Brit–magyar Jazz Fesztivál

  • 2012. október 10.

Snoblesse

Brit jazzisták foglalják el Újlipótvárost. Háromnapos fesztivál a Budapest Jazz Clubban.
Louise Clare Marshall


Louise Clare Marshall

Az új helyszínre (az Odeon mozi hűlt helyére) költözött Budapest Jazz Clubba költözik, ha csak három napra is, London egyik legmenőbb dzsesszklubja, a 606. Tavaly novemberben a britek látták vendégül a magyar jazz jeleseit, ezúttal a briteken a sor, hogy viszonozzák a látogatást. A látogatók közt lesz Damon Brown, a London–Párizs–Barcelona-tengely egyik legnépszerűbb trombitása, aki Balázs József, Lakatos „Pecek” Krisztián és Balázs Elemér társaságában lép fel Budapesten. Mark Cherrie nem egyedül érkezik a Hollán Ernő utcába, hanem egy steel drum (esetleg: steel pan) társaságában teszi tiszteletét – Újlipótvárosban nagy valószínűséggel még sosem fordult meg ilyen hangszer, melyen a művész jazzszólókat produkál, nem középiskolás fokon. Trinidad nemzeti hangszerének megszólaltatóját Oláh „Tzumo” Árpád, Egri János és Dés András kíséri. Ugyancsak a brit különítmény tagjai között köszönthetjük David O'Higgins szaxofonost, Louise Clare Marshall énekesnőt, Chris Garrick jazzhegedűst, Gerard Presencer trombitást és Liane Carroll énekesnő-zongoristát.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.