán: ha Antonio nem törleszti időben a kölcsönt, akkor kivághat egy font húst a kalmár testéből.

És akkor most lássuk, mit szólt kritikusunk a Pesti Színház színpadán megköttetett üzlethez:

false

„Stohl András (ő Antonio, a kezes, a velencei kalmár, akiből »a zsidó« fél font húst fog kimetszeni, ha tartozását nem tudja visszaadni) kezdettől fogva remekül tudja felmutatni a hatalom birtokosának magabiztosságát, másrészt azt a konfliktust önmagán belül, hogy mégiscsak ki van szolgáltatva egy zsidónak; ám Stohl sajnos keveset van színen. »A zsidó« ábrázolása kezdetben izgalmas: Kern András (Shylock) úgy zsidó, hogy nem zsidó, azaz nem jár kaftánban, pajesze sincs, csak, ugye, »tudni vélik«, hogy az; nagyjából mint manapság. Kern olykor ráközelít szerepére, bár inkább egy színből van kikeverve egész Shylockja, annak az egynek viszont nincs elég fénye, egy fél lépéssel mindig távol marad a zsidótól, azaz a problémától: fájdalomtól, agressziótól, elnyomottságtól. A pökhendi, számon kérő, szerződést forszírozó zsidó viszont jól áll neki, a humor bejön.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.