Bezerédi a Sufniban

  • 2013. február 19.

Snoblesse

A Katona József Színház művésze verseket mond.


Fotó: Garamvári Gábor

Cigány politikust játszik Tersánszky J. Jenő és Grecsó Krisztián Cigányok című darabjában, Kapitány a Woyczekben, Besszemjonov Gorkij Kispolgárokjában, Hataraszi Barabás Parti Nagy Lajos Pinokkiójában és versmondó a Sufniban. Bagatell – gondolatok egy pincében című estjén a neves színész és alkalmi rendező (a Nemzeti Színház Úri murija az ő rendezése) Ady Endre, Babits Mihály, Esterházy Péter, Háy János, József Attila, Petri György, Marin Sorescu, Spiró György, Szabó Lőrinc, Térey János és Vörösmarty Mihály műveit adja elő. A verseket – miként az alábbit is –  Bezerédi válogatta:

 

 

 

Kedves Zoltán,
nem nagyzol tán
a költő,
ha töltő-
tollával, íme
verset ír neked,
azaz éneket,
melynek van ríme.

(József Attila, 1937)

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.