magyarnarancs.hu: Meglepődtél, hogy Gothár Péter rád osztotta a címszerepet a Makrancos Katában?
Börcsök Enikő: Nem. Az lepett meg, hogy Nagy Ervinre osztották Petruchiót.
magyarnarancs.hu: A korkülönbség miatt?
BE: Igen. De végül jól összecsiszolódtunk Ervinnel – egy pillanat alatt elfeledtette velem, hogy idősebb vagyok, mint ő. Viszont a Makrancos Katáról más élményem volt: úgy élt az emlékeimben, hogy ez egy jobb és nagyobb szerep. Nem Katáról szól, hanem Petruchio ámokfutásáról.
| ||
magyarnarancs.hu: Ez a felismerés a drámáról szól, vagy a Vígszínház előadásáról?
BE: A Vígszínház előadásáról. Én nem így szerettem volna.
magyarnarancs.hu: Milyen így ezt a szerepet játszani?
BE: Végrehajtom, amit kér a rendező, de nem értek egyet vele. De mivel színész vagyok, az a dolgom, hogy a lehető legjobb tudásom szerint azt képviseljem, amit a rendező kér. Fájdalmas dolog nekem ezt játszani. Nem szeretem, hogy úgy mondjam.
magyarnarancs.hu: Mit tehet ilyenkor egy színész?
BE: Vannak kis lehetőségek, hogy az ember saját magát, a saját gondolatait is belecsempéssze egy előadásba, de erre nem sok mód van. Ha nem értek egyet a rendezővel, azért sokat szoktam beszélgetni, vitatkozni vele, és mindig van valamiféle kompromisszum, amitől megtalálom a szerepben az örömömet.
A teljes interjú itt olvasható, Börcsök Enikő makrancoskodása pedig a Vígben tekinthető meg ma este.
