ELECTRIFY vol. 9: Aïsha Devi, TCF, Helm

  • 2016. február 25.

Snoblesse

Minden szempontból egzotikus felhozatal az érdekes zenei elektronika szerelmeseinek.

Az est fő attrakciója, a korábban Kate Wax, de mostanában már saját neve alatt futó producer-énekesnő zenéjének egyik titka a kifinomult spiritualitás. A részben tibeti és nepáli származású, de már Svájcban született és felnőtt Aïsha Devi állítólag több meditációs technikát és mantrát is kiválóan ismer, melyek az alkotói folyamatban is komoly szerephez jutnak. De talán még fontosabb, hogy ehhez és néha nyilvánvaló belső-ázsiai zenei hatásokhoz (lásd itt) egy merészen újító hangzásvilág párosul, melyet könnyű felismerni a művész elváltoztatott énekhangjáról, fojtott, mégis kristálytiszta hangképeiről. Legújabb, már Aïsha Devi néven kiadott nagylemeze ősszel jelent meg a legendás londoni Fabric klub kiadójánál, a Houndstoothnál Of Matter and Spirit címmel, s ez több év végi listán is előkelő helyen szerepelt, sikeréhez pedig hozzájárult az alul mellékelt, zavarba ejtően szürreális, s igen hatásos videó is.

false

TCF, a norvég származású elismert képzőművész és zenész – akinek az útlevelében egyébként a Lars The Contemporary Future Holdhus név szerepel – vizuális, hangi és írott munkáiban a kódolás, a kriptográfia és a zeneszerzés témájának különböző területeit dolgozza fel. Holdhus számos, egymással papíron nehezen egyeztethető hatást enged be munkáiba – a holland hardstyle-tól és a brit hardcore-tól kezdve a költészeten és a digitális művészeteken át egészen a konkrét zenéig. Saját virtuális hangszereit kódok segítségével szólaltatja meg, szüntelenül csavarodó ambient zenéje egyszerre képes a drámai törésekre és a finom átmenetekre is. TCF olyan kortársak mellé sorolható, mint Lorenzo Senni, Ryoji Ikeda vagy Florian Hecker, a karrierje kezdetén járó Arcát pedig egyenesen ő inspirálta.

false

Helm, azaz Luke Younger az ambient és a zaj határterületén alkotva vált ismertté londoni rezidenciáján messze túl is. Tíz év alatt több mint húsz lemeze jelent meg, az elektronikus zene jó néhány aktuális úttörőjét tömörítő PAN kiadót pedig lassan már második otthonának is hívhatjuk. Tavaly megjelent Olympic Mess című albuma szépen megformált zörejek és lebegő rétegek párbeszédére és ütemes ismétlődésére épül: az indusztriál és dubtechno hatásokból születő világ meglepően euforikus élményt nyújt (és közben olyan üdítően meghökkentő című darabokat rejt, mint ez). Helm zenéjének  árnyalatairól talán az is elmond valamit, hogy nemrég az Egyesült Államokban turnézott a dán neopunk kultzenekar, az Iceage társaságában.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.