Budapest–Björk-tengely

  • 2014. december 1.

Snoblesse

Biophilia Live – Peter Strickland filmje.

Viszonylag kevés Budapesten oktató angoltanár mondhatja el magáról, hogy Björkről forgatott koncertfilmet, de Peter Strickland ezen kevesek egyike. A szívünknek oly kedves, a filmrendezést abszolút autodidakta módon kitanuló hajdani, budapesti angoltanárnak két film – a Varga Katalin balladája és a horrorfilm konvencióit kiforgató Berberian Sound Studio – kellett ahhoz, hogy az egész világ megismerje a nevét, és ma már a jelen nagy reménységei között emlegessék. Mondanunk sem kell, nem mint angoltanárt.

false

És akkor át is adnánk a szót Mr. Stricklandnek:

Magyar Narancs: A Varga Katalint nagy részben a saját pénzedből forgattad. Kerestél rajta valamit?

Peter Strickland: Kiszámoltam, hogy nagyobb jövedelemre tehettem volna szert, ha elmegyek egy szupermarketbe dolgozni. Régen ténylegesen egy áruházban dolgoztam, úgyhogy tudom a számokat. Furcsa hivatás ez a rendezés. Sokat kell távol lenni és utazni, de egy rendes céges állás anyagi biztonsága nélkül. Úgy szeretném alakítani a pályámat, mint Soderbergh, aki kis és nagy filmek között ingázik. Hogy befizethessem a csekkeket.

Peter Strickland

Peter Strickland

 

A teljes interjú itt olvasható, egy korábbi beszélgetés pedig itt. Björk Biophilia Live című koncertfilmje, Peter Strickland és Nick Fenton rendező munkája pedig a Puskin moziban látható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.