A Zene Ünnepe

  • 2012. június 13.

Snoblesse

Június 21. = Zene Ünnepe. Magyarország 15 éve tette ki az egyenlőségjelet.


Franciaországban terjedt el először, majd sorra estek el a környező országok. A franciák után a hollandoknál tarolt, mára pedig több mint 100 országban hódít. A Zene Ünnepéről van szó, melynek ötlete Maurice Fleuret fejéből pattant ki, s a francia zenetudós szabadalma azóta szerte a világon támogatókra talált. Magyarország, ha kissé megkésve is, de 1997-ben csatlakozott a mozgalomhoz. A Francia Intézet színpadán (a Millenárison) az izraeli, szefárd, jiddis dalokat újraértelmező Jazzrael koncertjével indul az ünnep, majd a hét nyelven beszélő (éneklő) magyar-bolgár Meszecsinka következik. A francia dubszíntérről a lyoni Botom Botom jelentkezik be, a hazai reggae-szcénából pedig a Riddim Colony. Az ünnep még számos budapesti és vidéki helyszínen bonyolódik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.